A keleti kultúrák és ázsiai emberek mitől kevésbé kreatívabbak a nyugati fehérembernél? Extenzív nagyszámú kreativitás tesztek alapján.
Furthermore, Karwowski et al. (2016) adopted a recently developed methodology, the Necessary Condition Analysis (NCA) (Dul, 2016), corroborating the necessary-but-not-sufficient relationship between intelligence and creativity in eight studies. Based on these analyses, the current study performed these two empirical methods to explore the relationship between creativity and intelligence. Considering that previous studies explored the threshold effect of participants in Western culture (e.g., Runco and Albert, 1986; Preckel et al., 2006; Jauk et al., 2013; Welter et al., 2016), this effect should be examined using Chinese subjects in Eastern culture. As many previous studies indicated, compared with their counterparts in Western developed countries, Chinese adolescents and children demonstrated significantly lower performance in creativity (e.g., Ye et al., 1988; Hu et al., 2004). However, numerous other studies revealed that Chinese subjects were not inferior in intelligence to Western subjects (Lynn et al., 1988, 1991; Jensen and Whang, 1993). To explain this inconsistent phenomenon, intelligence likely contributes less to creativity among Chinese children, and the threshold of intelligence (if it does exist) will be lower than the threshold of intelligence among Western children (which is typically hypothesized as 120 points). The variation in the threshold effect of intelligence for Chinese children should be examined considering the cultural differences between Chinese children and Western children.
Studies of the association between personality traits and DT have been conducted using different samples in recent years (Gelade, 2002). Of these personality factors, openness to experience is viewed as the most important factor for creativity (Furnham, 1999; Chamorro-Premuzic and Furnham, 2004) because it is consistently linked with all criteria of creativity (Kerr and McKay, 2013). Some recent studies investigated the role of openness to experience in the intelligence–creativity relationship. In a questionnaire study with high school students, Ivcevic and Brackett (2015) identified a significant interaction between emotional regulation ability and openness to experience.
A kultúrájuk nem túl magas, se az építészetük (fa-kalyiba palotáik), se színjátszásuk se a filozófiájuk. Van egy Konfuciuszuk és annyi. Szó szerint nem találtak fel semmit keleten a 13.század óta....
NE a proletároknak készült amerikai művekkel gyere. Ott a Francia Angol német Olasz irodalom, zene és képzőművészetek, no meg az európai építészet, és természettudományok.
Fa paloták - Kínában nem voltak népszerűek az európai értelemben vett várak. A városok köré emeltek falat, meg azért mintha építettek volna egy hosszú falat is :) . Ezeket leginkább mészkőből építették, nem fából. Japánban gyakoriak a földrengéseg, kővárat építeni felesleges lett volna, mert úgyis összeomlik. A fa sokkal rugalmasabb, ellenáll a földrengéseknek. A talapzat ugyanakkor kőből volt.
Színjátszásuk iv volt. A keleti kultúrák ismertek a maszkos színjátszásról. Hagyományos kínai színház:
Japán színház:
Keleti filozófiák:
Taoizmus, Konfucionalizmus, Buddhizmus, Legizmus, Motizmus, Feudalizmus (a japán feudalizmus az európaitól külön alakult ki).
Itt megtalálod a keleti filozófusokat:
Nem nagyon volt legtöbb kínai városban kőfal.
A kínai színjátszást ismerem, de mégis mi volt az az angol Shakespeare vagy francia esetleg ógörög színjátszás színvonalához képest?
"aoizmus, Konfucionalizmus, Buddhizmus, Legizmus, Motizmus"
Nem befolyásolták a komolyabban modern filozófiát, mivel az európai filozófiára épül.
Kik fordultak keleti filozófia felé nyugaton? Főként drogos rocksztárok...
A hódításnak nincs köze a műveltséghez. A mongolok is meghódították a fél világot. Nehéz elfogadni, hogy a fehérember nem azért hódította meg a világot, mert "felsőbbrendű" kultúrával rendelkezik?
A fehér ember globális technológiai fölénye a hódítások után történt.
Dehogy nincsen köze. A mongolok semmit sem tudtak meghódítani miután kiismerték taktikájukat egyre többszőr vesztettek a csatamezőn. NEm voltak alkalmasak a közelharcra fizikai adottságaik révén (testfelépítés, fajtajelleges rövidebb végtagok stb..) miatt, ezért csak a gyáva nőies sunyi lovasíjász harcmodor, azaz a távolharc jöhetett náluk komolyabban szóba.
"A fehér ember globális technológiai fölénye a hódítások után történt."
Tévedsz, hódítással nem tudsz szert tenni technológiai fölényre, mert a technológiai fölényhez ész kreativitás kell, oda az erőszak önmagában nem elég.
HA úgy lenne ahogy mondod, már évszázadok óta a muszlimok uralnák az egész világot, nem csak fizikailag hanem technológiák és innováció területén is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!