A keleti kultúrák és ázsiai emberek mitől kevésbé kreatívabbak a nyugati fehérembernél? Extenzív nagyszámú kreativitás tesztek alapján.
Furthermore, Karwowski et al. (2016) adopted a recently developed methodology, the Necessary Condition Analysis (NCA) (Dul, 2016), corroborating the necessary-but-not-sufficient relationship between intelligence and creativity in eight studies. Based on these analyses, the current study performed these two empirical methods to explore the relationship between creativity and intelligence. Considering that previous studies explored the threshold effect of participants in Western culture (e.g., Runco and Albert, 1986; Preckel et al., 2006; Jauk et al., 2013; Welter et al., 2016), this effect should be examined using Chinese subjects in Eastern culture. As many previous studies indicated, compared with their counterparts in Western developed countries, Chinese adolescents and children demonstrated significantly lower performance in creativity (e.g., Ye et al., 1988; Hu et al., 2004). However, numerous other studies revealed that Chinese subjects were not inferior in intelligence to Western subjects (Lynn et al., 1988, 1991; Jensen and Whang, 1993). To explain this inconsistent phenomenon, intelligence likely contributes less to creativity among Chinese children, and the threshold of intelligence (if it does exist) will be lower than the threshold of intelligence among Western children (which is typically hypothesized as 120 points). The variation in the threshold effect of intelligence for Chinese children should be examined considering the cultural differences between Chinese children and Western children.
Studies of the association between personality traits and DT have been conducted using different samples in recent years (Gelade, 2002). Of these personality factors, openness to experience is viewed as the most important factor for creativity (Furnham, 1999; Chamorro-Premuzic and Furnham, 2004) because it is consistently linked with all criteria of creativity (Kerr and McKay, 2013). Some recent studies investigated the role of openness to experience in the intelligence–creativity relationship. In a questionnaire study with high school students, Ivcevic and Brackett (2015) identified a significant interaction between emotional regulation ability and openness to experience.
válasza: válasza:Igen, így terjednek a konteók. Valaki beleolvas valamibe, amiről fogalma nincsen, nem ért hozzá, de azért kihámoz belőle valamit, amit érteni vél, majd aztán meg is fogalmazza egy mondatban már igazságként, amolyan szentenciaként: "Hölgyeim és uraim, a keleti kultúrák kevésbé kreatívak, mint a nyugati "fehéremberé"".
Gratulálok, csak így tovább. Ha nem vennéd észre, minden kérdésednél ugyanezt csinálod.
2-es, Veled szemben én minden kérdésnél referenciákat írok, amiket követni tudsz és el is olvashatod őket a Google keresővel pár kattintás.
Ellenben te pol.korrekt módon akarsz viselkedni, tehát téged a valóság megismerése egyáltalán nem érdekel, sőt olvasatlanul visszautasítod pláne akkor ha az nem egyezik butuska (proli) egalitárius politikai hiedelmeiddel azaz politikai vallásoddal/világnézeteddel.
válasza: válasza:Igen, vissza tudják olvasni, és akkor kiderül, hogy te csak másokat sértegetni jársz ide, senkinek a gondolataira nem vagy kíváncsi, ha azok nem istenítenek téged. Akik meg válaszolnak neked, azokat bombázod a magánleveleiddel:
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..
Ennél a kérdésnél pl. már rögtön az első hozzáokádásodban prolizod a válaszolót, mindenféle érveket és referenciákat nélkülözöl te, és valójában a történelem sem érdekel, azért jársz ide, hogy beleköthess valakibe.
Nem érdekelnek mások gondolatai (mert nem vagyok a pszichológusuk!), hanem csak a mások által prezentált tények érdekelnek, amiket tudományos cikkekkel referenciákkal tudnak bizonyítani.
Miért nem fogod már fel?
válasza:Mert ha ez így lenne, akkor üldögélnél egymagad egy könyvtárban és olvasgatnád csendesen a könyveket, amiket egyébként meg sem értesz, de ez mindegy is lenne, mert csak saját magadnak privát módon gyártogatnád a dilettáns konteóidat.
Ehelyett itt rontod a levegőt, direkt várod, hogy beleköthess valakibe, és ha válaszol neked valaki, elkezded privát levelekkel bombázni és prolizni. Senki nem kíváncsi a hülyeségeidre, az "olvass" támájú leveleidre és a wikipédiás cikkeidre, amiről azt hiszed, hogy tudományos hivatkozás, miért nem fogod már fel?
válasza: válasza:De hiába hivatkozol valamire, ha nem érted meg, és elferdíted. Attól nem lesz hiteles a konteód, ha elolvasol egy szakcikket és elferdíted a magad dilettáns módján, hanem éppen ellenkezőleg, pont ez maga a dilettantizmus, amit csinálsz... Éppen ez az, hogy ha valaki nem ért hozzá, jobb, ha nem is olvas szakirodalmakat. Pont te vagy a ragyogó példa erre.
Fennen hirdeted, hogy a te véleményed a felsőbbrendű, mert a wikipédiában olvastad, amikor annak pont az a jellemzője, hogy bárki szerkesztheti. :D
Nem bírod felfogni, hogy már a kérdéseidnek maga a szövege hülyeség, úgy, ahogy meg van fogalmazva, mert össze-vissza dobálsz szakkifejezéseket olyan kontextusokban, ahová nem is valók, pl. a középkorban azt írod, hogy nacionalizmus volt meg nemzetállamok, csak azért, mert valahol olvastad, hogy vannak ilyen fogalmak, de fogalmad sincsen, hogy ezeket mely korszakokra értelmezzük...
De még hogy tovább menjek, fogalmazni sem tudsz, és a helyesírásod is kb. az ötödikesek színvonalán van, de azért belekötsz mindenkibe, aki értelmes gondolatot ír a kérdésedre válasz gyanánt.
Az, hogy én erre hívom fel a figyelmed már az X. kérdésed óta, és neked csak annyi a válaszod, hogy proli vagyok, pont hogy téged minősít. Mert semmilyen normális érved nincsen, csak ez...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!