A Jehova Tanúi hisznek az evolúcióban?

a bibliai kronológia szerint kb. 6000 évre megy vissza az emberiség történelme. I.e. 4026-ot mutat a Biblia az Ádám teremtésére. Ez a 6-ik teremtési "nap" végén történt.

A teremtési napok /korszakok/ szimbólikusan értendök.

A Teremtö Isten nem ember, Ö nem 24 órás napokban számolja az idöt, ezt nekünk embereknek alkotta így, tulajdonképpen mi a Föld forgása szerint számoljuk a napokat.

Isten ettöl hatalmasabb ez fölött áll jóval.

Bizonyítja ezt a Biblia is. Például a Zsoltárok 90:4: "Mert ezer esztendö annyi a te szemedben, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint az éjjeli örszolgálat".

Ezer esztendö, mint az éjjeli örszolgálat, tehát csak néhány óra....

"A Teremtö Isten nem ember, Ö nem 24 órás napokban számolja az idöt, ezt nekünk embereknek alkotta így, tulajdonképpen mi a Föld forgása szerint számoljuk a napokat."

-->A Genezis szerzője erről egy kukkot sem ír. A 7-es válaszban leírtam, hogy a héber eredeti, és az ókori történelmi háttér alapján bizony 24 órás napokról van szó.

"Bizonyítja ezt a Biblia is. Például a Zsoltárok 90:4: "Mert ezer esztendö annyi a te szemedben, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint az éjjeli örszolgálat".

Ez nem bizonyít semmit, mert ha Genezis írója odabiggyeszti azt a mindenki által ismert hebraizmust, ami jelzi, hogy valóságos napokról van szó, ezzel is cáfolva a szimbolizmust. Egyébként meg teljesen zavaros az értelmezésed. A Genezis 1-11 egy egészen sajátos szakaszt alkot, ez nem úgy működik, hogy bizonyos részek szimbolikusak, bizonyos részek meg nem.

Sokan a Mózes első könyve 1. fejezetében használt „nap” szó alatt 24 órás időtartamot értenek. Az 1Mózes 1:5-ben azonban Isten maga osztja fel a napot rövidebb időszakokra, s csupán a világos nappalt nevezi „napnak”. Az 1Mózes 2:4 egy napnak nevezi az összes teremtési korszakot: „Ez az egek és a föld története, azok teremtésének idején, amely napon [mind a hat teremtési perióduson át] Isten a földet és az eget megalkotta.”

A „nap” értelemben lefordított héber jōm szó különböző hosszúságú időszakot jelenthet. A lehetséges jelentések közé tartoznak William Wilson Old Testament Word Studies c. műve alapján a következők: „Nap; a szót gyakran használja általában idő vagy hosszabb időszak meghatározására; egész figyelembe vett időszak, . . . nap kifejezést használnak olyan különleges időszak vagy korszak megjelölésére is, amikor valami rendkívüli esemény következett be.”1 Ez az utolsó mondat ráillik a teremtési „napokra”, mert azok valóban rendkívüli időszakok voltak. Ez esetben tehát 24 óránál hosszabb idő is számításba vehető.

Mózes első könyvének első fejezetében a teremtési periódusokkal kapcsolatban megtaláljuk az „este” és a „reggel” kifejezéseket. Vajon ezek nem 24 órás napra utalnak? Nem feltétlenül. A magyar nyelvhasználat a valaki „életének dele” kifejezést az átlagos emberi élet közepére vonatkoztatja; úgyszintén „az élet alkonya” hosszabb időszakot foglal magában. Így az „este” és a „reggel” használata sem korlátozza a napot 24 órára.

A „nap” szó, ahogy azt a Biblia alkalmazza, vonatkozhat nyárra, télre, évszakok múlására (Zakariás 14:8). Az „aratás napja” több napot foglal magában. (Vö. Példabeszédek 25:13 és 1Mózes 30:14.) Ezer évet egy naphoz hasonlít (Zsoltárok 90:4; 2Péter 3:8, 10). Az „ítélet napja” több éves időszak (Máté 10:15; 11:22–24). A következtetés ésszerűnek látszik tehát, hogy a teremtési „napok” ugyancsak hosszabb időszakokat — évezredeket — foglaltak magukban.

Legyen világosság! ’ És lett világosság. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjszakának. És lett este és lett reggel; első nap” (1Mózes 1:3, 5).

A nap és a hold természetesen már régen az első „napot” megelőzően létezett a világegyetemben, de a világosságuk nem hatolt keresztül a föld felszínéig, úgyhogy azok a földi megfigyelő számára láthatatlanok lettek volna. Most, ezen az első „napon”, nyilvánvalóan láthatóvá lett a fény a földön, és a forgó bolygón ettől kezdve nappalok és éjszakák felváltva követték egymást.

Nyilvánvalóan ez a világossá válás fokozatos folyamat volt, amely hosszabb időszakot vett igénybe, tehát nem pillanatnyi esemény, mint egy villanylámpa felkapcsolása. Mózes első könyvének e szavai a J. W. Watts fordítás szerint így hangzanak: „És fokozatosan létrejött a világosság” (A Distinctive Translation of Genesis). A fény a naptól származott, de a nap maga nem volt látható a felhőtakaró miatt. A földet elérő fény ilyenformán „diffúz fény” volt, ahogy arra a Rotherham fordítása szerinti Emphasised Bible 3. versének megjegyzése utal. (Lásd a 14/b versre vonatkozó lábjegyzetet.)

no 59-es, kedves hozzászóló azt írod, arról, hogy Isten másként tekint a napokra mint mi emberek a Földön hogy erröl a Genezis írója egy kukkot sem tud.....

hát a Zsoltárok 90:4 versének az írója az, aki a Genezist is leírta ihletés alatt.

Ez Mózes. Meg lehet nézni a 90 zsoltár felett, ki a szerzöje. Az van odaírva, hogy Mózes, tehát aki írta a Genezist is.

Idézem újra: Zsoltárok 90:4: "Mert ezer esztendö annyi a te szemedben, mint a tegnapi nap, mely elmúlt, és mint az éjjeli örszolgálat"

Tehát még rövidebb idöszak Isten elött ezer esztendö, mint az éjjeli örszolgálat. Milyen hosszú lehetett egy éjjeli örszolgálat? Csupán néhány óra.

"Az evolúció bizonyított tény"

Hányszor kijelentették már ezt a hazugságot, de ez mindig csak azt bizonyítja, hogy az írójának fogalma sincs arról, miről beszél!

"Balázs Nándor álláspontjára helyezkedem (Magyar Tudomány, 97/8. p. 981.): "A természettudományok az utolsó négyszáz évben létrehoztak egy konszenzust a bizonyítás fogalmát illetően. Ez matematikai és kísérleti kritériumok kielégítéséből áll. Ha ezek ki vannak elégítve, a tudomány annyira tudomány, amennyire lehet. Ha nincsenek kielégítve, de úgy teszek, mintha ki lennének, akkor áltudományokat űzök." Noha Balázs Nándor definíciója inkább a fizikát, mintsem a biológiát tartja szem előtt, lényegében, alapvető gondolati tartalmában, a biológiára is alkalmazható.

Az evolúciótan két bázisa az abiogenezis és a transzformizmus. Ezeknek a jelenleg tapasztalt természettörvényekkel összhangban levő, a tapasztalati jelenségeket koherens rendszerbe foglaló elmélete - amely tudományosságuk kritériuma volna - nemhogy nem létezik, de ilyen elméleteket más tudományágak (termodinamika, informatika, de maga a biológia is) alighanem bizonyítottnak tekinthető eredményei kizárnak. Ezért amikor elutasítom az evolúciótant, ezt kizárólag azért teszem, mert ezek az elképzelések nem elégítik ki a tudományos elméletek kritériumait, sőt azokkal ellentétesek.

Az evolúciótan iránti kétséget alátámasztja az is, hogy eredete sem olyan, mint a tudományos elméleteké általában. Nem a megfigyelt jelenségeket koherens elméleti rendszerbe foglaló szintézisként jelent meg, hanem ideológiai posztulátumként, miszerint a világ valamennyi jelenségét a jelenleg érvényes természettörvények alapján meg lehet magyarázni. A jelenleg érvényes természettörvények alapján viszont csak azt mondhatjuk, hogy az élet kialakulásának nem lehetséges tudományos magyarázata, a taxonok kialakulásának nem lehetséges tudományos magyarázata. Hogy ezzel a tudományos kritériumokkal összhangban levő megállapításból valaki tudományon kívüli módszerekkel milyen következtetéseket von le, az más kérdés. De ha valaki úgy tesz, mintha az evolúciótan tudományos elmélet lenne, annak a Balázs Nándor-féle kritérium alapján való megítélését az olvasóra bízom." (Dr. Jeszenszky Ferenc fizikus)