Egy olyan sokakat megosztó dolgot mint az evolúció elméletet miért tanítják az iskolákban?

@Meton

"Másodszor fontos, hogy a kísérlet megismételhető legyen, hiszen lehet, hogy elsőre csak véletlenül sikerült."

Aha. Ez kb. olyan állítás, mintha azt mondanád, hogy az Eiffel-torony véletlenül jött létre, és csak akkor hiszel a szemednek, ha újra megcsinálják.

De egyébként nem prpbléma. Termséezetesen az evolúciós kísérletek mindig újra reprodukálhatóak. És amint látható, a kutyák még mindig változtathatóak a kényünk kedve szerint, reprodukálhatóan, és a róka is a kényünk kedve szerint akár kutyává változtatható, mint azt is bemutattam.

Az evolúció akárhányszor reprodukálható, és te is könnyedén tudod reprodukálni a működését amennyi9szer csak akarod állattenyésztéskor, laboratóriumban, vagy akárhol ahol van élet. Sőt! A működését akár az élettelen anyagokban is akárhászor reprodukálhatod:

Itt az evolúció szimulációban a rendszertelen anyagból mozgó robotokat épített ki különböző fajokban, és amiket ténylegesen meg lehetett építeni, és meg is építették.

Vagyis az evolúció mutációkon keresztül teljesen maga magától felépített számos mindenféle mozgó robotot, és sok megoldásán még a kutatók is elcsodálkoztak, mert nekik ilyenek nem jutottak volna az eszükbe.

Ja a link:

https://www.youtube.com/watch?v=ifTFCH80xF0

Amúgy vegyük az evolúció mozgató erőit. Az egyik, hogy új tulajdonságok jönnek létre akár mutáció, akár folyamatos változás útján. Csakhogy az egyedek elvileg véletlenszerűen szaporodnak, ami nem kedvez az új tulajdonságoknak. Tehát akármennyi időt várnánk, a fő tulajdonságok nem változnak és a változó tulajdonságok ahogy előjöttek, úgy el is tűnnek.

Ami a természetes szelekciót illeti, az is sántít. Tegyük fel, hogy a legerősebbek maradnak meg, mert elnyomják a többit. Aztán jön egy második hatás, mondjuk egy betegség, ami véletlenszerűen pusztít, erőset és gyengét is. Aztán jöhet harmadik és még több hatás, a végén szintén az jön ki, hogy véletlenszerű a szelekció, tehát ez sem segíti a fejlődést.

Meton: ezt ne erőltesd. Látszik, hogy nem értesz hozza. Méghogy ha véletlenszerűen keresztezzük a kutyákat akkor farkast kapunk ... hol ? Mikor történt ilyen ? Tudod, ha szabadon eresztesz egy csapat kutyát a vakvilágba akkor azokból elvadult kutyák lesznek s nem farkasok. Max farkasszerűek lesznek HA a környezet ezt a formát támogatja.

Az evolúció 3 feltétele sem nagyon világos neked miután azt írod ,hogy a szelekció is véletlenszerű s a mutációk károsak.

De ha nagyon akarod: replikáció; variáció; szelekció. Nyugodtan írd le ,hogy szerinted mi micsoda s mi vele a baj.

Ez egy idézet, most találtam:

Csináltunk egy állatkísérletet: egy alomban voltak nyolc órán keresztül teljesen egyforma, 4-5 napos kutya- és farkaskölykök. Hozzájuk engedtek egy farkast, ami pillanatokon belül kiválogatta közülük a farkaskölyköket, és a kutyákat meg akarta ölni. Nem tudjuk, hogy hogyan tudta szelektálni őket, azt feltételezzük, hogy az előbb említett degenerálódást ismerte fel valahogy.

Szóval a farkas a kutyát degenerált egyedként ismeri fel és igyekszik elpusztítani.

@Meton:

Írod: "Néztem a linkeket, de többé kevésbé mindegyik génmanipuláció. Mi evolúcióról beszélünk, ami teljesen más."

Ezt a mondatot pl. erre írtad: [link]

Mesélj már! Milyen génmanipulációt látsz a Raphanobrassica esetén?

A kutató egyszerűen csak keresztezte a retek és a káposzta nevű növényeket, de a hibrid az elvártaknak megfelelően soha nem hozott magot, nem lett ivarsejt. De ugye a kutató (Gregorij Karpecsenkó) pont arra gondolt, hogy az evolúció elve alapján, ha jó sokszor csinálja ezt, a variáció okán, és a mutációk okán, talán... és egyszer csak az egyik hibriden lettek magok, ha nem is sok. Utána lett olyan is, ami termékenynek bizonyult, és az ebből kikelő már szaporodni képes növény kromoszómaszáma megkétszereződött, vagyis a sok kereszteződés után derült ki, hogy a mutációk okán az új növény genomja megkétszereződött (retek és káposzta genom is volt benne módosulva), és már nem volt képes kereszteződni esem a retekkel, sem a káposztával, ám ő maga már tudott szaporodni.

Ilyen simán történhetett a természetben is. A Galeopsis tetrahit nevű növényről úgy gondolták, hogy a Raphanobrassicához hasonló módon jött létre a természetben, a G. pubescens és a G. speciosa fajok hibridizálásával. Mesterségesen megpróbálták újra előállítani, a keresztezésekből kapott G. pubescens és G. speciosa hibridek minden mérhető tulajdonságukban egyeztek a G. tetrahit növényekkel. A Madia citrigracilis fajról is azt feltételezték, hogy a M. gracilis és a M. citriodora természetes hibridje. A két fajt keresztezve terméketlen hibrideket kaptak, ám ezeket kolhicinnel kezelték, amely hatására sejtosztódáskor nem válnak szét a kromoszómák, olyan ivarsejteket nyertek, amelyek a teljes szülői genomot tartalmazták, így sikerült újra létrehozniuk a M. citrigracilis fajt. (critical biomass)

Ezzel tökéletesen lehetet igazolni egyrészt, hogy új faj létre tud jönni mindenféle génmanipuláció nélkül, másrészt, hogy ez lejátszódott a természetben is.

A kutyák a természetben nem élnek meg. Eleve nagyon nagy kárt okoznak, ezért nagyon hamar levadásszák őket. De hozzászoktak az emberi környezethez, nem félnek az embertől, így a támadás esélye is elég nagy lehet.

De én nem kóbor kutyákat említettem, hanem keverékeket. Sok generáció után előjöhet a farkas jellem. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy a keverékek nehezebben kezelhetőek, önállóbbak. Nem bizalmaskodnak. Az enyém is mindenkit megharap, ha teheti. Ez a farkas jellem erősödését jelenti. A farkasok rendszeresen megharapják egymást, így tudatják, ha valaki olyat tesz, ami nem tetszik neki. Ez nem agresszió, csak figyelmeztetés. Azt jelenti, hogy rosszat csinálsz ne folytasd.

@Meton:

Írod: "A majom keze, már ha egyáltalán nevezhetjük így, alkalmasabb az eszközhasználatra, mint bármely más állatnál. Ezt elfogadhatjuk, de nem is ez a kérdés. Az sem kérdés, hogy a majmok rendelkeznek valamennyi intelligenciával. A kérdés csak az, hogy ez mire elég?"

Miért? Egykor a csiga-mértékű intelligencia volt a csúcs! Fel nem tudom fogni, hogy te miért nem látod sokkal nagyobb csodának, hogy a csiga-intelligenciából csimpánz-intelligencia lett. Nem vagy képes ezt felfogni? Nem látsz milliószor nagyobb szakadékot a csiga és a csimpánz között???

Ne viccellj már!!!

Akkor még egyszer az ember és csimpánzkéz (amit mindenki kéznek nevez rajtad kívül, és még az óvodás is simán emberkéznek tartana)

[link]

Nem veszed észre, hogy mekkora hülyeségeket hordasz össze? Azt simán elképzelhetőnek tartod, hogy a farkasból pincsi lesz, de azt már kételkedve fogadod, hogy a csimpánzkézből emberi legyen?

Te egy igazi hipokrita vagy, aki bólogat valamire, hogy az könnyen lehetséges, de ugyanazt a könnyen lehetséges változást (ráadásul sokkal könnyebb, kisebb változást) már megtagadja attól a csimpánz kéztől, ami kényelmetlenül megingatná az ideológiáját.

Írod: "Persze én arra akarok kilyukadni, hogy ha rendesen működne az evolúció, akkor az ember mellett sok más lénynél is ki kellett volna alakulni egy városépítő civilizáció. De ez a párhuzam sajnos nincs meg."

Mit beszélsz? Egy halom emberszerű vérvonal kialakult. Mire a városok megjelentek, addigra az ember már rég kiszorította az összes versenytársát a Földről, a szó szerint csak egy maradhat elv alapján. Te nem tartod embernek a rengeteg ősemberfélét? Csak ha város épít? Pedig azok már dárdákat építettek. Fogd már fel, hogy nem egy vérvonal létezett az ember mellett, hanem sok olyan emberszerű ág is, amikből nem mai emberek lettek volna. Az australopithecusokból is sokféle volt, és csak az egyik féléből lett az ember, és ez a vonal kiszorította az összes többi a nem emberi, hanem csak az emberre hasonlító vérvonalakat.

És az ember most is írtja ki az emberhez hasonló vetélytársait, a csimpánzokat, bonobókat, gorillákat, orangutánokat. Nem látod, hogy már mind a kihalás szélén tántorog? Hogy tudnának ezek továbblépni jelenleg? Ha az ember eltűnne, akkor persze igen.