Jehova tanúi! Ti nem hisztek a szó szerinti 6 napos teremtésben. Akkor szerintetek Isten hazudott Mózesnek? Nem volt normális? Vagy igaza volt?

Ha a világegyetem 6000 éves lenne, akkor elláthatnánk 6000 fényévnyire. Ami azon túl van, azt nem látnánk, merthogy onnan a fény még nem ért ide. De ezer év múlva már láthatnánk a 7000 fényévnyire lévő csillagokat is.

Ha a 6000 éves teremtés igaz lenne, jóval kevesebb csillagot látnánk az égen, ami évről évre, vagy évtizedről évtizedre bővülne, és szemünk az időszámítás előrehaladtával egyre távolabbi csillagokról érkező fényt fogna fel.

A történelmünk viszont nem erről szól. Néhány csillagtól eltekintve durván ugyanazt látjuk évezredek óta. 6000 fényévnél pedig sokkal-sokkal messzebbre látunk.

Ha ez nem bizonyíték arra, hogy a világegyetem többszázmillió illetve többmilliárd éves, akkor mi?!

Parancsolj:

[link]

Ezt hívják úgy, hogy tudomány. Ugyanolyan emberek dolgozták ki, akiknek például a számítógépet és az internetet köszönheted. Azt az elképzelhetetlen technológiát használod ezeknek az embereknek köszönhetően, amiért 200 évvel ezelőtt még elégettek vagy Istenként tiszteltek volna téged.

Nagyon kérlek, ne vedd hülyére a tudósokat. Ha csak a számítógépedet, az autódat, a mikrohullámú sütődet vagy az okostelefonodat bekapcsolod, láthatod, hogy nem szájhődökkel, szélhámosokkal van dolgod! :)

Fényerősség, parallaxis, és ezek megmondják neked a tutit, azért mert értenek hozzá, ezt kutatják, ez az életük, és senki sem cáfolta még őket. Tudod ők sem egyformák, ha ez az egész átverés lenne, már rég lett volna aki cáfolja ezeket a ma tényként elfogadott tudományos eredményeket, de ilyenek nem léteznek, merthogy cáfolhatatlanok. A fényévnyi távolságra lévő csillagok létét nincs olyan tudós aki kétsége vonná. Ha tudsz ilyet, hát linkeld, be. Sok sikert. :)

Ezt is olvasgathatod:

[link]

Wikipédia:

" Távolság [szerkesztés]

A csillagok távolságát különböző módszerekkel lehet meghatározni. A hatalmas értékek miatt nem kilométerben vagy csillagászati egységben, hanem fényévben vagy parszekben mérjük. A Naprendszerhez legközelebbi csillag a 4,22 fényév távolságra lévő Proxima Centauri.

A legegyszerűbb módszer szerint, ha meghatározzuk a Földhöz elég közel elhelyezkedő csillag pontos helyzetét hat hónapos különbséggel (két periódusban, amikor a Föld ellentétes irányban helyezkedik el a Naptól), akkor észrevehetjük, hogy a két helyzet nem egyezik. Ismerve a földi pálya átmérőjét (~300 millió km), ki tudjuk számítani azt a szöget, amellyel a csillag elmozdult az égbolton. Az elmozdulás fordítottan arányos a távolsággal. Ezt a módszert parallaxis-módszernek nevezzük. Csak a közeli csillagoknál alkalmazható. A távolabbi csillagok elmozdulási szöge túl kicsi."

A csillagtávolságok mérésénél vannak problémák. Nincs referencia-mérés. Fogalmuk sincs, hogy a megfigyelő pont és a megfigyelt pont között van-e valami, porhalmaz, vagy bármi befolyásoló tényező.

A parallixis-szög meghatározása lehetetlen. Ugyanis a csillag elmozdulásának távolságát a csillag távolságából lehet kiszámolni, a csillag távolságát a parallixis-szögből. Ez körkörös érvelés.

"A legegyszerűbb módszer szerint, ha meghatározzuk a Földhöz elég közel elhelyezkedő csillag pontos helyzetét hat hónapos különbséggel (két periódusban, amikor a Föld ellentétes irányban helyezkedik el a Naptól), akkor észrevehetjük, hogy a két helyzet nem egyezik..."

Szeretném, ha gondolkodnál!

Ha a Nap körül keringő Föld átmérőjét lecsökkentjük 10 centiméterre, akkor a legközelebbi csillag, azaz az a pont, aminek a távolságát a szögmódszerrel meg akarjuk határozni, a távolsága 5117 kilométerre lesz tőlünk.

Látható, hogy arra a pontra, amit Budapesten ketten ráfókuszálunk összedugott fejjel Kína határára, nem lehet mértani módszerrel megállapítani ezt a távolságot. Egy csillagról pusztán annyit tudunk, hogy van fénye, és az milyen színű, milyen intenzitású. De ez nulla információ ahhoz, hogy megállapítsunk bármilyen távolságot is.

Azt már látom, hogy neked mondták, hogy annyira van, és te bedőltél ennek.

"Ugyanolyan emberek dolgozták ki, akiknek például a számítógépet és az internetet köszönheted"

A tudomány az általad említett wikipedia szerint:

"A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. A tudomány eredménye egyetemes érvényű."

Na, ennek nem tesz eleget az eredet- és a történelemtudomány. Ugyanis az vallás, nem egyéb. És ehhez nincs köze a számítógépnek. Amúgy a számítógép inkább átok, mint áldás. Az embernek csak az idejét veszi el, de az életét nem könnyíti meg. Régebben az emberek még beszélgettek egymással, és ismerték egymást...

Habár jómagam nem vagyok a tudós, a referencia mérés hiányát minden segítség nélkül megmerem cáfolni!

Rakás szondát kiküldött az emberiség a világűrbe, bebaxna, ha már a saját Naprendszerünk csillagának, a Napnak a távolságát sem ismernénk.

Többmillió kilométerre is keringenek szondáink, amik helyzetét pontosan ismerjük, és adatokat juttatnak el hozzánk. Ezek már meglehetősen tekintélyes távolságok ahhoz, hogy a Föld-Nap távolságot megfelelő pontossággal meghatározhassák geometriai alapon.

A fényerősség mérést nem cáfoltad, viszont ezek a mérések megerősítik a parallixis módszer helyességét.

"A parallixis-szög meghatározása lehetetlen. Ugyanis a csillag elmozdulásának távolságát a csillag távolságából lehet kiszámolni, a csillag távolságát a parallixis-szögből. Ez körkörös érvelés. "

Na figyelj, én nem vagyok sem matematikus, sem csillagász, de gondolkodjunk együtt.

Adott egy csillag-Nap távolság. A két égitest közt képzeletbelileg van egy vonal. Az év egyik pontján a Föld olyan helyzetben van, hogy a Napra merőleges van. Fél év múlva szintén merőlegesen van rá, csak a Nap másik oldalán. Gyakorlatilag adott egy háromszőg magasságvonala (de nem a magassága), és az alapokon nyugvó két szöge, ami egyforma (és elég nagy). Ezt át lehet alakítani derékszögű háromszöggé. A magasságvonal lesz a hosszabik oldal (csillag-Nap) távolság (ez nem ismert). Adott a Föld-Nap távolság (rövidebb oldal) és egy szög . Szerinted a Pitagorasz tétel alapján ez nem elég a derékszög minden szögének és oldalának a meghatározásához?