Hogyan éljem úgy az életem hogy tudom hogy nincs Isten?
Nem vallásos családba születtem, de már nagyon fiatalként elkezdtem szimpatizálni a kereszténységgel, keresztény is voltam ( sose voltam mondjuk megkeresztelve de ez full mindegy), és mostmár hogy növök fel rájöttem hogy nyilván nincs Isten.
Viszont én már nagyon összebútoroztam ezzel a dologgal. Minden amit a világról gondoltam és magamról az Istenből indult ki. Szerettem magamat, mert gondoltam hogy céllal teremtett lény vagyok, szerettem a családom, úgy voltam vele hogy majd a családommal hátha a mennybe kerülünk, szerettem az embereket hisz szeresd a felebarátod, és szeretem a hazám, melynek tradíciói mélyen gyökereznek ebben a vallásban. Még barátnőnek is csak keresztényt akartam. És most hirtelen kihulott belőlem a hit, elaludt a gyertya de még nem vagyok képes megváltozni… Hogy tekintsek így a világra? Napról napra “szomorúbbnak” érzem magam ha erre gondolok, úgy érzem semminek sincs értelme…
"Elsétálsz egy ház elött. Tudod, hogy van-e bent valaki a házban vagy nincs ha kívülről semmilyen jel nem utal egyikre sem?
Egyiket sem tudod megállapítani. Nem tudod, hogy üres-e a ház vagy sem és nincsen semmilyen kényszer, hogy azt higgyem, hogy csak azért is van bent a házban valaki pedig erre nem utal semmi. Ahogyan arra sincsen kényszerem, hogy azt higgyem, hogy senki sincsen bent a házban mert erre sem utal semmi."
De itt nem az a téma, hogy van-e valaki a házban, hanem hogy az a ház honnan van: csak úgy lett-e, véletlenül a semmiből, vagy valaki megtervezte, megépítette. :)
Akkor nézzük az egészet egyben:
""Az ember nem tud úgy élni, hogy nem hisz se az isten létezésében, se a nem létezésében EGYSZERRE."
Dehogy is nem. Itt vagyok én és sokan mások. Nem olyan nehéz.
Mondok egy példát. Elsétálsz egy ház elött. Tudod, hogy van-e bent valaki a házban vagy nincs ha kívülről semmilyen jel nem utal egyikre sem?
Egyiket sem tudod megállapítani. Nem tudod, hogy üres-e a ház vagy sem és nincsen semmilyen kényszer, hogy azt higgyem, hogy csak azért is van bent a házban valaki pedig erre nem utal semmi. Ahogyan arra sincsen kényszerem, hogy azt higgyem, hogy senki sincsen bent a házban mert erre sem utal semmi.
ILYEN EGYSZERŰ."
Tehát én arra az állításodra reagáltam miszerint nem lehet úgy élni, hogy nem hisz valaki isten létezésében és a nem létezésében sem. Erre hoztam egy példát amikor hasonló módon nem hiszel valamit és annak az ellenkezőjét sem.
Na már most az a kérdés, hogy ha már veszed a fáradtságot és reagálsz akkor miért kell ilyen átlátszó és esetlen módon ügyeskedni, hogy nem az a téma.
DE ott az volt a téma mert nem értetted meg az említett részt.
Amit pedig felvetsz az már egy másik téma egy másik hibával.
Ehhez idézném a 112. válaszom 4. pontját ahol hasonlóan hibásan próbáltak meg érvelni:
"Ez nagyjából azon a szinten van, hogy a szőke nők ostobák - a barna nők is nők és van hajuk tehát logikusan következik, hogy a barna nők is ostobák. (Egy nőt sem tartok ostobának azért mert nő vagy szőke vagy a kettő egyszerre)"
A hasonlat nem a legjobb de a lényeget talán ez is átadja.
@163: Megismételted szó szerint ugyanazt, amire egyszer már választ kaptál.
Nem, nem ez volt a téma. Az volt a téma, hogy létezhet-e olyan, hogy valaki el tudja azt is képzelni, hogy a ház magától jött létre, meg azt is, hogy valaki építette.
Az még, hogy a házas (vagy épp klasszikusan Boeing 747-es) hasonlat mennyire sok sebből vérzik és mennyire rossz, annak külön szakirodalma van. Biztos, hogy bele akarsz ebbe menni, és tényleg erre akarod terelni a beszélgetést? Csak mert az előző témánál is nagyobb zakó lesz belőle - tudod, annál, amit most igyekszel letagadni, hogy egyáltalán téma volt.
"Az volt a téma, hogy létezhet-e olyan, hogy valaki el tudja azt is képzelni, hogy a ház magától jött létre, meg azt is, hogy valaki építette."
De értelmes ember miért képzelné azt, hogy csak úgy, a semmiből egyszer csak ott termett a ház? Sokkal logikusabb arra következtetni, hogy valaki megtervezte, nem véletlenül párhuzamosak a falai, nem véletlenül pont ott vannak az ablakai, ahol, stb.
"Nem csak egy valakivel beszélgetsz. :)"
Azonban a témát nem te szabod meg. Ha valakinek valamilyen szövegrészletére reagálok akkor OTT az a téma nem az amit te kitalálsz.
Nem kell minden mondatnak egy általad random kiválasztott témához kapcsolódnia.
"ismered azt, hogy kiragadnak valamit a szövegkörnyezetből?"
Az az, amikor azt csinálod, hogy "valakinek valamilyen szövegrészletére reagálsz".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!