A keleti kultúrák és ázsiai emberek mitől kevésbé kreatívabbak a nyugati fehérembernél? Extenzív nagyszámú kreativitás tesztek alapján.
Furthermore, Karwowski et al. (2016) adopted a recently developed methodology, the Necessary Condition Analysis (NCA) (Dul, 2016), corroborating the necessary-but-not-sufficient relationship between intelligence and creativity in eight studies. Based on these analyses, the current study performed these two empirical methods to explore the relationship between creativity and intelligence. Considering that previous studies explored the threshold effect of participants in Western culture (e.g., Runco and Albert, 1986; Preckel et al., 2006; Jauk et al., 2013; Welter et al., 2016), this effect should be examined using Chinese subjects in Eastern culture. As many previous studies indicated, compared with their counterparts in Western developed countries, Chinese adolescents and children demonstrated significantly lower performance in creativity (e.g., Ye et al., 1988; Hu et al., 2004). However, numerous other studies revealed that Chinese subjects were not inferior in intelligence to Western subjects (Lynn et al., 1988, 1991; Jensen and Whang, 1993). To explain this inconsistent phenomenon, intelligence likely contributes less to creativity among Chinese children, and the threshold of intelligence (if it does exist) will be lower than the threshold of intelligence among Western children (which is typically hypothesized as 120 points). The variation in the threshold effect of intelligence for Chinese children should be examined considering the cultural differences between Chinese children and Western children.
Studies of the association between personality traits and DT have been conducted using different samples in recent years (Gelade, 2002). Of these personality factors, openness to experience is viewed as the most important factor for creativity (Furnham, 1999; Chamorro-Premuzic and Furnham, 2004) because it is consistently linked with all criteria of creativity (Kerr and McKay, 2013). Some recent studies investigated the role of openness to experience in the intelligence–creativity relationship. In a questionnaire study with high school students, Ivcevic and Brackett (2015) identified a significant interaction between emotional regulation ability and openness to experience.
válasza: válasza: válasza:"Itt egyedül te próbálod meg belemagyarázni az adatokba, amit nem mutatnak. Még a saját forrásaid is cáfolnak, de ehhez túl elvakult vagy."
No mégis hol cáfolnak engem? Szövegértési problémáid vannak, vagy mi lehet a gond?
"Ja, és felőlem hívhatsz, akárminek akarsz, de nagyon gyanús, hogy itt te vagy, aki kompenzál valamit. Nem vagy véletlenül egy kicsit romungós?"
Nem kell ám kivetíteni másokra saját lelki problémáidat. Az un. projekció csak 10 év alatti gyermekek esetében gyógyít.
válasza:"Érdekes módon ilyenkor mindig elvárja, hogy neki higgyenek"
Ezt miből gondolod? Magadból indulsz ki? Leírom a véleményem, ennyi. Onnantól kezdve mindenkire rábízom, hogy mit gondol. Javaslom neked is ezt, mert rád férne egy kis normalitás.
Ez a bajod hogy csak véleményeket írsz le, nem tudod referenciákkal alátámasztani a véleményedet. Ezért írtam , hogy csak véleményhuszár vagy, nem pedig vitapartner.
Én továbbra sem hiszek a Bibliai kinyilatkoztatás szerű válaszokban, amik mindig azon alapulnak: "Csak azért mert ÉÉÉÉÉÉN mondtam, akkor úgy is van".
válasza:"Ez a bajod hogy csak véleményeket írsz le, nem tudod referenciákkal alátámasztani a véleményedet."
1. Ha nem vetted volna észre, ezen az oldalon mindenki a véleményét írja le.
2. Alá tudnám támasztani a véleményemet egyébként, csak én nem azért ülök le ide, hogy szakkönyvekből és tanulmányokból hivatkozzak (hanem többek között azért, hogy az ilyen hülyéken röhögjek, mint amilyen te vagy).
3. Senki nem azért ül le ide, hogy mindenféle szövegeket linkelgessen össze-vissza. Úgyhogy elég boldogtalan leszel, ha te ezt várod el. És azon is csodálkozom egyébként, hogy eddig még ezt amúgy nem sikerült felfognod.
4. Normális kérdés alá tulajdonképpen nem a véleményemet szoktam írni, hanem azt, amit a tanulmányaim alapján tudok az adott témáról. Javaslom, egyszer nézz meg egy ilyen kérdést, és ott próbálj hozzászólni ahhoz, amit írok. Eddig ez még egyszer sem sikerült... Sőt, más kérdéseid alá, ha kifejtem a válaszomat egy téma kapcsán, ahhoz sem tudsz hozzászólni érdemben. A személyeskedés, a leprolizás és a felmenőim ócsárlása ellenben nagyon megy...
5. Eddig az összes kérdésed kapcsán kiderült, hogy fogalmad sincs az adott témáról, dilettáns módon turkálsz mindenféle szövegben, mint a vaddisznó az avarban, és ha találsz valahol egy mondatot, amit érteni vélsz (de valójában nem érted), akkor nekiállsz nagy hangon bömbölni és elkezdesz tombolni meg ámokfutni. Azaz privát üzenetekben bombázod a nagyérdeműt, lehülyézel mindenkit, akivel csak találkozol az ámokfutásod közben. Azaz dilettáns vagy, tipikus az az eset, akinél jobb, ha inkább nem is olvas, mert nem tudja értelmezni, ami a keze ügyébe kerül, viszont félreértelmezni azt tudja. Azután pedig az értelmezését úgy adja elő, mint egyedüli igazságot, és ha valódi tanult emberrel találkozik, akkor személyeskedik. Ezt csinálod.
6. Emiatt mindig a saját magad által idézgetett szövegeid szoktak megcáfolni. Aki erre rávilágít, azt leprolizod, és szerinted az ilyen ember 8 osztályt végzett...
7. Legtöbbször a wikipédiás szövegekre vered a melledet. :D
válasza:"Én továbbra sem hiszek a Bibliai kinyilatkoztatás szerű válaszokban, amik mindig azon alapulnak: "Csak azért mert ÉÉÉÉÉÉN mondtam, akkor úgy is van"."
ÓÓÓÓ, mindjárt leszakad a plafon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!