A keleti kultúrák és ázsiai emberek mitől kevésbé kreatívabbak a nyugati fehérembernél? Extenzív nagyszámú kreativitás tesztek alapján.
Furthermore, Karwowski et al. (2016) adopted a recently developed methodology, the Necessary Condition Analysis (NCA) (Dul, 2016), corroborating the necessary-but-not-sufficient relationship between intelligence and creativity in eight studies. Based on these analyses, the current study performed these two empirical methods to explore the relationship between creativity and intelligence. Considering that previous studies explored the threshold effect of participants in Western culture (e.g., Runco and Albert, 1986; Preckel et al., 2006; Jauk et al., 2013; Welter et al., 2016), this effect should be examined using Chinese subjects in Eastern culture. As many previous studies indicated, compared with their counterparts in Western developed countries, Chinese adolescents and children demonstrated significantly lower performance in creativity (e.g., Ye et al., 1988; Hu et al., 2004). However, numerous other studies revealed that Chinese subjects were not inferior in intelligence to Western subjects (Lynn et al., 1988, 1991; Jensen and Whang, 1993). To explain this inconsistent phenomenon, intelligence likely contributes less to creativity among Chinese children, and the threshold of intelligence (if it does exist) will be lower than the threshold of intelligence among Western children (which is typically hypothesized as 120 points). The variation in the threshold effect of intelligence for Chinese children should be examined considering the cultural differences between Chinese children and Western children.
Studies of the association between personality traits and DT have been conducted using different samples in recent years (Gelade, 2002). Of these personality factors, openness to experience is viewed as the most important factor for creativity (Furnham, 1999; Chamorro-Premuzic and Furnham, 2004) because it is consistently linked with all criteria of creativity (Kerr and McKay, 2013). Some recent studies investigated the role of openness to experience in the intelligence–creativity relationship. In a questionnaire study with high school students, Ivcevic and Brackett (2015) identified a significant interaction between emotional regulation ability and openness to experience.
válasza:"Az általad linkelt Wiki cikk pedig ilyen értéktelen, azaz a témában laikus tudósok véleményműveivel hivatkozásaival van tele"
Tévdedsz. Ha lejjebb görgetsz, ott a genetikai nézőpont is. A hivatkozásoknál pedig láthatod, hogy pszichológiai, genetikai és egyéb biológiai szakemberekre hivatkoznak, nem pedagógusokra.
"A témával foglalkozó szak-pszihológusok, neurológusok és agykutatók, genetikus tudósok véleménye érdekel csak a témában."
Akkor tessék:
Genetikai vélemény
#A novel molecular genetic method for estimating heritability calculates the overall genetic similarity (as indexed by the cumulative effects of all genotyped single nucleotide polymorphisms) between all pairs of individuals in a sample of unrelated individuals and then correlates this genetic similarity with phenotypic similarity across all the pairs. A study using this method estimated that the lower bounds for the narrow-sense heritability of crystallized and fluid intelligence are 40% and 51%, respectively. A replication study in an independent sample confirmed these results, reporting a heritability estimate of 47%.[4] These findings are compatible with the view that a large number of genes, each with only a small effect, contribute to differences in intelligence.[69]#
Tehát a genetikusok azt állítják, amit én, hogy kb. fele - fele arányban függ össze az IQ a génekkel.
"Mennyire fájhat ez a naív egalitárius eszméket hirdető baloldali és a balliberális emberkéknek?"
Nem érdekel, egyik sem vagyok. De itt megint kiütközik, hogy te politikai indíttatásból vitázol. EGYEDÜL TE KEVERED IDE A POLITIKÁT.
"A docens Úr érthetően és világosan tisztán és érthetően elmondja a videóban, hogy teljesen más tudományok (azaz laikusok) képviselői óriási puiblicitást élvezve a nyomtatott és netes sajtó könyvpiacon belekontárkodnak rendszeresen a szakemberek tudományába, főként politikai ideológiákból indukált motivációk miatt."
A docens úr akkor talán szakmai körökben is próbálhatta volna növelni az elvei kredibilitását, nem pedig egy beszélgetős műsorban.
"Mi az hogy nem jogszerű? Összekevered a középkori államot a Japán vagy olasz maffiával és védelmi pénzükkel?"
Mit tudom én? Téged idéztelek Einstein:
"Ha csak és kizárólag az írfott forrásokon alapuló szigorú jogtörténeti koncepciókat követjük, ez egy Európai jelenség volt."
Nem, nem keverem. Te próbálod ezt belemagyarázni. Mi a feudalizmus? Munka védelemért cserében, föld szolgálatért cserében. Munka = paraszt, mind Európában, mind Japánban. Védelem = Nemesek, lovagok Európában, dájmiók, szamurájok Japánban. Szolgálat = katonai szolgálat a hűbérúrnak Európában, katonai szolgálat a hűbérúrnak Japánban. Föld = A király adja a nemesnek, a sógun a dájmiónak. Ugyanaz a modell.
"Teljesen jogszerű, ugyanis a feudalizmusban alakul ki a mai európai államok őseinek büntetőjoga, megjelenik a családi és öröklési jog, megjelenik később a kereskedelmi jog ősei, megjelnik az államjog, és jopár országban a sarkalatos jogok (alkotmányjog ősi) megjelenneka feudalizmus alatt az első városi önkormányzatok (tanácsok) és megjelennek a parlamentek is mint legiszlatura. Mindezek a középkori feudalizmusban jelennek meg."
Ezeknek a megfelelői léteznek a polgári rendszerekben és léteztek a feudalizmus előtt is.
"Legtöbb NY-európai európai országban csak a 18.századra tűnik el a feudalizmus, de csak fokozatosan lassacskán. Német területeken és K-európában pedig a 19.századig kell várni erre. Évszázadokig együtt él a kibontakozó kapitalizmussal."
Borzalmas nagy tévedés. A feudalizmus a 15. században elkezd fellazulni Ny. Európában. Lásd Hanza, városállamok, rendek.
"Ezek pedig rendkívűl innovatív országok a kultúra és technológia területén már a késő középkori feudalizmus keretei között is!"
Mert a késő középkori feudalizmus mellett elkezdődött a városállamok, manufaktúrák, rendek befolyásának növekedése is.
"A köztársaság utáni császárkori Róma már eléggé elkorcsosult, nagy népessége ellenére már nem igazán volt meghatározó ipari, kereskedelmi központ, inkább hatalmi igazgatási központ volt, hatalma csúcsán is rohamosan gyengülő iparral. Minek ipar ha adókból és befolyó pénzekből jól lehet élni? Panem et Circenses."
Ez pont a te elméleted cáfolja. Amint háttérbe szorult a birodalom polgári rétege, a fejlődés lelassult.
"JA és a feudalizmus rakta le a mai Európa civilizációs alapjait, megszüntette a barbár törzsiséget azaz tribalizmust, nagyobb embertömegeket szervezett állampa a Római Birodalom bukása utáni káosz évszázadai után. Szerzeteseik műhelyeiben megőrizték a tudást, amiből pár évszázad utána a humanizmus és reneszánsz is megszületett."
És? Homo erectus nélkül modern ember sem lenne, de mégse mondjuk, hogy az az emberi fejlődés mozgatórúgója.
válasza:Ja és még mindig kerülöd.
Ha az intelligencia a gének függvénye, hogy lehet, hogy ugyanabban a rasszban külömböző népek között ekkora az eltérés? Mongolok és kazahok?
Továbbá hogy lehet, hogy egy hülye és gyenge nép, legyőzi az összes erős és okos népet, akivel találkozik?
Genetikai vélemény
"#A novel molecular genetic method for estimating heritability calculates the overall genetic similarity (as indexed by the cumulative effects of all genotyped single nucleotide polymorphisms) between all pairs of individuals in a sample of unrelated individuals and then correlates this genetic similarity with phenotypic similarity across all the pairs. A study using this method estimated that the lower bounds for the narrow-sense heritability of crystallized and fluid intelligence are 40% and 51%, respectively. A replication study in an independent sample confirmed these results, reporting a heritability estimate of 47%.[4] These findings are compatible with the view that a large number of genes, each with only a small effect, contribute to differences in intelligence.[69]#"
Mesebeszéd, amely tanulmány azt állította hogy megtalálta a kulcsot az IQ hoz a DNS-ben. Ugyanilyen vehemenciával állították hogy megtalálták a homoszexualitást okozó gént...
Mindkettő persze hülyeség volt amelyekből könyvek születtek, mert ma már tudják hogy az IQ vagy Homoszexualitás nem kapcsolódik egy specifikus génhez, hanem gének tucatjai a felelősek érte, pontos helyüket nem ismerik még a genetikusok sem, és mivel poligenetikus ha megtalálják is a hatásmechanizmusa ezért rendkívűl bonyolult.
"A docens úr akkor talán szakmai körökben is próbálhatta volna növelni az elvei kredibilitását, nem pedig egy beszélgetős műsorban."
Dr. Ujma Przemyslaw Péter
Szül.: Ajka, 1988. 04. 11.
Beosztás:
Egyetemi adjunktus
Tanulmányok:
PhD (Egészségtudományok) – 2016, Semmelweis Egyetem
Konferenciatolmács – 2012, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Pszichológus – 2011, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Viselkedéselemző – 2009, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Oktatási tevékenység:
Gyakorlatvezető: Orvosi pszichológia (magyar nyelvű orvosképzés), Medical Psychology, Medical Communication (angol nyelvű orvosképzés), Medizinische Psychologie und Soziologie (német nyelvű orvosképzés)
Oktatásszervező Zahnmedizinische Psychologie (német nyelvű fogorvosképzés)
Egyéb szakmai tevékenység:
Tudományos munkatárs, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet
Óraadó oktató, Kodolányi János Főiskola
Szerkesztőbizottsági tag, Sleep Spindles & Cortical Up States (Akadémiai Kiadó)
Nyelvtudás:
angol (C1), német (C1), olasz (C1)
Szűkebb érdeklődési terület:
az alvás-EEG egyéni jellemzői – vonások az alvás alatti agyi elektromos tevékenységmintázatokban
alvás és kogníció – összefüggések és kapcsolatok az intelligencia és az alvás vonatkozásában
az alvás fiziológiája – az alvás elektrofiziológiás jellegzetességeinek leíró vizsgálata
intelligencia – viselkedésgenetika, pszichometriai sajátosságai, epidemiológiai jelentősége
Kitüntetések, díjak
European College of Neuropharmacology (ECNP) Seminar Award (2016)
Új Nemzeti Kiválóság Program, posztdoktori kategória (2016)
Mensa Award for Excellence in Research (2015)
Semmelweis Baráti Kör Doktorandusz kiválósági díj 1. helyezettje (2015)
Semmelweis Egyetem PhD konferenciájának 1. díja (2014)
BME Idegen Nyelvi Szekció, 1. díj (2011)
Filozófiai Diákolimpia (Cosenza), 14. hely (2006)
Filozófia OKTV, 3. díj (2006)
"Ezeknek a megfelelői léteznek a polgári rendszerekben és léteztek a feudalizmus előtt is."
Nem léteztek Ny-Európában, illetve nem léteztek szinte évszázadok óta a feudalizmus kiépülése előtt. Csak törzsi társadalom azaz tribalizmus volt, meg törzsi vezetők.
"Borzalmas nagy tévedés. A feudalizmus a 15. században elkezd fellazulni Ny. Európában. Lásd Hanza, városállamok, rendek."
A rendi parlament Spanyol államokban született meg a 11.században, feudális parlamentnek nevezik.
Városállamok mindig is léteztek, a legelmaradottabb helyeken mint az orosz államocskák (Novgorod)
ÉS töretlenül léteztek Itáliában is a feudalizmus kezdeteikor is.
The first parliamentary bodies involving representatives of the urban middle class were summoned in 12th century Spain. In 1187, the Castillian King Alfonso VIII summoned representatives of the nobility, the church and the 50 most important cities to a council in San Esteban de Gormaz, Soria. There was another meeting with representatives of the cities in Carrión de los Condes, Palencia, the next year, which institutionalized the Curiae.[25] There had been other meetings previously, such as the Concilium of 1135, but they were exceptional and not leading to a regular attendance of town representatives.[5]
The Cortes of León from year 1188 was a parliamentary body in the medieval Kingdom of León. According to the UNESCO Memory of the World Programme, it is the oldest documentary manifestation of the European parliamentary system with some temporal continuity.[5][26] After coming to power, King Alfonso IX, potentially facing an attack by his two neighbors, Castile and Portugal, decided to summon the "Royal Curia". This was a medieval organisation composed of aristocrats and bishops but because of the seriousness of the situation and the need to maximise political support, Alfonso IX took the decision to also call the representatives of the urban middle class from the most important cities of the kingdom to the assembly.[27] León's Cortes dealt with matters like the right to private property, the inviolability of domicile, the right to appeal to justice opposite the King and the obligation of the King to consult the Cortes before entering a war.[28]
The second oldest recorded parliamentary body in Europe were the Portuguese Cortes of 1254 held in Leiria in 1254.[29] These included burgher delegates and introduced the monetagio system, a fixed sum to be paid by burghers to the Crown. Property rights of the king and his subjects, as well as of ecclesiastical bodies, were addressed in the previous Cortes of Coimbra in 1211 (which included members of the nobility and the clergy). The Portuguese Cortes met again in 1256, 1261 and 1273 under Afonso III of Portugal, always by royal summon.
In the realms of the Crown of Aragon, the institutional system effectively limited powers of the monarchs. Particularly, in the Principality of Catalonia, in 1283, the Catalan Courts (Corts Catalanes) became one of the first parliamentary bodies of Europe that officially banned the royal power to create legislation unilaterally. Along the next centuries, the Courts developed an extensive regulation of its internal operation and guarantee of rights for the citizenship; in 1481, the Catalan Courts approved the Constitució de l'Observança, which established the submission of the king and its officers to the laws of the Principality.[30][31]
In England, Simon de Montfort is remembered as one of the fathers of representative government for holding two famous parliaments.[32][33] The first, in 1258, stripped the King of unlimited authority and the second, in 1265, included ordinary citizens from the towns.[34] Later, in the 17th century, the Parliament of England pioneered some of the ideas and systems of liberal democracy culminating in the Glorious Revolution and passage of the Bill of Rights 1689.[35][36]
"Ez pont a te elméleted cáfolja. Amint háttérbe szorult a birodalom polgári rétege, a fejlődés lelassult."
Érvelési hiba: Szalmabáb.
Amúgy meg nem lelassult hanem még alaposan visszafejlődött a 3.századtól kezdve.
"Ha az intelligencia a gének függvénye, hogy lehet, hogy ugyanabban a rasszban külömböző népek között ekkora az eltérés? Mongolok és kazahok?"
Ez eg régebbi szalmabáb, sosem vitattam hogy különböző népek átlag IQ-ja eltérő lehet az eltérő/ különböző genetikai hátterük miatt.
válasza:Mindkettő persze hülyeség volt amelyekből könyvek születtek, mert "ma már tudják hogy az IQ vagy Homoszexualitás nem kapcsolódik egy specifikus génhez, hanem gének tucatjai a felelősek érte, pontos helyüket nem ismerik még a genetikusok sem, és mivel poligenetikus ha megtalálják is a hatásmechanizmusa ezért rendkívűl bonyolult."
Dehát ezt leírták konkrétan az idézetben. A genetikusok azt állltják, hogy az intelligenciát több gén együtthatója befolyásolja. Továbbá, hogy ez kb. félig határozza meg az illető intelligenciáját.
Ne tereld a témát, senkit nem érdekel milyen nyelvvizsgái vannak a doktor úrnak, nem ez volt a téma. Ő csak egy a sok szakértő közzül. Ha ezzel a sok bemásolt sallangal azt akarod elérni, hogy ne olvassam el a válaszaid, akkor hiába próbálkozol. Sokat írsz, de keveset mondasz.
A feudalizmus lassú hanyatlása egyenesen arányos volt az európai technológia fejlődésével. Minél nagyobb teret nyertek a nem hűbéri rendszerek, annál nagyobb potenciál volt a fejlődésre. Attól, hogy ezek a feudalizmussal egy időben történtek még nem annak az érdemei.
Milyen érvelési hiba? Ez nem szalmabáb. TE hoztál egy forrást, ami cáfolja a saját állításod.
"Ez eg régebbi szalmabáb, sosem vitattam hogy különböző népek átlag IQ-ja eltérő lehet az eltérő/ különböző genetikai hátterük miatt."
Dehát nem külömböző a genetikai hátterük, mindkettő ugyanaz a rassz. Te is egy kalap alá vetted őket, hagy idézzelek egy másik kérdésedből
"közép-ázsiai nomád intelligencia is súrolta a buckalakókét..."
Közép ázsiai nomád... magyarul nem tettél külömbséget itt.
Ezt pedig itt írtad:
"Közép ázsiai török népeknek és a mongoloknak nagyon alacsony az intelligenciája."
Itt sem tettél külömbséget. Most már kapkodsz és javítgatod magad, de ezzel nem tudod felülírni, amit mondtál. A mongolok és a közép - ázsiai türkök valóban egy rassz, de ennek ellenére más IQ jellemző rájuk. Ez alapjaiban ássa alá az elméleted. Ráadásul kiütközött az is, hogy semmit nem tudsz ezekről a népekről, azon kívűl, hogy nomádok voltak, mert szerinted a mongolok intelligenciája alacsony, holott az IQ - juk nagyobb, mint a magyaroknak átlagban.
Dehogy félig határozza meg.
Estimates. Various studies have found the heritability of IQ to be between 0.7 and 0.8 in adults and 0.45 in childhood in the United States. It may seem reasonable to expect that genetic influences on traits like IQ should become less important as one gains experiences with age.
Mert a felnőtteknél 0.8 azaz 80%. Gyerekekre igaz csak a félig meddig. NEm mindegy, hogy ált. sulis középsulis iskolás korú gyerekekről vagy felnőttekről beszélünk.
NAGYON UNOM A CHERYY PICKING válaszaidat, mivel általad kényelmesebbnek tartott szelektív részekre próbálsz csak reflektálni. A városállamos "érved" sem aratott sikert...
Még az életrajznál is csak nyelvvizsgáig jutottál..
Nemcsak nyelvvizsgái vannak hanem több diplomája is van.
"Attól, hogy ezek a feudalizmussal egy időben történtek még nem annak az érdemei."
Ezek a feudalizmus velejárói voltak minden nyugati államban, tehát nem véletlen égből pottyant váratlan véletlen folyamatok aminek látni szeretnéd.
Igen, a közép-ázsiai nomád sztyeppei életforma rengeteg hasonlóságot mutat. A filmvilágban pedig a buckalakók állnak hozzájuk legközelebb :) Neked ezt tudnod kellene, hiszen a pusztasági jászkunoktól származó vagy, ami erősen eltér a civilizált közép-európai magyar materiális kultúrától.
"Dehát nem külömböző a genetikai hátterük, mindkettő ugyanaz a rassz."
Nem a mongol egy mongoloid K-ázsiai etnikum aki közép-Ázsiába telepedett. Nézz utána genetikájuknak.
Míg a török népek ugyancsak K-Ázsiából érkeztek, de erősen hibridek lettek: iráni kaukázusi rasszhoz tartozó népekkel keveredtek nagy arányban.
válasza:"Mert a felnőtteknél 0.8 azaz 80%. Gyerekekre igaz csak a félig meddig. NEm mindegy, hogy ált. sulis középsulis iskolás korú gyerekekről vagy felnőttekről beszélünk."
Az elejétől kezdve a gyerekekről beszéltem, szóval nem tudom mi bajod ezzel. Azt mondtam, hogy az IQ - t fele fele arányban határozza meg a neveltetés és a genetika. A neveltetés pedig gyerek korban történik. Te azt mondtad, hogy teljes mértékben genetikai tényező, de ez még a felnőtteknél sem igaz, mert a 80% - os hatás sem teljes.
"NAGYON UNOM A CHERYY PICKING válaszaidat, mivel általad kényelmesebbnek tartott szelektív részekre próbálsz csak reflektálni. A városállamos "érved" sem aratott sikert..."
Ez nem mazsolázgatás. Csak arra válaszolok, aminek van relevanciája a témához, de te itt minden lényegtelen sallangot bemásolsz, hogy okosabbnak tűnj, közben a felének semmi köze ahhoz, amiről beszélünk.
"Még az életrajznál is csak nyelvvizsgáig jutottál.."
Mert semmi köze az illető életrajzának a témához.
"Ezek a feudalizmus velejárói voltak minden nyugati államban, tehát nem véletlen égből pottyant váratlan véletlen folyamatok aminek látni szeretnéd."
Tévedsz, ezek a feudalizmus mellett léteztek, de azon kívül estek. Nem lehet ezeket besorolni a hűbéresi rendszerbe, tehát NEM feudalista találmányok. Ez a feudalizmus fogalma:
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
A városállamok nem voltak a hűbéri rendszer részei. Külön entitások voltak, akikre nem vonatkozott a hűbéri jog, csak adót kellett fizetniük cserébe.
"Neked ezt tudnod kellene, hiszen a pusztasági jászkunoktól származó vagy, ami erősen eltér a civilizált közép-európai magyar materiális kultúrától."
Észak - Kelet Magyarországról származom, a hegyekből. Ha valaki ki nem állhatja a turanistákat, akkor az én vagyok. Szerintem lehúzzák az országot egy primitív szintre. De ettől még az igazság az igazság marad. Pont azért kezdtem el tanulni a sztyeppei népekről, hogy tudjak vitázni turanistákkal. Te viszont lóf@szt nem tudsz a témáról és úgy próbálsz meg botot törni. Majdnem annyira idegesítő vagy, mint egy turanista.
"Nem a mongol egy mongoloid K-ázsiai etnikum aki közép-Ázsiába telepedett. Nézz utána genetikájuknak."
Azt sem tudod, mit beszélsz. A mongoloid egy szitokszó az angolban a down kórosokra. Mongolidot akartál írni. Ez annyit tesz, hogy ázsiai. Mongolid, negroid, europid, ausztralid. Ez a négy nagyrassz. A mongolid egy tág fogalom, ebbe a Türkök is beletartoznak.
"Míg a török népek ugyancsak K-Ázsiából érkeztek, de erősen hibridek lettek: iráni kaukázusi rasszhoz tartozó népekkel keveredtek nagy arányban."
Az iráni az europid nagyrassz része, ami szerinted felsőbbrendű, akkor ha valahogy függene ettől az intelligenciájuk, akkor éppen hogy magasabbnak kéne lenniük ebben, mint a full mongolidoknak (a te logikádból kiindulva). De az ellenkezője igaz, az europidokkal keveredett türkök kevésbé intelligensek, mint a mongolok.
De mégis kit érdekelnek a gyerekek, ha a munkaerőpiacon és a gazdaságban és tudományban a felnőtt emberek számítanak. (ugye valami pedagógus vagy vagy szüleid azok?) A felnőtteknél viszont a genetika már jóval meghatározóbb mint a gyermekeknél.
"hogy okosabbnak tűnj, közben a felének semmi köze ahhoz, amiről beszélünk."
És ezt pont te mondod nekem?
"Nem lehet ezeket besorolni a hűbéresi rendszerbe, tehát NEM feudalista találmányok"
De bizony feudális találmány a városi tanács, és a városoknak adott FEUDÁLIS privilégiumok, mert ennek nincs sem kontinuitása sem valódi őse más korszakok városi tanácsaival.
A középkorban minden hierachikus volt, a városok polgárai a király jobbágyai voltak, csak tőlük nem a földesúr hanem a király (a legfőbb hűbérúr) szedte be az adót közvetlenül. Nem véletlen hogy ezen óriási falukból alakultak ki, és ha megkapták a szabad városi privilégiumot akkor a király vette kezelésbe és tulajdonba a birtokot, nem a földesúrnak hanem a királynak tartoztak adót fizetni.
Szerintem inkább olvass a MongolOID nagyrasszról:
Másrészt nem csak a nyugati nyelvekben volt szitokszó, hanem a magyarban is, a DOWN kórosok régi magyar neve is Mongol idióta volt :)))
A Down-szindróma (kevésbé szakszerűen, pontatlanabbul Down‑kór,[1] vagy régi (ma már elfogadhatatlan) nevén mongol idiotizmus[2]) egy veleszületett kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Többnyire középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, és különböző egészségi problémákkal társulhat.
A Down-szindróma nevét John Langdon Down angol orvos után kapta, aki 1866-ban elsőként írta le klinikailag a tünetegyüttest. Langdon egyes külső antropológiai megjelenésből eredő hasonlóságok alapján (a „mandulavágású” szemforma, belső szemzugban megjelenő úgynevezett mongolredő, lapos széles orrnyereg és rövid orr, valamint a lapos arc és arccsont, fogsor, fogak alakja és formája, lapos tarkó, a test méretéhez képest rövidebb végtagok) helytelenül úgy gondolta, a betegség lényege a mongoloid nagyrasszra való visszaütés, ebből ered a hibás és ma már elfogadhatatlan „mongoloid idióta” („mongolidiotizmus”, „mongolizmus”) elnevezés.
Nem "felsőbbrendű" (ez a te saját szóhasználatod) , tény hogy nem minden kaukázusi európai , de minden európai kaukázusi. Tehát részhalmazról beszélünk, az európai részhalmaza a nagyobb kaukázusi halmaznak.
Igen, kedves neo-kunocska, valahogy a mongoloid és kaukázusi keveredés nagyon alacsony átlag IQ-t eredményez bizonyos közép-ázsiai országoknak. Úgy látszik ezen két rassz keveredése egy elég rossz kombináció.
válasza:"De mégis kit érdekelnek a gyerekek, ha a munkaerőpiacon és a gazdaságban és tudományban a felnőtt emberek számítanak. (ugye valami pedagógus vagy vagy szüleid azok?) A felnőtteknél viszont a genetika már jóval meghatározóbb mint a gyermekeknél."
A felnőttek is gyerekek voltak, a fejlődés, amire szert tettek gyerekként, nem vész el. Ugyanez megfigyelhető fizikailag is. Ha egy gyerek korán elkezd edzeni, akkor jó kiállású lesz felnőtt korára, attól függetlenül, hogy a felmenői nem azok. És ez nem fog csak úgy eltűnni mire felnő. Nem vagyok pedagógus, biológiát, kémiát tanulok még.
"És ezt pont te mondod nekem?"
Igen, mert nem én kopizokba többoldalas f@szságokat, aminek a fele teljesen irreleváns.
"De bizony feudális találmány a városi tanács, és a városoknak adott FEUDÁLIS privilégiumok, mert ennek nincs sem kontinuitása sem valódi őse más korszakok városi tanácsaival."
Attól, hogy a feudalizmussal egy időben fejlődött ez ki, attól még nem lesz feudalista eszme. A városi tanácsok egyenesen szembe mennek a feudalizmus eszméivel, mert a társadalmat nem rang alapján állítják fel és a kapcsolatokat azon belül anyagi mérőkre bízzák, nem tekintélybeliekre. A városi tanács tagjai és egyéb civilek között nincs feudális kapcsolat. A feudális privilégiumaik éppen azt jelentik, hogy feloldozást nyernek a hagyományos feudalista kötelezettségektől.
"A középkorban minden hierachikus volt, a városok polgárai a király jobbágyai voltak"
Legalább arról tudnád, hogy mit beszélsz, ami érdekel, de ehhez sem vetted a fárattságot. A városi polgárság nem jobbágyi kategóriába tartozik, mert nem saját maga birtokolja a tulajdonát.
"csak tőlük nem a földesúr hanem a király (a legfőbb hűbérúr) szedte be az adót közvetlenül."
Rohadtul nem csak ennyi volt a külömbség.
"Nem véletlen hogy ezen óriási falukból alakultak ki, és ha megkapták a szabad városi privilégiumot akkor a király vette kezelésbe és tulajdonba a birtokot, nem a földesúrnak hanem a királynak tartoztak adót fizetni."
Amikor megkapták a szabad városi privilégiumot onnantól kezdve polgárok voltak, nem jobbágyok. Az adózás nem tesz jobbággyá senkit. Ma is adózunk, mégsem vagyunk jobbágyok. Nem ez dönti el ki a jobbágy.
"Igen, kedves neo-kunocska, valahogy a mongoloid és kaukázusi keveredés nagyon alacsony átlag IQ-t eredményez bizonyos közép-ázsiai országoknak. Úgy látszik ezen két rassz keveredése egy elég rossz kombináció."
Vagy csak talán érdekes módon ugyanott alacsony az IQ, ahol a vallási fanatizmus miatt az oktatás minősége is az. Az írek átlagban kevésbé inteligensebbek, mint a britek. Pedig ugyanaz a keverék.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!