Ha Isten erkölcsi útmutatást akart nekünk adni, akkor miért adott egy olyan könyvet, ami támogatja a rabszolgaságot?

Ez egy álkérdés! Erre nem lehet megfelelő választ adni, csak vitatkozni róla! Hogyan is lehetne egy elképzelt személy szájába adott fiktiv szövegre 1500 év múlva valós magyarázatot adni?

A mai értelmezéséről a rabszolgaságnak el lehet csócsálódni...

Kérdező: Fantasztikus, hogy a dzsainizmus miket kimondott i.e 600-ban. Csak hát Mózes kissé korábban élt, mondjuk az i.e. 13. században kb., vagy még régebben. Abban a korban óriási ugrás volt a rabszolgák jogait törvénybe foglalni és 6 év után a szabadságukat biztosítani.

Na és kikből álltak a rabszolgák? Olyan hadifoglyokból, akik a rabszolgaság árán nyertek kegyelmet. Vagy olyan bűnözőkből, akik a kárt, amit okoztak, nem tudták megtéríteni, de a hat év rabszolgasággal ezt rendezni tudták. Vagy olyan teljesen nincstelen emberekből, akik önállóan sehogy sem tudtak volna megélni, ezért eladták magukat, és a tulajdonosuk eltartotta őket.

A rabszolgával való bánásmódot úgy szabályozta a Tóra, hogy emberiessége páratlanul az ókori törvényhozásban. Néhány példa:

Emberlopás révén rabszolgát szerezni nem lehetett, mert halálbüntetés járt érte.

A törvény tiltotta a rabszolga testi megnyomorítását, súlyosabb testi sértése pedig, mint példádul szemének, vagy fogának kiütése a felszabadítását vonta maga után. Más gazdától elmenekült rabszolgát kiszolgáltatni tilos volt. Önként rabszolgaságba lépettet nem volt szabad eladni, és nem is lehetett rabszolga módján kezelni. A rokon kötelessége volt a rabszolgát kiváltani. A szombati nyugalom megadását biztosítja a törvény a rabszolgák számára is. És így tovább.

Mint már írtam, ezek a törvények nem a rabszolgaságot támogatták, hanem emberségesebbé tették azt a rendszert, ami korábban kegyetlen volt. Ezt mindenképpen erkölcsi fejlődésnek tekinthetjük. A Biblia pedig egy fejlődéstörténet, ami megnyilvánul egy nép szintjén is, és egyéni szinten is. Persze, számon lehet kérni egy ókori népen az újkori polgári jogokat, csak éppen ez így téves következtetésekre vezet.

Szóval a következtetésed, miszerint a Biblia támogatja a rabszolgaságot, nettó hazugság. Próbálj megbékélni ezzel.

Kérdező: Minden társadalmi intézmény valamilyen funkciót tölt be az adott társadalomban. Ha egyszer csak megszüntetünk egy intézményt, és nem pótoljuk valami olyannal, ami a funkcióját egy az egyben betöltené, akkor a társadalom rendszere összeomlik. Ezért egy-egy intézmény megszüntetése hosszú folyamat, és nem egy döntés eredménye.

A rabszolgaság intézménye – bármennyire utáljuk is – bizonyos funkciókat töltött be az ókori társadalomban. Az akkori világ működése és stabilitása megszűnt volna, ha a rabszolgaságot egyszerűen egyik pillanatról a másikra Isten kiveszi a rendszerből. Ehhez idő kellett, a társadalomnak is és az egyénnek is fejlődnie kellett hozzá, és meg kellett találni a válaszokat azokra a kérdésekre, amiket akkor még nem tudott. Isten tehát nem szüntette meg a rabszolgaságot, de olyan szigorú korlátok közé szorította, hogy az minél kevésbé legyen kegyetlen, és minél nehezebb legyen rabszolgát tartani.

Jó, hogy felhoztad az abortuszt példának. Én nem támogatom az abortuszt, viszont tudom, hogy a betiltása olyan mérhetetlen károkat és annyi tragédiát okozna, ami meghaladná azokat a károkat, amelyek az engedélyezésével járnak. Ezért a szabályozás mellett vagyok, és azt gondolom, a szabályozással olyan helyzetet kell teremteni, hogy minél kevesebb ember akarja az abortuszt igénybe venni.

Nem igaz, hogy valamit csak engedélyezni, vagy betiltani lehet. Nagyon buta gondolat, hogy ha Isten nem tiltotta be, akkor bizonyára engedélyezi.

„És az Újszövetség szintén elismeri a rabszolgaság intézményét. Ez marha nagy "erkölcsi fejlődés" 600 év alatt.”

Feltételezem, itt Pál levelére gondolsz, amiben a rabszolgáknak azt tanácsolja, hogy tartsák tiszteletben a gazdájukat. Pál nem támogatta a rabszolgaságot, de úgy gondolta, hogy a földi világ maximum egy generáción belül megszűnik, és rövidtávra már nem éri meg elkezdeni a társadalom átalakítását. Miközben Pál valójában minden ember egyenlőségét hirdette és terjesztette („nincs többé zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad, sem férfi, sem nő; mert mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban”) nem akart arra a pár évre nagy felfordulást, hanem a belső, lelki munkára helyezte a hangsúlyt.

A társadalmi igazságtalanságokra azóta sem tudjuk a jó választ, de talán fejlődtünk annyit, hogy a sok rossz válasz mellett néha egy-egy kevésbé rosszat is adunk.

Ha szerinted Mózes csak legenda, és ez az egész csak kitaláció, akkor nem értem, miről vitatkozunk. Akkor minek tetted fel a kérdést? Egy kitalált történet kitalált istene nem mindegy, mit mond?

„ Merthogy elvileg Istentől kellene származnia a legmagasabb erkölcsnek.”

Igen, a legmagasabb erkölcs Istentől származik, és Isten mindenkit a legmagasabb erkölcs felé vezet. De ez egy út, és mindenki annyit tapasztal meg belőle, amennyit el tud hordozni az útnak azon a szakaszán, amin éppen van. A zsidók a Sinai hegy tövében Istentől az akkori kornál lényegesen magasabb erkölcsi útmutatást kaptak.

Az 1Timóteusz 6:1-5 ezt írja:

"Mindazok, akik a rabszolgaság igáját viselik, továbbra is úgy gondoljanak a tulajdonosaikra, mint akik minden tiszteletet megérdemelnek, hogy Isten nevét és a tanítást soha ne érje gyalázat. Ezenfelül, akiknek a tulajdonosaik hívők, ne legyenek velük tiszteletlenek, csak mert testvérek. Ellenkezőleg, annál készségesebben szolgáljanak, mert akik hasznát veszik a szolgálatuknak, azok a szeretett hittársaik.Továbbra is ezeket tanítsd, és ezek által buzdíts másokat. Ha valaki más tant tanít, és nem ért egyet az egészséges útmutatással, amely Jézus Krisztustól, a mi Urunktól származik, sem azzal a tanítással, amely összhangban van az Isten iránti odaadással, az felfuvalkodott, és semmit sem ért. Megszállottan vitatkozik, és szavakon lovagol. Ezekből irigység, viszálykodás, rágalmazás és gonosz gyanúsítgatás származik, és semmiségeken való állandó vitákra indítja azokat, akiknek romlott a gondolkodásuk, és már nem értik az igazságot. Úgy gondolják, hogy hasznot húzhatnak abból, ha odaadóan szolgálják Istent."

Ennél többet nem is akarok írni.

Illetve a 6. ver, hogy a végét ne értsétek félre:

"Az biztos, hogy nagy haszna van, ha az ember odaadóan szolgálja Istent, de csak akkor, ha elégedetten teszi.

Kérdező: Mint írtam, valamit nem csak engedélyezni vagy tiltani lehet, hanem lehet szabályozni is. A szabályozás nem azt jelenti, hogy azzal a dologgal egyetértünk, vagy támogatjuk, hanem azt, hogy kontroll alatt tartjuk. A Tóra törvényei is így kezelik a rabszolgaságot, és ennek fontosságát jelzi, hogy az első intézkedései a rabszolgák helyzetét szabályozzák. A törvény után a rabszolgák már nem szabad prédák voltak, nem lehet velük bármit megtenni, hanem a törvény védte őket. Mózes viszonyulását a rabszolgasághoz jól mutatja, hogy azért kellett menekülnie a fáraó elől, mert leütött egy felügyelőt, aki egy rabszolgát bántalmazott.

„De a görögöknél is, már Draco idejében egy rabszolga megöléséért halálbüntetés járt”

A rabszolga megölését a Tóra is tiltotta, halálbüntetés járt érte. Ha valaki a rabszolgáját úgy megverte, hogy annak maradandó sérülése lett, például kiesett egy foga, akkor szabadon kellett bocsátania őt és elengedni minden adósságát. A törvény tehát olyan helyzetet teremtett, hogy nem érte meg bántani a rabszolgákat. A Tóra azt követelte meg, hogy: „Ne nyomorgasd őt!”

Drakón pedig valóban nagy államférfi volt, csak hát kb. 600 évvel később élt, mint Mózes.

Pálról már írtam, ha visszaolvasod a 35-ös kommentemet, érthetővé válik, mit gondolt a rabszolgaságról.

„Nekem mindegy, de sajnos a keresztényeknek nem, és rá akarják erőltetni mindenkire ennek a kitalált istennek a kitalált erkölcsét (pl. eutanázia tiltása) ami az én életemre is hatással van, akkor pedig hadd legyen jogom firtatni ezt az úgynevezett "istentől származó" erkölcsöt.”

Az aktív eutanáziát valóban tiltják a magyar törvények, de nem vallási okokból, hanem azért, mert öngyilkosságban való segítésnek tekintik. A zsidó és a keresztény vallás is bűnnek tartja, ha valaki megrövidíti az életét és azt is, ha ebben valaki segít neki. Az Iszlámot nem ismerem, de kizártnak tartom, hogy támogatná az eutanázia bármely formáját is.