Félig kész evolúciós termékek hogyan tudtak egészként funkcionálni?

"Még nem jött rá valaki, hogy az életben maradáshoz rögtön teljesen készen funkcionáló élőlényekre van szükség, de ennek létrejövetelét úgy hívják, hogy teremtés?!!"

Nemhogy nem jöttem rá, de gyakran az ellenkezőjének voltam és vagyok tanúja. Látok, megszületni és növekedni "félkész" állatokat és embereket. Te nem? Bár, én még sosem neveztem őket félkésznek. Félkész az még az anyaméhben van, ultrahanggal meg lehet nézni. Én elhiszem ezeket az ultrahangos képeket. :)

És érdekesnek tartom, amit az emberi embrió fejlődéséről állítanak:

[link]

De ha ezen a linken csupa tévedés, amiket írnak, még akkor sincs igazad. Bár, az állatok kicsinyei sokszor jóval önállóbbak és gyorsabban fejlődnek, mint az emberé, de azért mégsem klónozással szaporodnak az állatok sem. Ezt lásd be és hagyd abba a vidám-vasárnapozást, mert van még mit tanulnod mielőtt próféta leszel és fölényesen kérdezgethetsz a nyájadnak a képébe ordítozva.

Fairi-nek!

"Nem anyagi eredetű élőlényekről" egyet mutass,tudom innentől jönni fognak a szellemképek, meg a PS csodái. Amire igény van, az le fog gyártódni. - Ferike Fairy, képzeld semmi se anyagi eredetű, már ha eredetről beszélünk. Szellem nélkül, a számítógép - amin ide írtad a nagy butaságod - sem működik. Vagy igen? Bizonyítsd be, hogy bármi működik szellem, az az pl. értelem nélkül... Vagy az értelem szerinted egy anyag?

A Föld , világ nagyon is működne nélkülünk. ha kipusztulna az értelmes élet, maga az élet maradna és az univerzum működne tovább.

Az értelem a komplex anyagi felépítés egy terméke. Emberi agy több mint 100 000 000 000 db idegsejtből áll,amelyek között ennél is sokkal több kapcsolat van. Ennek a hálózatnak modellezése mai technikával lehetetlen, annyira összetett. Egyszerű a bizonyítás, drogok sérülések,öregkor okozta idegsejt pusztulás súlyos károsodást okozhat az értelmedben. Egy rossz helyen történő sérülés után értelmi szinted kb egy növényét se érné el.

ha szellem nem anyagi természetű akkor miért kell egy energiapazarló, sérülékeny másfél kilogrammnyi szövet egy nagy fejben? Alapvető működéshez elég lenne egy egér agya, magasabbrendű működést úgyis a szellem látja el. Vagy mégse?

Ám mégis azt látjuk százmilliárdnyi idegsejt van, köztük billiónyi kapcsolattal, aminek működése folyamatos oxigént és cukrot igényel megállás nélkül,különben perceken belül tömeges pusztulás lesz.

lehet hadonászni a szellem fogalmával, meg hasonlóakkal de igazából senki nem tud rámutatni hogy mi is az! Csak úgy van és jól hangzik.Mikor magyarázzák akkor közben újabb-újabb olyan fogalmak jönnek be amit külön magyarázni kéne.

ha szellem helyett azt írnánk: dfnskrns. pont ugyanannyi lenne az értelme.

Ám mondjuk az "értelmet" már jobban lehet definiálni.maga az értelem egy viselkedés mintázat, vagyis helyes felfogás képessége s a cselekvés helyes irányításának képessége

Kedves Fairi,

Örvendek neki, hogy értelmes vitapartnerbe botlottam. De legalábbis anyagi ismertekben bővelkedő partnerre, aztán a többi majd kiderül…

„Az értelem a komplex anyagi felépítés egy terméke.” – Akkor már csak két kérdésem van: Melyik csupasz merevlemez fog magának szoftvert kitermelni? És, hogy józanon ötlötted-e ki a fenti állítást?

Még az is probléma a fenti könnyelmű állítás szempontjából, hogy létezik ama leegyszerűsíthetetlen összetettség, hogy még egy egysejtű összetétele, keletkezése, avagy teremtése is elég magas-szintű értelemet-tervezést igényel, nagyjából akkora értelmet, mint amennyi egy motorcsónak megtervezéséhez és megépítéséhez kell. Ezt milyen agy termelte ki az egysejtűek keletkezése idején?

Tehát abban tényleg igaza van a kérdezőnek, hogy ahhoz képest, hogy szuper-összetett lények keletkeztek az evolúció során különösebb kísérletezések nélkül (!), mintegy eleve jól eltalált tervek kerültek kivitelezésre, minden szabadon gondolkodni tudó személy számára egyértelművé teszik azt a tényt, hogy értelem tervezte őket. Vigyázat nem azt mondtam, hogy személy, hanem azt hogy értelem. Én nagyon jól tudom, hogy vannak, akik a szellemvilág fogalmaival „hadonásznak” miközben annak csak töredékét ismerik. De pontosan ugyanilyenek a hozzád hasonló materialisták, akik pedig az anyagi síkot nem ismerik csak részben és a résztudásukkal hadonásznak úgy, mintha az nem csak rész-igazság lenne, hanem univerzális igazság és mindenre válasz…

Mire alapozod, hogy az anyag terméke az értelem, amikor a gyakorlat azt igazolja, hogy nemhogy az értelem nem az anyag terméke, de úgy egyáltalán az élet sem?

Az rendben van, hogy az agy méretétől függően más értelem tartozik egy-egy lényhez. De ez még nem bizonyíték arra, hogy az agy terméke lenne az értelem, sőt, ha valaki tudományos vitába bonyolódik, akkor legyen körültekintőbb, mert jelen esetben is több tény ellent mond ennek a hasraütéssel született kijelentésnek.

„ha szellem nem anyagi természetű akkor miért kell egy energiapazarló, sérülékeny másfél kilogrammnyi szövet egy nagy fejben? Alapvető működéshez elég lenne egy egér agya, magasabbrendű működést úgyis a szellem látja el. Vagy mégse?„

- Kedves, jó fizikai ismeretekkel rendelkező vitatársam, ne idealizáljuk a szellemet. Vegyünk egy gyakorlati példát, 20 Gb Hdd, 252 ram, 1 Ghz processor – windows 8 jól fog-e futni rajta? Nem. Szóval attól, hogy a szellem - a „szoftver” nem tudja rajta végezni a dolgát, attól még létezik a windows 8.

„lehet hadonászni a szellem fogalmával, meg hasonlóakkal de igazából senki nem tud rámutatni hogy mi is az! Csak úgy van és jól hangzik. Mikor magyarázzák akkor közben újabb-újabb olyan fogalmak jönnek be amit külön magyarázni kéne.” – Hát, igen, kéne. Kéne, annak magyarázni, aki még ebben nem tájékozódott. De nem ártana tájékozódni, hamár az evolúcióról és a teremtésről tetszik vitatkozni… vagy eddig tartott a nagy értelem - a biológia könyv bemagolásáig? Ennyire futja csak a 100 milliárd agysejtből és a még több kapcsolódásaikból?...

„ha szellem helyett azt írnánk: dfnskrns. pont ugyanannyi lenne az értelme.” - Egy nagyhírű absztrakt festő kiállításán megcsodálható egy kép, egy-két egyszerű kriksz-kraksszal, semmi tudatosság, tervezettség. A kép címe: „Anyánk.

Pár nappal később a kép alatt megjegyzést hagy egy – öntudatosabb – látogató, ennek nyoma, hogy a kép alá egy megjegyzés kerül: „A te anyád.”

Ennyit arról, hogy ki dobálózik csak a fogalmakkal. Én másra is használom az agyamat, pl. lényegi fogalmak megértésére is, olyanokra, amikhez egyetlen egy dologról elolvastam 10 millió szót és fel sem merül, hogy ez kicserélhető lenne: dfgrean-re és hasonló absztrakciókra…

De, ha számodra ez a szellem, akkor is legyen azért letisztázva, hogy még ilyen absztrakciókat sem tud semmilyen anyag -„hardver” létrehozni. A szellem információ, minták és képzetek csomagja, szerkezete. A szellem élő, és csak az tud életet lehelni- az élet képzetét, működési mintáját beültetni az anyagba. Sőt, anyagot létrehozni is csak a szellem tud.

"Melyik csupasz merevlemez fog magának szoftvert kitermelni? És, hogy józanon ötlötted-e ki a fenti állítást? "

merevlemez egy hihetetlenül egyszerű felépítésű eszköz, és valljuk be elég primitív technika, de megbízható! Annak csak egy feladata van és képessége felületére mintázatokat lehet létrehozni, amit megfelelő eszköz ki tud olvasni.

Merevlemez működését felépítését 90 perc alatt el lehet magyarázni bőven, az emberi agyhoz az összes tudás felsorolásához 1 év nem lenne elég.

Még a legintelligensebb számítógép se tudja megközelíteni az emberi agyat bizonyos dolgokban.

"létezik ama leegyszerűsíthetetlen összetettség, hogy még egy egysejtű összetétele, keletkezése, avagy teremtése is elég magas-szintű értelemet-tervezést igényel"

Hibás szemléleted van, mert lehet a leegyszerűsítés után arra már nem jó, de másra még tökéletes lehet. Tisztán látszik, a válaszaidból hiányzik az alapvető biológiai ismeretek. ha pl a szemet leegyszerűsíted, bizonyos mérték után nem látsz vele, de fényt érzékelsz. Sok állat csak fotoreceptorai vannak, amit ha egy helyre aggregálunk és adunk hozzá vmi fényfókuszáló rendszert meg is kapunk egy egyszerű látószervet. És ezt szépen végigkövethető pl a Mollusca-k közt.

te csak kijelentesz dolgokat, mert csak így van. Amit írsz sima kinyilatkoztatás, nulla háttértudás nélkül. Ilyennek max kocsmai szintű veszekedés lehet.

"keletkeztek az evolúció során különösebb kísérletezések nélkül (!), mintegy eleve jól eltalált tervek kerültek kivitelezésre, minden szabadon gondolkodni tudó személy számára egyértelművé teszik azt a tényt, hogy értelem tervezte őket."

nincs igazad semmiféle szinten,folyamatos kísérletezés van,elég csak a mutációkra gondolni, ami szélsőséges megnyilvánulása a különböző torzulásokat okozó öröklött kórképek. Mutációk jó része egyszerűen semleges, nem is látod, másik része halálos, és kis részük előnyös lesz. Elég ha vmi rezisztenciára gondolunk, vagy pl ember felnőttkori tejemésztő képességére gondolni. Pl semleges a C vitamin szintetáz hibájára.

"keletkeztek az evolúció során különösebb kísérletezések nélkül (!), mintegy eleve jól eltalált tervek kerültek kivitelezésre, minden szabadon gondolkodni tudó személy számára egyértelművé teszik azt a tényt, hogy értelem tervezte őket."

szabad gondolkodás nem azt jelenti, leülök a gép elé és mindenfélét kitalálok. Ez a kocsmai szint.

én elismerem tudásom véges, ám ti ennek pótlásához kitaláltok mindenféle nem anyagi síkot, Ez per pillanat nem több mint fantázia. Jól hangzik,lehet vele felvágni, meg hadoválni, de létére semmiféle bizonyíték nincs. Csak arra jó, hogy számodra nem értelmezhető vagy kényelmetlen dolgot megmagyarázol, ami ad vmi felsőbbrendű érzetet, hogy te okosabb vagy a materialistáknál, akik többségének sokkal nagyobb a tárgyi tudása. Pár neten látható frázison kívül nem írtál semmit. én csak két dolgot ismerem, ami létezik, és ami nem. A létező dolgok közt amit már ismerünk és amit még megismernünk kell. lehet ezek egy része nem a közismert barionos (proton, neutron mint mi) anyagból épül fel, de ez más kérdés …..

„Mire alapozod, hogy az anyag terméke az értelem, amikor a gyakorlat azt igazolja, hogy nemhogy az értelem nem az anyag terméke, de úgy egyáltalán az élet sem?”

Hihetetlenül egyszerű. Csak egészséges, ép agyú egyén esetén tapasztalhatunk magas szintű értelmi tevékenységet. nem lehet elvonatkoztatni az anyagtól, alias agy. ha vele történik valami, na azt nem kívánom senkinek. Ahogy az „értelem” szót elvonatkoztatol egy konkrét személytől vagy lénytől egyre értelmetlenebb lesznek a következtetések.

„az agy terméke lenne az értelem, sőt, ha valaki tudományos vitába bonyolódik, akkor legyen körültekintőbb, mert jelen esetben is több tény ellent mond ennek a hasraütéssel született kijelentésnek.”

és mi mond ellent, sejtem mik jönnek. Ám miért fejezed be a mondatot, trollkodni akarsz vagy mi? Nem hasraütés,egyszerű megfigyelés és összefüggés. 100% nem értjük a működését még meg a felépítését, de világos erős korreláció van érelem és agy struktúrája közt. Hogy teljesen egészséges agy működéshez egészséges agy szükséges.

„Vegyünk egy gyakorlati példát, 20 Gb Hdd, 252 ram, 1 Ghz processor – windows 8 jól fog-e futni rajta? Nem. Szóval attól, hogy a szellem - a „szoftver” nem tudja rajta végezni a dolgát, attól még létezik a windows 8.”

ezt tudod, hogy öngól? Win8 hardver nélkül mükődésképtelen, gyakorlatilag egy mintázat a CD felületén. Ez átmásolódik a HDD-re. processzor, gpu meg ennek megfelelően fog működni, és eredményeket kiadni. Emberi agy meg gyakorlatilag tanulás során önmagát programozza. Újabb-újabb idegi kapcsolatok, bonyolultabb mintázatokat alkot így egyre újabb problémákat tud megoldani, alias tanulás. Pc előre létrehozott programsorokat olvas be és annak megfelelően mükődik. Emberi agy tanulás folyamata révén képes újabb-újabb funkciókra. csecsemőből felnőtt ember lesz. csecsemő alapvető képességei genetikailag programozott. Ez a „program” meg hosszú évmilliók terméke. Medúzák primitív idegrendszere óta sok idő telt el. Szoftver lélek párhuzam elég rossz! Szoftver önmagában egy nagy semmi, egy adathordozó felületén létezhet. Mikor megszűnik, ami ezt be tudja olvasni értelmetlen lesz. Szellemről mást gondolnak a spiritiszták és te is.

„Ennyire futja csak a 100 milliárd agysejtből és a még több kapcsolódásaikból?...”

sokat olvastam róla, mindenféle fantáziadús értelmezést tudnak rá adni, mi a ”szellem”. Ám attól nem lesz értelmesebb. Milliónyi mondat van ami a „szellemet”, lelket próbálja vhogy magyarázni. Á, jobban megnézve sok értelme így se lett. technoblabla. jól hangzik, ám igazából semmit nem jelent. míg tudományos szavaknak jól definiáltnak kell lennie.

„olyanokra, amikhez egyetlen egy dologról elolvastam 10 millió szót és fel sem merül”

fantasy,sci-fi irodalom csodája ez, Star Treket ismernéd, ott van rengeteg olyan kifejezés, ami tényleg értelmetlen, de ezzel oldottak meg pár kérdést. Egyszerűen kellet egy szituációhoz egy szó. Akár 100 millió szóba is lehet róla beszélni, úgy hogy nincs valód jelentés. Szellemet próbálod elképzelni, másik is elképzeli vhogy, utána lehet vitatkozni évekig mi is az valójában.

„A szellem információ, minták és képzetek csomagja, szerkezete. A szellem élő, és csak az tud életet lehelni- az élet képzetét, működési mintáját beültetni az anyagba. Sőt, anyagot létrehozni is csak a szellem tud.”

Ez jól hangzik, de jelent is vmit valójában? Mi az életet lehelni? Szellem miért élő? Mi az, hogy működési mintát ültet az anyagba? Mi az anyag működési mintája? Mit értesz működési minta alatt? Mi az hogy élet képzete? Anyagot miért a szellem hozza létre? a probléma gyökere, vmit nem értesz, vagy nem tudsz megérteni, ezért kölcsönvettél egy szó, és mostantól ezzel definiálsz vmilyen jelenséget amit problémát okozott neked. 500 óra star trek után már felismerem ezt a jelenséget. Ott készítők gyakran szenvedtek ettől.

"csecsemő alapvető képességei genetikailag programozott. Ez a „program” meg hosszú évmilliók terméke."

Kedves válaszoló! No, erre nincs bizonyíték. Az analógia a pc volt előtte és azt állítottad, hogy nem lehet párhuzamot vonni az INTELLIGENS lények által hosszú idő alatt megalkotott számítógépes programokkal, mert ezekkel szemben az élőlények "önfejlesztők", tulajdonképpen saját magukat lépesek felépíteni. Igen ám, de -ahogy meg is állapítottad - azok is csak ELŐRE PROGRAMOZOTTAK végső soron!!! Te ezt egy ügyes trükkel, de semmivel sem bizonyított húzással kerülted ki, amikor hivatkozol arra, hogy szerintetek ez a program "évmilliók kifejlődése". Ez éppen olyan képtelenség, mintha azt mondanád, hogy a Windows 8 "kifejlődése" csak idő kérdése, intelligenciát nem feltételez. Sok hívő programozó mondaná neked teljes joggal, hogy "ácsi apukám!". :-)

Összes bizonyíték a genetikai állományban van.maga az előre programozás évmilliók alatt alakult ki. a legősibb állatokat nézzük akik csalánozókat és a különböző féregtörzseket.Itt senki nem akar erőlködni hogy vmi hihetetlen intelligens programozó kellett hogy egyszerű ingerre adjon egyszerű választ. Amelyik idegi hálózat jó választ ad legtöbbször az szaporodik, akié nem annak kaputt Ezek felépítéséhez szükséges genetikai kód is mutálódik, változatosság jön létre, ez utána szelekció. Ez ugyanúgy mükődik mint bárhol máshol. legyen az rezisztencia gén kialakulása, vagy laktózemésztés képesség megmaradása felnőttkorban. öröklött viselkedésért felelős idegi mintázat DNS-be kódolt. Itt is önmagukat programozták (mutáció,szelekció), de mivel változás csak genetikai állomány változása után következhet be a következő generációnál, egyértelmű hátrányuk van akik tanulni is képesek. Aminek lényege olyan idegrendszeri felépítés ellen amely a környezet hatására képes változni.Ez maga a tanulás képessége. Ám hátrány amit ekkor megszerez az nem lesz átörökítve az utódnak. Ez ellen megoldás gyerekkor megléte amikor magába szívja a állat vagy az ember a szükséges alaptudást.legegyszerűbb állat nem is rendelkezik idegrendszerrel ez a szivacs, ám neki nem is kell

Ahelyett kreacionista hülyeségekkel szórnád tele a netet, valódi biológiai könyveket lapozhatnál és utánajárni annak amit támadni akarsz. Így csak nevetséges vagdalkozás és idióta példák jönnek elő.

Máskülönben evolúciós algoritmussal programozni lehet, ez egyértelmű bizonyíték hogy működik az ami mondok!

[link]

Aki komolyabban érdekli

[link]

magyarul bizonyított tény bármilyen vezérlési rendszer tervezése, létrehozása és működtetése megfelelő intellektuális erőforrást NEM igényel feltétlenül.

persze fröcsögni könnyebb és azt hinni a vitapartnered nem ért igazából hozzá.

ha PC élőlény lenne és akképp tudna viselkedni lehet meglepődnél és ki tudna hosszú idő alatt fejleszteni evolúcióval egy operációs rendszert. ám a számítógép csak egy tárgy, így evolúcióra nem képes.

Egy élő állapotú tárgy és élettele tárgy közt a valódi különbség. Az élő szaporodik,örökíti tulajdonságait eközben, de ez tökéletesen így hibák lesznek. Ezek a különbségek meg lehetővé teszik a szelekciót és az evolúciót.

Kedves fairi1! Ez a mese hihetően hangzik, de csak valódi bizonyítékok nélküli mese. Kezdjük az elején.

Charles Darwin azt tanította, hogy az apró változások láttán feltételezhető, hogy nagyobb változások is történtek, csak még senki nem figyelte meg őket. Azt mondta, hogy a kezdeti, úgynevezett egyszerű életformákból fejlődött ki mérhetetlenül hosszú idő alatt, apránként, "egészen kicsiny" változásokkal az a több millió életforma, amelyet ma a földön látni.

Sokaknak logikusan hangzik ez az állítás. Azon gondolkodnak, hogy ha kis változások végbemehetnek a fajon* belül, akkor miért ne produkálhatna az evolúció hosszú idő elteltével nagy változásokat is? (*Igaz, hogy ebben a szövegben sokszor fog szerepelni a "faj" szó, ahogyan azt a biológusok használják, de jó tudni, hogy az eredeti héber nyelven nem található meg a Biblia teremtési beszámolójában. A Biblia "nemekre" utal, ami egy tágabb értelmű szó. Gyakran amit a tudósok egy új faj kifejlődésének neveznek, az nem más, mint egyszerűen csak egy bibliai "nemen" belüli változat) A valóságban azonban az evolúció tanítása feltevésekre épül, három feltevésre. Vizsgáljuk meg őket.

1. feltevés: Az új fajokat mutációk hozzák létre. A makroevolúció tana abban az állításban gyökerezik, hogy a mutációk – azaz véletlenszerű változások a növények és az állatok genetikai kódjában – nemcsak új fajokat, de teljesen új növény- és állatcsaládokat is létrehozhatnak.

A tények. A növények és az állatok tulajdonságai közül sokat azok az utasítások határoznak meg, melyeket a genetikai kódjuk – a sejtmagjaikban található tervrajz – tartalmaz.* (*A kutatások feltárták, hogy a sejt citoplazmájának, membránjainak, és még más részeinek is szerepük van egy élőlény tulajdonságainak a kialakításában.) A kutatók rájöttek, hogy a mutációk módosulásokat idézhetnek elő a növények és az állatok utódaiban. De tényleg teljesen új fajokat hoznak létre a mutációk? Mit tárnak fel a mintegy 100 éve folyó genetikai kutatások?

Az 1930-as évek végén a tudósok nagy lelkesedéssel fogadtak egy új elképzelést. Már egy ideje azt gondolták, hogy véletlenszerű mutációkból új növényfajokat tud létrehozni a természetes kiválasztódás – az a folyamat, mely során minden valószínűség szerint az az élőlény marad életben és szaporodik, amelyik a legéletképesebb egy adott környezetben. Ebből kiindulva most arra a következtetésre jutottak, hogy a mesterséges, vagy ember irányította mutációkiválasztásnak még sikeresebbnek kell lennie az új fajok létrehozásában. "Euforikus hangulat uralkodott el a biológusok nagy többsége, de különösen a genetikusok és a nemesítők körében" – mondta Wolf-Ekkehard Lönnig, a németországi Max Planck Növénynemesítés-kutató Intézet egyik tudósa.* (*Lönnig abban hisz, hogy az élet teremtés útján jött létre. Az idézett megállapításai a sajátjai, és nem a Max Planck Növénynemesítés-kutató Intézet álláspontját tükrözik.) Minek volt köszönhető az eufória? Lönnig, aki mintegy 30 éve foglalkozik növényi mutációs genetikai vizsgálatokkal, ezt mondta: "A kutatók úgy vélték, eljött az ideje, hogy forradalmasítsák a növény- és állatnemesítés hagyományos módszereit. Arra gondoltak, hogy ha serkentik a kedvezőbb mutációkat, majd kiválasztják a legjobb mutánsokat, akkor új és jobb növényeket és állatokat hozhatnak létre." Mi több, néhányan abban reménykedtek, hogy teljesen új fajokat fognak létrehozni.

Amerikában, Ázsiában és Európában a tudósok jól finanszírozott kutatóprogramokba fogtak. Olyan módszereket alkalmaztak, melyek az evolúció felgyorsításának a lehetőségével kecsegtettek. Milyen eredményei lettek a több mint 40 évi intenzív kutatásnak? "Az irdatlan nagy kiadások ellenére a besugárzással megkísérelt, egyre termékenyebb változatok (mutánsok) létrehozását megcélzó nemesítés nagy kudarc volt" – mondja Peter von Sengbusch kutató. Lönnig megjegyezte: "Az 1980-as évekre a tudósok közti reményteli és euforikus hangulatnak világszerte véget vetett a kudarc. A nyugati országokban a mutációs nemesítés mint külön kutatási ág megszűnt. Majdnem az összes mutáns... vagy elpusztult, vagy gyengébb volt, mint a vadon élő változatok."* (*A mutációs kísérletek során az új mutánsok száma egyenletesen csökkent, viszont rendszeresen megjelentek azonos típusú mutánsok. Ezenkívül a növényi mutánsoknak kevesebb mint az 1 százalékát használták fel további kutatásokhoz, és ezeknek is kevesebb mint az 1 százaléka volt alkalmas arra, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön. Teljesen új fajokat soha nem tudtak létrehozni. Az állatok mutációs nemesítése még a növényekénél is rosszabb eredményeket hozott, úgyhogy fel is hagytak ezzel a módszerrel.)

Mindamellett az immáron úgy 100 éves mutációs kutatás, és konkrétan a 70 éve tartó mutációs nemesítés adataiból a tudósok le tudják szűrni, hogy létrejöhetnek-e mutáció által új fajok. A bizonyítékok megvizsgálása után Lönnig erre a következtetésre jutott: "A mutációk nem képesek az eredeti fajból (növényből vagy állatból) egy teljesen új fajt létrehozni. Ez a megállapítás egyezik a XX. század mutációs kutatási programjainak összes megfigyelésével és eredményeivel, illetve a valószínűség-számítás szabályaival is."

Akkor hát elő tudják idézni mutációk, hogy egy faj egy teljesen másfajta élőlénnyé fejlődjön? A bizonyítékok szerint nem! Lönnig a kutatásai folytán arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy "a genetikailag egymástól pontosan megkülönböztetett fajok között valós határok vannak, melyeket nem törölhetnek el vagy hághatnak át véletlenszerű mutációk".

Mi a jelentőségük a fenti tényeknek? Ha még rendkívül képzett tudósok sem tudnak új fajokat létrehozni úgy, hogy mesterségesen serkentik a kedvezőbb mutációkat, majd kiválasztják a legjobb tulajdonságú egyedeket, akkor várhatunk jobb eredményeket egy minden értelemtől mentes folyamattól? Ha a kutatások azt mutatják, hogy a mutációk nem képesek az eredeti fajból egy teljesen új fajt létrehozni, akkor hogyan is ment végbe tulajdonképpen a makroevolúció?

2. feltevés: A természetes kiválasztódás új fajok kialakulását eredményezte. Darwin úgy gondolta, hogy az általa természetes kiválasztódásnak nevezett folyamat azoknak az életformáknak kedvez, melyek leginkább alkalmasak az adott környezetben való életre, míg a kevésbé alkalmasak idővel kihalnak. Napjaink evolucionistái azt tanítják, hogy amint a fajok vándoroltak, és elszigetelődtek egymástól, a természetes kiválasztódás azokat a fajokat tartotta meg, amelyek génmutációk folytán alkalmasak voltak az új környezetben való életre. Az evolucionisták azt feltételezik, hogy ennek eredményeként az elszigetelődött csoportok idővel teljesen új fajokká alakultak át.

A tények. Ahogy már említve lett, a kutatási eredmények erőteljesen azt mutatják, hogy mutációk folytán nem jöhetnek létre teljesen új növények vagy állatok. De lássuk, milyen bizonyítékaik vannak az evolucionistáknak arra, hogy természetes kiválasztódás révén a kedvező tulajdonságokkal rendelkező mutánsokból új fajok fejlődnek ki. Egy brosúra, melyet az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) adott ki 1999-ben, 13 pintyfajra hivatkozik, "melyet Darwin tanulmányozott a Galápagos-szigeteken, és amelyek azóta Darwin-pintyként váltak ismertté."

Az 1970-es években a Princetoni Egyetemen dolgozó Peter R. és B. Rosemary Grant kutatócsoportja elkezdte tanulmányozni ezeket a pintyeket, és egy 1 évig tartó szárazság után megfigyelték, hogy azoknak a pintyeknek, amelyeknek valamelyest nagyobb volt a csőrük, jobbak voltak az esélyeik az aszály túlélésére, mint a kisebb csőrű egyedeknek. Mivel a 13 pintyfajt elsősorban a csőrük mérete és formája alapján különböztetik meg, a kutatók úgy gondolták, hogy ezeknek a felfedezéseknek jelentőségük van. "Granték úgy becsülték – folytatja a NAS-brosúra –, hogy ha a szigeteket körülbelül tízévente sújtja szárazság, akkor mindössze 200 év múltán megjelenhet egy új pintyfaj."

Azt azonban elfelejti megemlíteni a NAS brosúrája, hogy a szárazságot követő években újból a kisebb csőrű pintyek szaporodtak el. A kutatók azt tapasztalták, hogy amikor a szigeten megváltozott a klíma, egy évig a hosszabb csőrű pintyek voltak dominánsak, később viszont a kisebb csőrűek váltak dominánssá. Arra is felfigyeltek, hogy néhány "faj" kereszteződött, és olyan utódokat hoztak létre, melyek életrevalóbbak voltak, mint a szülők. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ha a kereszteződés tovább folytatódik, a két "faj" eggyé olvadhat össze.

Tehát, tényleg új fajok kialakulását eredményezi a természetes kiválasztódás? Évtizedekkel ezelőtt George Christopher Williams evolúcióbiológus megkérdőjelezte, hogy a természetes kiválasztódás képes lenne erre. Jeffrey H. Schwartz evolúcióteoretikus 1999-ben azt írta, hogy a természetes kiválasztódás lehet, hogy segít a fajoknak alkalmazkodni a változó feltételekhez, de semmi újat nem hoz létre.

És valóban, a Darwin-pintyek még mindig pintyek, semmi új nem jött létre belőlük. Az pedig, hogy kereszteződnek egymással, kételyeket ébreszt azt illetően, hogy néhány evolucionista milyen módszerekkel határozza meg a fajokat. Továbbá a pintyekről összegyűlt információk leleplezik azt a tényt, hogy még neves tudományos akadémiák sem mentesek az elfogultságtól, amikor beszámolnak a "bizonyítékokról".

3. feltevés: Az ősmaradványok bizonyítják a makroevolúciós változásokat. A korábban említett NAS-brosúra azt a benyomást hagyja az olvasókban, hogy az összegyűjtött ősmaradványok több mint elegendő bizonyítékkal szolgálnak a makroevolúcióra. Kijelenti: "Olyan sok közbülső módosulatra bukkantunk a halak és a kétéltűek közt, a kétéltűek és a hüllők közt, a hüllők és az emlősök közt, valamint a főemlősök leszármazási vonalán, hogy gyakran nehéz kategorikusan megállapítani, hol megy végbe az átalakulás két konkrét faj között."

A tények. Igen meglepő a NAS-brosúrának ez a határozott kijelentése. Hogy miért? Niles Eldredge, egy rendíthetetlen evolucionista szerint az ősmaradványok nem azt mutatják, hogy fokozatosan mennek végbe a változások, hanem azt, hogy "a legtöbb faj esetében" hosszú időszakokon át "alig vagy egyáltalán nem halmozódnak fel evolúciós változások".* (*Még az a néhány fosszília is vitatéma, amely a kutatók szerint alátámasztja az evolúciót.)

A tudósok eddig mintegy 200 millió nagyobb méretű fosszíliát és több milliárd mikrofosszíliát tártak fel és vettek jegyzékbe világszerte. Sok kutató egyetért abban, hogy ez a hatalmas és részletes gyűjtemény azt mutatja, hogy az állatok összes fő csoportja hirtelen tűnt fel, és jóformán változatlan maradt, továbbá hogy sok faj, amilyen hirtelen felbukkant, ugyanolyan hirtelen el is tűnt.