Hogyan taníthatta valamikor is a Biblia a lélekvándorlást, ha pont az ellenkezőjét tanítja?

" 'ez hamis állítás', tehát nem téged neveztelek hazugnak, hanem az állítást, amit akárhonnan is vehettél (jól nem jártál vele). Ez így brutál egy érvelés

. Hogy ugyanolyanok voltak ezek a zsinatok, mint az első századi Jeruzsálemi, amit még az apostolok tartokkak?

Hatalmas volt a különbség, csak ti már immunisok vagytok ezekre a fontos részletekre

Itt sem válassza ketté

Továbbá később azt olvassuk,

. Ezt a két várost a nagy gonoszságuk

el lettek törölve a föld színéről"

jehovahamistanúi nem tudnak magyarul fogalmazni

jehovahamistanúi nem ismeri a bibliai nyelveket

ld alább

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ker..

Az Isteni Ige mint Igazság tehát Önmagát csak egy kisszámú tanítvány elött nyilatkoztatta ki, akikre rábízta a kinyilatkoztatást és akiknek egyben hatalmat adott a bünök megbocsájtására (Ján. XX, 22-23; Mát. XXVIII, 18-20). Tehát az isteni Ige kinyilatkoztatásának vannak 'hivatalos', hiteles bizományosai, letételesi : az apostolok. Márpedig az isteni Ige kinyilatkoztatása beszéd által történt (amit természtesen jelek, vagyis csodák is követtek, mint a Jézus által müvelt számtalan csoda és föként a föltámadása) és ez a kinyilatkoztatás az Apostolok emlékeztébe volt vésve. Tehát semmi írás nem volt róla addig, amíg az apostolok vagy azok közvetlen tanítványai az apostolok felügyelete alatt írásban is le nem szögezték Jézus tanítását, vagyis az Isteni Ige kinyilatkoztatását, annál is inkább, mert Jézus maga semmi írást nem hagyott hátra, és a Szentírás tanúsága szerint is csak egyszer írt, éspedig a földre (lásd a házasságtörö asszony példabeszédét, Ján. VIII, 6-10). Tehát az Irást megelözte a szóbeli tradició, a szóhagyomány. A szóhagyomány pedig az apostoloktól ered és azoknak a birtoka, vagyis csakis ök ismerték azt a maga teljességében és csakis ök tudták azt sértetlenül továbbadni és érvényesen magyarázni

Az Egyház is egy ílyen család amely az apostolok révén és azok hiteles utódai révén egyedül jogosított és egyedül megbízható letétemémnyese és birtokosa az Isteni Ige kinyilatkoztatásnak. Továbbá azt is meg kell fontolni, hogy Jézus megigérte a Szentlélek állandó jelenlétét az Egyházban (Ján. XIV, 12-17), és a Szentlélek tanít meg minket az igazságra, de csakis az Egyházon belül.

Természetesen, ha az Apostolok és azok közvetlen tanítványai nem írták volna le az Isteni Ige kinyilatkoztatását (értem ezen az Újszövetség szent könyveit), akkor ma is mindaz, aki szeretné megismerni a kinyilatkoztatást, arra lenne utalva, hogy közvetlenül az apostolok utódaihoz fordúljon felvilágosításért, hogy élöszóval mondják el neki a kinyilatkoztatást és ugyanakkor tölük kérhetnek magyarázatot. De ez ma nem így van: a Szent könyvekhez mindenki, még a nem hívö, söt az Egyház ellenségei is hozzájuthatnak és azokat olvashatják és magyarázhatják a saját szemszögükböl.

Ezért is a Jehova tanúit - akikkel sokszor volt akalmam beszélni, mindíg nagyon hamar le tudtam rázni a nyakamról. Egyszer a nyaralónkba egy egész csoport érkezett, négerek is voltak közöttük és csak hallgattam a szokásos mondókáikat (mert ugyanazt mondják mindenhol, itt is meg Magyarországon is...). Aztán mondtam nekik, hogy az általuk idézett szentírási szövegeket mind jól ismerem, tehát nekem semmi újat nem mondanak ezen a téren. Majd kérdeztem, hogy mílyen nyelven olvassák az Újszövetségi Szentírást? Természetesen franciául, mondták. Hát az eredeti görög szöveget nem ismerik? - kérdeztem tölük. Bevallották, hogy nem. Akkor, mondtam, nem érdemes tovább tárgyalni magukkal, mert olyan szövegröl amit eredetiben nem is ismernek, nem tudnak érdemesen beszélni és vitázni. Ezzel aztán az egész csoport ahogy jött el is távozott..

Ebböl is kiviláglik a szekták módszere: behálózni azokat, akiknek nincsen megfelelö vallási ismeretük és akiknek nincsen igazi kultúrájuk. Bizonyos kultúrnívót elért emberekkel szemben ugyanis a szekták teljesen tehetetlenek. Céljuk tehát azokat behálózni, akiknek nincsen megfelelö kultúrájuk, és akik emellett hiszékenyek, akiknek a kultúra hiánya miatt nincsen semmi kritikai érzékük, akiket a vallási szenzáció érdekel, akiknek az élettel kapcsolatban problémaik stb. vannak, akik nehéz helyzeteben vannak családi körülményeik stb. miatt és így könnyen be tudják öket hálózni a számukra kedvezö pszichológiai állapotuk miatt. Az ílyeneket aztán könnyen csapdába ejtik különféle ezoterikus prófétai meglátásaikkal: raíjesztenek a hiszékenyekre, hogyha nem követik öket, el lesznek ítélve; hogy borzalmas világkatasztrófa vár rájuk és az emberiségre (egyébként ez a nótája a régi millenarista szektának is); hogy itt a világ vége stb.

Egyébként minden szektára jellemzö az, hogy a Szentírást a maga szemszögéböl 'magyarázza'. És a magyarázat mindíg primitív és szellemi korlátoltságról tanuskodik. Egy hölgy, aki Jehova tanúja és néha eljön hozzánk mindíg ugyanazt a nótát fújja: Jézus nem Isten, mert Jézus maga mondta, hogy az Atya nagyobb mint Ö (Ján. XIV, 28). Természetesen, az illetö Jehovatanú nem ismeri az Egyház történetét, mert akkor tudná, hogy az a nóta amit fúj, nem más mint az arianizmusnak (4.-ik századi eretnekség) a nótája amit az Egyház a niceai és a konstantinápolyi egyetemes zsinaton ünnepélyesen elítélt, és amit a nagy egyházatyák, mint Szent Ágoston stb. mind megcáfolta

Az emberi lélek ugyanis Istenhez hasonló a halhatatlanság révén, érzéki természetét tekintve pedig az állatokhoz hasonlít. Amikor tehát valaki azt hiszi, hogy a lélek meghal a testtel, eltekint az Istennel való hasonlatosságtól és az állatokhoz való hasonlóságot veszi figyelembe. Ezekkel szemben mondja a Bölcsesség könyve: „Sem az erény jutalmát nem remélik, sem a tiszta lelkek díját nem tudják becsülni. Isten ugyanis halhatatlanságra teremtette az embert, és saját lényének képmásává tette.” (Bölcs 2,22-23)

"Amikor tehát valaki azt hiszi, hogy a lélek meghal a testtel, eltekint az Istennel való hasonlatosságtól és az állatokhoz való hasonlóságot veszi figyelembe."

pl jehovahamistanúi

"A Bölcsesség könyve, egészen akkortól, mikor döntöttek a keresztény kánonról, része a kánonnak, tehát nyugodtan lehet abból idézni."

Az Ószövetség "kánonját" a zsidók Jézus előtt már összeállították, de ez az izraelita kánon, miért kellene ezt a keresztényeknek átvenni? Amikor az első keresztény kánont összeállították, abban pedig már benne volt a Bölcsesség könyve is.

A kanonikus irat a kánonhoz tartozó bibliai iratot jelent. A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia az Istentől ihletett iratokat teljességükben tartalmazza. A kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az egyház elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét és ezzel a kánonhoz való tartozását.

A végleges héber kánon 24 könyvbe sorolja az Ószövetség iratait.

A legtöbb ószövetségi könyv említést tesz a már létező egyéb szent iratokról, vagy azok gyűjtéséről; ezeket abszolút tekintélyű, ihletett kinyilatkoztatásnak ismerték el. Például „Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei” (Péld. 25:1).

Az Ószövetség Kr. e. 250 körül Alexandriában elkészített görög fordítása, a Szeptuaginta tanúsítja, hogy a kánon gyűjteménye akkor már teljes volt.

Homologoumena csoport: Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket egyhangúlag, azonnal mindenki kanonikusnak fogadott el. (Az elnevezés a homologeo igéből származik, amelynek jelentése: 'egyetérteni'.)

Az Újszövetség könyvei

4. században volt egy második kanonizáció, amikor néhány további könyvet is beillesztettek a kánonba. Ezeket az úgynevezett deuterokanonikus, vagyis a „második kánonhoz tartozó” könyveket ma csak a katolikus és az ortodox Biblia tartalmazza, a protestáns Biblia nem. A protestánsok az apokrif iratok közé sorolják őket.

1-A római katolikus egyház a következő hét könyvet sorolja a deuterokanonikus könyvek csoportjába (ezeket a könyveket a protestáns egyházak apokrifnek tartják; a protestáns Bibliának nem a része):

* Makkabeusok első könyve

* Makkabeusok második könyve

* Bölcsesség könyve

* Jézus, Sirák fia könyve

* Báruk próféta könyve

* Tóbiás könyve

* Judit könyve

* illetve Dániel könyvének és Eszter könyvének görög nyelvű kiegészítései

2-Az ortodox egyházak az előbbieken túl a deuterokanonikusok közé sorolják (ezeket a könyveket sem a katolikus, sem a protestáns Bibliák nem tartalmazzák):

* Makkabeusok harmadik és negyedik könyve

* Ezsdrás második és harmadik könyve

* Manassé könyve

Kedves Tanúk!

Miért akarjátok újraindítani a vitát a lélek halhatatlanságáról itt, mikor az a másik kérdésben már 100 körüli hozzászólást ért meg?

Ha el is olvasod a bejegyzésemet, látni fogod, hogy nem mondtam meg senkinek, mit kérdezzen.

Csupán szerényen megkérdeztem, miért kell egy olyan kérdésnek új oldalt nyitni, amit már egyszer feltettek, és elég termékeny vita foly benne?

Mint Jehova Tanúja engedjétek meg, hogy megpróbáljam röviden leírni honnan is ered a lélekvándorlás tanítása, mert nem a Bibliából az biztos:

,, A lélekvándorlás tanítása feltételezi, hogy a lélek halhatatlan. A lélekvándorlás eredetét tehát azokhoz a népekhez és nemzetekhez kell visszavezetni, amelyek hittek ebben. Erre alapozva néhányan azt gondolják, hogy a lélekvándorlás az ókori Egyiptomból származik. Mások úgy vélik, hogy az ősi Babilóniából indult ki. Azért, hogy tekintélyt szerezzen a babilóniai vallásnak, a papság előtérbe helyezte a lélek vándorlásának tanát. Így már kijelenthették, hogy a vallásuk hősei a kiemelkedő, bár régen elhunyt elődeik reinkarnációi.

A lélekvándorlásba vetett hit azonban Indiában érte el virágkorát. A hindu bölcsek a gonoszság és az emberek körében megnyilvánuló szenvedés egyetemes nehézségével küszködtek. „Hogyan egyeztethető ez össze az igazságos Teremtő fogalmával?” — kérdezték. Megpróbálták feloldani az Isten igazságossága és a világon tapasztalható, előre nem látott csapások és egyenlőtlenségek között feszülő ellentétet. Idővel megfogalmazták a „karma törvényét”, az ok-okozat törvényét: „Ki mint vet, úgy arat.” Kidolgoztak egy részletes „mérleget” arra vonatkozóan, hogy az egyik életben elért érdemekért és elkövetett hibákért jutalom vagy büntetés jár majd a következő életben.

A „karma” egyszerűen azt jelenti: ’cselekedet’. Akkor mondják egy hindura, hogy jó a karmája, ha alkalmazkodik a társadalmi és a vallási normákhoz, és akkor rossz a karmája, ha ezt nem teszi. A karmája, vagyis a cselekedetei határozzák meg a jövőjét az összes egymást követő újraszületés alkalmával. „Minden ember a jellemvonások olyan tervrajzával születik, amely főként az előző életeiben végrehajtott cselekedeteiből áll össze, bár a fizikai jellegzetességeit az öröklődés határozza meg” — írja a filozófus, Nikhilananda. „ Az ember [ilyenformán] a saját sorsának építésze, a saját végzetének építője.” A végső cél viszont az, hogy az illető kiszabaduljon a vándorlásnak ebből a körforgásából, és egyesüljön Brahmannal — a legfőbb létezővel. A hinduk hite szerint ezt úgy érik el, ha igyekeznek a társadalom által elfogadott módon viselkedni, és elsajátítani a jellegzetes hindu tudást.

A lélekvándorlás tanítása tehát a lélek halhatatlanságának tanára alapoz, és erre épít, miközben felhasználja a karma törvényét."

Hogy kerül ide a lélekvándorlás??

Ez egyre cifrább.