A keleti kultúrák és ázsiai emberek mitől kevésbé kreatívabbak a nyugati fehérembernél? Extenzív nagyszámú kreativitás tesztek alapján.
Furthermore, Karwowski et al. (2016) adopted a recently developed methodology, the Necessary Condition Analysis (NCA) (Dul, 2016), corroborating the necessary-but-not-sufficient relationship between intelligence and creativity in eight studies. Based on these analyses, the current study performed these two empirical methods to explore the relationship between creativity and intelligence. Considering that previous studies explored the threshold effect of participants in Western culture (e.g., Runco and Albert, 1986; Preckel et al., 2006; Jauk et al., 2013; Welter et al., 2016), this effect should be examined using Chinese subjects in Eastern culture. As many previous studies indicated, compared with their counterparts in Western developed countries, Chinese adolescents and children demonstrated significantly lower performance in creativity (e.g., Ye et al., 1988; Hu et al., 2004). However, numerous other studies revealed that Chinese subjects were not inferior in intelligence to Western subjects (Lynn et al., 1988, 1991; Jensen and Whang, 1993). To explain this inconsistent phenomenon, intelligence likely contributes less to creativity among Chinese children, and the threshold of intelligence (if it does exist) will be lower than the threshold of intelligence among Western children (which is typically hypothesized as 120 points). The variation in the threshold effect of intelligence for Chinese children should be examined considering the cultural differences between Chinese children and Western children.
Studies of the association between personality traits and DT have been conducted using different samples in recent years (Gelade, 2002). Of these personality factors, openness to experience is viewed as the most important factor for creativity (Furnham, 1999; Chamorro-Premuzic and Furnham, 2004) because it is consistently linked with all criteria of creativity (Kerr and McKay, 2013). Some recent studies investigated the role of openness to experience in the intelligence–creativity relationship. In a questionnaire study with high school students, Ivcevic and Brackett (2015) identified a significant interaction between emotional regulation ability and openness to experience.
válasza:65. "49-es anonimnak, aki több regisztrációval firkál nekem."
Ha több regisztrációval firkálnék már rég le lettél volna jelentve az oldalról a személyeskedés miatt.
"Hát rajtad kívül itt szerintem senki sem."
Na akkor menjünk vissza az eredeti állításomhoz. Kb. fele - fele arányban meghatározó a neveltetés és a genetika az egyén intelligenciáját illetően. A neveltetés láss csodát, nem felnőtt korban történik, hanem gyerek korban. Magyarul az, hogy egy felnőtt mennyire intelligens, félig az határozza meg, hogy milyen neveltetést kapott gyerek korában. Az alapján, amit belinkeltél szintén ezt lehet kimondani. Értelmezem neked a saját forrásod.
Gyerek korban 20% át határozza meg a genetika az intelligenciának, ahogy azt a te forrásodból veszem. Tehát ha fogsz gyerekeket, csináltatsz velük egy IQ tesztet, majd edukáció után mégegyet, 80% az esélye annak, hogy jelentősen jobb eredményt érnek el, mint előtte. Ha ugyanezt megcsinálod felnőttekkel, a SAJÁT forrásod szerint 20% esélye van, hogy jelentős fejlődést érnek el. Tehát a saját idelinkelt, beidézett szöveged szerint SEM a genetika a teljes meghatározója az intelligenciának még felnőtteknék sem.
"Intelligence is one of the most heritable behavioural traits"
Ez a lényege a szövegednek.
*one of the most heritable*
Figyelj... egy a legjobban örökölHETŐ... feltételes mód. Az első mondata megcáfolja a szövegnek az álláspontodat.
"Hát persze, minden ami a fantáziádat cáfolja irreveláns"
Az irreleváns az intelligencia eredetének meghatározásánál, hogy például milyen nyelvvizsgája van a doktor úrnak, aki egy beszélgetős műsorban mondott valamit a témát övező politikáról. Az irreleváns a feudalizmus eszméjének értelmezésénél, hogy mikor alakult ki az. Mintha arról vitatkoznánk, hogy az egerészölyv jobban szereti e a pockot az egérnél, te meg elkezdesz beszélni arról, hogy milyen hangot ad ki a párzási táncánál és azt taglalod hosszú sorokon át. De most komolyan. Hasonlítsd össze a szövegeinket. A tieid 80% a copy paste, a többi a maradék érved, ami nem sok. Én
idézek egy két sort és kibontom azt a saját érveimmel. Elmondom miért csinálod ezt, ugyanis vagy nem tudod, vagy nem akarod tudomásul venni. Azt várod, hogy ha bemásolsz hosszú szöveget az adott témáról, ez azt a benyomást kelti a vitapartneredben, hogy mélyrehatóan tájékozott vagy, ezzel elvéve a kedvét a vita folytatásától, majd megveregeted a válladat. Ez egy kezdő hiba és az elszántságodon kívül nem mutat semmit annak, aki látott hasonlót.
"A feudalizmus nem eszme."
Éppen annyire eszme, mint a demokrácia, vagy bármilyen társadalmi rendszer.
"A privilégium a feudalizmus lényegi eleme, hiszen a polgári forradalmak mindenféle privilégium ellen törtek ki. Akárcsak a nemesség és az egyház privilégiumai ellen."
A privilégium kiváltságot jelent. A polgárok privilégiumai felmentést biztosítanak számukra a feudalista életmód alól. A nemesség privilégiumai a feudalista rendszeren belül elfoglalt helyüket jelentik. Nem ugyanaz, hogy az a kiváltságod, hogy nem vagy alávetve a rendszernek, vagy az, hogy kapsz egy előnyös pozíciót azon belül.
"De a városi polgároknak volt saját magántulajdonuk, ahogy a a paraszt jobbágyoknak is létezhetett."
Ezt elírtam. A polgár nem jobbágy, mert a saját birtokán él (telek), ami csak az övé. A jobbágynak nincs birtoka, csak dolgozik másén és lakik rajta.
"A jobbágy elsősorban szolgát jelentett, a városi polgárok az uralkodónak adóztak, őket szolgálták ezzel."
Az adózás nem szolgálat. A szolgálat munka. A jobbágyok szolgáltak és adóztak is, de a polgárok CSAK adóztak.
"A polgárok nem voltak egyenjogúak a nemességgel, mivel közrendűek voltak, ezért alattuk helyezkedtek a társadalmi ranglétrán."
De jobbágyok sem voltak. A polgárok a társadalmi ranglétrán KÍVÜL helyezkedtek el. Ezért volt, hogy bizonyos városok akár császárokkal is vetélkedtek, tárgyaltak. Az egyedüli dolog, ami meghatározta a pozíciójukat, az erejük volt, magyarul a vagyonuk. Volt, hogy egy város a császári haderőnek ellenszegülve cselekedett, amit a császárnak el kellett fogadnia, ha nem akart belháborút.
"Tehát a saját idelinkelt, beidézett szöveged szerint SEM a genetika a teljes meghatározója az intelligenciának még felnőtteknék sem."
Te nem tudsz angolul?
Intelligence is one of the most heritable behavioural traits. Here, we highlight five genetic findings that are special to intelligence differences and that have important implications for its genetic architecture and for gene-hunting expeditions. (i) The heritability of intelligence increases from about 20% in infancy to perhaps 80% in later adulthood. (ii)
A 20% genetikus IQ a csecsemőkre vonatkozik.
Teljesen másfajta teszteket írnak a gyerekek mint a felnőttek, azért bontják külön a témát.
Elfelejted, hogy a gyerekeknél minimum 15%-ot ad a helyes táplálkozás hozzá az IQ-hoz.
Olvass: [link]
Felnőtt ember IQ-jának 80%-át a genetika adja, másféle teszteket írnak, itt semmilyen szerepe nincsen a műveltségnek tanultságnak, azaz nem nagyon tudod kamatoztatni az iskolában tanultakat.. Pláne nem nemzetközi IQ teszteknél, (mint a MENZA) amelyek nyelv és kultúra semlegesen készítik őket. Ha számok fordulnak elő benne, ott sem tudod használni azt a matematikai tudást amit iskolában tanulni lehet, mert direkt úgy készítik a tesztet, hogy ez lehetetlen legyen. El tudnád magyarázni, hogy itt akkor hogyan tud segíteni az iskola? Sehogyan.
Kifelejtetted az amerikai örökbefogadott egypetéjű ikreken végzett teszteket , ahol a genetikailag azonos ikrek akkor is azonos eredményeket érnek el a teszteken, ha az egyikük szegény tanulatlanabb környezetbe kerül, vagy ha gazdag iskolázott szülőknél nőnek fel?
"a feudalista életmód alól"
Nocsak nyelvészkedsz is,, új szavakat alkotsz? Mi az a "Feudalista életmód" ?
"A jobbágynak nincs birtoka, csak dolgozik másén és lakik rajta."
Ez nyugaton biztosan nem így volt. A ház és a háztáji hozzátartozott a jobbágy tulajdonához.
A rabszolgának is lehetett ingó tulajdona, csak ingatlana nem a görögöknél és rómaiaknál. Sőt a rabszolgának is lehettek rabszolgái és vállalkozásai is.
"de a polgárok CSAK adóztak."
Tévedés. Háború esetén munkálatokra utasíthatta őket, pl: erődítési munkákat is gyakran végeztetett városi polgárokkal. Kötelezhette őket katonáskodásra is az uralkodó. Esetleg speciális mestereknek az uralkodó számára kellett az év egy idejében dolgozniuk. PL: Városi hajóács vállalkozóknak az angol Spanyol vagy Francia uralkodó parancsára.
"A polgárok a társadalmi ranglétrán KÍVÜL helyezkedtek el."
Ez csak a te fejedben létezik, egy társadalomban senki nem lehet a hierarchián kívüli, (mert az törvények felettit jelent) pláne akkoriban.
Tessék: Mensa kompatibilis teszt. Na mennyit értél el? Szerintem olyan proli gyerekként a legjobb esetben sem több 105-nél. Átlagosan a proli 88-90-et ér el. Szerintem te is itt lehetsz.
válasza:"A 20% genetikus IQ a csecsemőkre vonatkozik."
Mindegy. Nem lesz hirtelen 80 az a 20, amint kisgyerek korba lép a csecsemő.
"Teljesen másfajta teszteket írnak a gyerekek mint a felnőttek, azért bontják külön a témát."
Ha ez számítana, akkor nem számítanák egybe a kettőt intelligencia szó alatt.
"El tudnád magyarázni, hogy itt akkor hogyan tud segíteni az iskola? Sehogyan."
Az iskolában logikai összefüggéseket is tanulsz a tudtod nélkül. Amúgy az iskola nem a kizárólagos forrása a tanulásnak gyerekkorban.
"Kifelejtetted az amerikai örökbefogadott egypetéjű ikreken végzett teszteket , ahol a genetikailag azonos ikrek akkor is azonos eredményeket érnek el a teszteken, ha az egyikük szegény tanulatlanabb környezetbe kerül, vagy ha gazdag iskolázott szülőknél nőnek fel?"
Ilyet nem osztottál meg. Csak nem azért, mert az is valami olyat hoz ki, ami nem igazol téged?
"Nocsak nyelvészkedsz is,, új szavakat alkotsz? Mi az a "Feudalista életmód" ?"
Ezek létező szavak, te kifejezést akartál mondani, új kifejezést alkotni pedig a kommunikáció velejárója, csak annak értelmesnek kell lennie. Segítek, hűbéresnek, hűbéresnek és hűbérúrnak, vagy hűbérúrnak lenni. Ha nem sikerült volna értelmezni.
"Ez nyugaton biztosan nem így volt. A ház és a háztáji hozzátartozott a jobbágy tulajdonához."
Hamis megint. A jobbágy telke is a földesúr birtoka. A jobbágy nem adhatja el azt, nem vehet telket maga, nem módosíthatja azt alapjaiban és ami a legfontosabb, nem válthat lakhelyet az ura engedélye nélkül. Tehát ilyen értelemben nem csak a telke, de ő maga is a része a hűbérúr tulajdonának. Ha a hűbérúr földet vesz, a rajta lévő jobbágyok automatikusan az ő jobbágyai lesznek.
"Serfdom was an institutional system which obliged a peasant to provide forced labor services to his landlord in exchange for being allowed to occupy land."
A fontos rész "in exchange for being allowed to occupy land" tehát a jobbágy azért cserébe dolgozott, hogy élhessen egy földön, de azt nem birtokolta.
"A serf was legally tied to the landlord in a variety of ways, typically by being prohibited from migrating, marrying, practicing certain occupations, selling certain goods, participating in factor and product markets, or engaging in particular types of consumption without obtaining permission from his landlord."
Szóval ezt sem tudtad. [link]
"A rabszolgának is lehetett ingó tulajdona, csak ingatlana nem a görögöknél és rómaiaknál. Sőt a rabszolgának is lehettek rabszolgái és vállalkozásai is."
De itt jobbágyokról beszélünk, nem rabszolgákról.
"Tévedés. Háború esetén munkálatokra utasíthatta őket, pl: erődítési munkákat is gyakran végeztetett városi polgárokkal. Kötelezhette őket katonáskodásra is az uralkodó. Esetleg speciális mestereknek az uralkodó számára kellett az év egy idejében dolgozniuk. PL: Városi hajóács vállalkozóknak az angol Spanyol vagy Francia uralkodó parancsára."
Ezek nem kötelezettségek, hanem megállapodások a város vezetése és az adott nemes között. A város és a király közti megállapodás kétoldalú, mindkét fél alkupozícióban van. Ez nem mondható el a hűbéres és hűbérura között.
"Ez csak a te fejedben létezik, egy társadalomban senki nem lehet a hierarchián kívüli, (mert az törvények felettit jelent) pláne akkoriban."
Csak az én fejemben? Akkor nézzük.
Feudal society:
Hol látod te itt a citizens kifejezést? Párhuzamos társadalmakról beszélünk. Egyszer volt a feudalista társadalom, mellette a polgári. Ezek egymás mellett léteztek és kölcsönhatásban voltak, de belső szerkezetük külömbözött. Sőt mondok újat, a nomád kereskedők sem voltak a feudális rendszer részei. Lásd cigányok Magyarországon.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Azért ne feledjük el, hogy Zulg pol.korrekt álláspontja a II.VH és Hitler után alakult ki, és erősödött fel a pol. korrektizmus támogatásával.
A kulturális relativizmus, a "minden kultúra egyenlő , csak más" max. érettségivel rendelkező drogos hippi rock zenészek filozófiája volt a 60-as évektől.
válasza:Na mi van kérdező, csináltál magadnak még egy profilt "Felvilágosító" néven és most a saját kérdéseid alá válaszolgatsz? Szánalmas. Ezt a #78-as választ ugyanis privátban is elküldted nekem, illetve a megfogalmazás is rád vall...
Egyébként meg mondhatsz akármit, a véleményem attól még a véleményem marad. Vagy megtiszteled más véleményét, vagy elkezded pejoratív kontextusba tenni ("érettségivel rendelkező drogos hippi rock zenészek filozófiája"), de ez téged minősít.
válasza:"Egyébként meg mondhatsz akármit, a véleményem attól még a véleményem marad."
Értem én, hogy egy demokráciában jogod van hü**ének (is) lenni, de ne várd el, hogy mások ezért tiszteljenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!