Ha Isten erkölcsi útmutatást akart nekünk adni, akkor miért adott egy olyan könyvet, ami támogatja a rabszolgaságot?

A Rabszolgaság, teljesen más jelentéssel birt abban az időben, mint amit most értenek alatta.

Isten szabályozta, hogy egy rabszolgát sem embertelen módon kihasználni, mert elszegényedett, vagy szolgasorba kényszerült.

Sajnos némelyek visszaéltek ezzel, napjainkra pedig már kimeritették az aljas lelkiismeret furdalás nélküli személyiség fogalmát.

Egyébként pedig az ember akart emberi vezetést, uralkodást, Isten vezetése helyett. Pedig mielőtt megengedte, elmondta, hogy mihez lesz joga az emberi uralkodónak.

Az Izraeliták akkor is Emberi uralkodót akartak.

Ebből tanulhatjuk, hogy soha ne lázadjunk Isten vezetése ellen.

Azt vedd figyelembe kérlek, hogy a lázadás után következett be, nem előtte.

Isten vezetése alatt nem lett volna szolga sor, ahogy nem is lesz, amikor felváltja az emberi uralmakat a Messiási királyság.

Ő megenged dolgokat, hogy az emberek okuljanak a teljes függetlenségük kiköveteléséből. Igy az ember bebizonyitja, hogy milyen vezetést tud kreálni. Ezért jobb az Isten általi vezetés.

Maga Bölcs Salamon irta ezt, pedig Ő is uralkodó volt.

(Prédikátor 8:9) . . .ember uralkodik emberen a saját kárára.

Az emberek még sem látják be, és ragaszkodnak az Istentől való függetlenségükhöz.

Ugyanakkor, a lázadás során felmerültek Isten ellen vádak. Rossz uralkodónak tüntették fel, aki megfosztja az emberi teremtményeit, a jó dolgoktól.

Isten hagyja, hogy az emberek és a lázadók bizonyitsanak, amig lenem zárja ezt a Rendszert.

Pontosan ezt akartam kifejezni. A fizikai függőségben élő ember még megőrizhette a szellemi autonómiáját. Szabadon dönthetett, hogy fellázad, vagy beletörődik a sorsába. Mivel a lázadás nyilvánvaló veszélyekkel és általában tragikus következményekkel járt, érthető, hogy inkább a beletörődést választották. Ez tény. Azt viszont nem állítom, hogy feltétlenül jó a helyzetükbe való beletörődésre felszólítani a rabszolgákat, csak annyit, hogy mégis vigaszt jelenthetett számukra a vallásnak az a tanítása, hogy a világi helyzetükbe törődjenek bele, és inkább öröklét felé törekedjenek. Ezt simán megtehették, mivel a szellemi autonómiájuk nekik még megvolt.

Az éles váltással arra akartam utalni, hogy én szoros párhuzamot látok az ókor fizikális rabszolgasága és a mai fogyasztói társadalom szellemi rabszolgasága között. Mindkettő hátterében az emberi természetnek az a megnyilvánulása áll, hogy uralkodjon a másik ember felett, hogy kihasználja, kizsákmányolja a másikat. A szellemi rabszolgának nem kell azt mondanod, hogy törődjön bele a helyzetébe, mivel nem is tudatosul benne a függő helyzete. Szellemi autonómiával már nem rendelkezik, mivel nem képes rá, hogy döntsön afelől, hogy lázad-e a helyzete ellen vagy sem. Szóval a "lázadj vagy törődj bele" számára nem valós opció, a "ne fogadd el, törekedj többre" pedig csak egy technika a szellemi rabszolga irányítására.

Pál nekem nem a szívem csücske, de ha mégis meg akarnám védeni ezt a kijelentését, akkor azt mondanám, hogy ő abban a hitben élt, hogy Krisztus hamarosan vissza fog térni, minden földi problémát megoldva, így az ember legfőbb dolga az erre való szellemi felkészülés és nem a világi problémák rendbetétele. Ezért jobb, ha addig a világi életben minden a maga megszokott rendjén folyik. De nem akarom megvédeni, vedd úgy, hogy az előzőekben nem mondtam semmit.

"Akkor Isten miért nem tudta ugyanezt megtenni?"

Ezt ne tőlem kérdezd!

"Ó, és ha már szellemi rabszolgaságnál tartunk, a Biblia nem ez?"

Én úgy gondolom, hogy maga a Biblia, illetve annak követése nem jelent szellemi rabszolgaságot. Emberek viszont a Bibliára hivatkozással építhetnek ki olyan hatalmi helyzeteket, amiben ténylegesen szellemi rabszolgaságban tudnak tartani másokat. Erre sajnos elég sok példát láthatunk.

"Azt vedd figyelembe kérlek, hogy a lázadás után következett be, nem előtte. Isten vezetése alatt nem lett volna szolga sor, ahogy nem is lesz, amikor felváltja az emberi uralmakat a Messiási királyság."

Akkor ez a vers miről szól:

Mózes 4 31:17-18. Tüstént öljétek meg az összes fiúgyermeket, s ugyanígy öljétek meg az összes olyan asszonyt is, aki már volt együtt férfival. De a fiatal lányokat, akik még nem voltak együtt férfival, hagyjátok magatoknak életben."

Azt írja a szűz lányokat megtarthatták maguknak az öldöklés után. Ez szexrabszolgaságot jelent.