Isten miért várja el hogy szinte találomra válasszunk a sok vallás közül? Miért nem add egy egyértelmű iránymutatást hogy melyik vallás melyik értelmezését kéne követni?

#2 vagyok én nem találomra választottam, hanem összehasonlítottam őket. Jézus kiemelkedik a vallási tanítók közül számomra.

Három dolog áll együtt nála:

- kiemelkedő szellemiség és élet (a szeretetet állította a középpontba)

- csodatételek, feltámadás

- ószövetségi próféciák beteljesítése

ezek elegendőek számomra, hogy Isten Fiának elfogadjam és hitelesnek tartsam.

Utánaolvastam az újszövetségi írások (kánon) összeállításának, a szövegmegőrződésnek, a korai egyház történetének és hitelesnek találom a kereszténységet.

Az ószövetségi próféciák beteljesülése is egy fontos érv. Ajánlott olvasmány Dér Katalin: Próféciák a Messiásról

Jézus Istenről mint egy Személyről beszélt, akivel felvehető a kapcsolat. A buddhizmusban, keleti gondolkodásban a teremtő isten nem ilyen személyes, hanem isten maga a világ (panteizmus).

Egyértelmű különbségek vannak tehát, és nem véletlenül választottam a kereszténységet. Nem neveltek rá, magam ókumláltam ki, olvasás útján.

"A brahmanizmus-buddhizmus és a kereszténység közötti harcban a szellemi és az erkölcsi ütközik egymással. Indiaiakkal való vitáikban újra és újra találkoznak majd ezzel a mondattal: ”A szellemiség nem erkölcsiség”, azaz a szellemivé válás az Istenhez való eljutásban önmagáért van, s végül is mint a legnagyobb, fölötte áll minden erkölcsinek is. Mi keresztények azonban azt mondjuk: ”Szellemiség és erkölcsiség egy és ugyanaz. A legmagasabb szellemiség a legmélyebb erkölcsiségben szerezhető meg, s folyamatosan a legmélyebb erkölcsiségben fejeződik ki."

Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások

"A keresztyénségnek szellemileg az iszlámmal sincs vitatkoznivalója. Ez a vallás a Kr. utáni 7. században jött létre, részben zsidó és keresztyén eszmék hatása alatt. Nincs szellemi eredetisége, s nem olyan vallás, amelyben Istenről vagy a világról való mély gondolkodás lenne jelen. A világban való ereje abban áll, hogy egy Istent vall és bizonyos fokig etikus vallás, ugyanakkor azonban a primitív vallásosság minden ösztönszerűségét megtartotta, s így Ázsia és Afrika civilizálatlan vagy félcivilizált népeinek úgy kínálhatja magát, mint a monoteizmus hozzájuk legközelebb álló formáját."

Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások