A keleti kultúrák és ázsiai emberek mitől kevésbé kreatívabbak a nyugati fehérembernél? Extenzív nagyszámú kreativitás tesztek alapján.

Na látom, nem lesz itt érdemi vita, mert érzed hogy elvesztenéd, ezért személyeskedésbe menekülsz.

"Amit meg arról írsz, hogy a humántudományok stb. nem is igazi tudományok, az tényleg dilettantizmus."

Szalmabáb.

Konkrétan a politológiát, antropológiát, és a szociológiát említettem. Ezek nem egzakt tudományok. Vannak balos jobbos liberális anarchista nézeteket képviselő szociológusok, politológusok, kulturantropológusok is.

De nem lehet a természettudományokat fizikát kémiát biológiát világnézet szerint értelmezni tudósok között. De a tudományok közé nem tartozó matematikában sem játszik a világnézet semmit.

"Egyébként minden állításodat meg lehetne cáfolni"

TEDD MEG , ha tudod.

"melyik civilizáció ért el nagyobb eredményeket"

Könnyű az elmúlt ezredévet megnyernie a nyugatnak, ha a kelet képtelen volt megújulni, és semmi innovatív dolgot nem adott a világnak a 13század óta.

" de ennek az egyéni kreativitáshoz nem sok köze van."

De, főként csak ahhoz van köze.

"Haha, azért produkálom ezeket, mert nem egyezik a véleményünk? :D"

Mert vallásszerű egalitárius hiedelemrendszered van.

"Egyébként kettőnk közül inkább te produkálsz "tüneteket", ha már szóba jött ez, de erről is már írtam."

Gagyi szakmelós suliddal, vagy valami alacsony felvételi pontszámú tanárképzős suliddal írod nekem ezeket? Ez most komoly?

Csak egy dologra reagálok, mert a többire felesleges, nem semmi értelme ugyanazokat a köröket futni.

Ezt írod: "és semmi innovatív dolgot nem adott a világnak a 13század óta" [a Kelet]

Ez nem így van. Te most azért gondolod azt, hogy a Nyugaton kreatívabbak az emberek, mert a 16. századtól kezdve Európa egyfajta politikai-társadalmi-kulturális expanziót hajtott végre a világban. Visszafelé, a mai állapotok felől nézve ezért úgy tűnik, mintha a Nyugat az valamiben fejlettebb, magasabb rendűbb, mint a Kelet - vagy a világnak bármelyik része.

Viszont Európa 16. századi expanziójának az egyik alapfeltétele a hajózás fejlődése volt, amihez olyan technikai és tudományos előrelépések kellettek, amelyek többsége pont hogy Keletről jött. Kezdve az iránytűvel, de még folytathatnám Arisztotelésszel (bármennyire is furán hangzik, de a középkor őt is főként Keletről importálta, mert az ókor tudományainak egy tekintélyes részét az arabok vitték tovább és nem a keresztények), és azokkal a gondolatokkal, hogy a föld gömbölyű, és hogy a szélességi és hosszúsági fokokat hogyan lehet kiszámolni. A "reál" tudományok fejlődését (ami magával vonta a földrajztudományok, geológia, csillagászat és hasonlók fejlődését), és ami ezáltal a reneszánszra is hatott Európában, azt pont annak (is) köszönhetjük, hogy az arab kultúrával került Európa a középkorban szoros kapcsolatba. Az a nyitottság, a tudás iránti szomj, amely a reneszánszban bontakozott ki, és nem csak az ókor iránt, hanem a környezet, a Föld, az emberi test stb. iránt is, ennek a szemlélete pont hogy az araboktól jött. A reneszánsz időszaka előtt ugyanis az arab kultúra szinte minden tekintetben megelőzte az európait, és ezért lehet azt mondani, hogy Európa igenis Keletről jutott hozzá azokhoz a kulturális javakhoz, tudományokhoz, eszközökhöz, amelyek lehetővé tették, hogy egy Leonardo da Vinci (akit most csak azért említek meg, mert korábban azt írtad, hogy az ilyenekhez fogható emberek nem voltak Keleten) feltaláló legyen vagy óceánjáró hajókat tudjanak építeni, a szélességi és hosszúsági fokokat meg tudják határozni, ezáltal az európaiak hajózni tudjanak egyáltalán óceánon...

Nem állítom, hogy ez kizárólag a Kelet érdeme, de ehhez Kelet is kellett. És a papírról, könyvnyomtatásról még nem is beszéltem, amely szintén hozzájárult ahhoz a kulturális és tudományos robbanáshoz, ami Európát a 16. századtól jellemezte, és megágyazott annak az óriási fejlődésnek, ami ezután végbement a tudományok, filozófia stb. területén. De a papír és a könyvnyomtatás tudománya is Keletről jött...

De mindegy is, hagyjuk a kora újkort, mindenesetre kijelenthető, hogy Kína a 16. századig semmiben nem volt lemaradva Európához képest, de kb. az arab civilizáció sem. A gyarmatosítás, és az ebből fakadó politikai, majd kulturális "felsőbbség" a 16. század után valóban jellemzi Európát, viszont ennek megvan a maga magyarázata, de biztosan nem az, hogy maguk az emberek kreatívabbak lennének Európában, mint Ázsiában. Ez ennél összetettebb dolog...

De hagyjuk is a történelmet. Nézzük azt, hogy mi a helyzet MA. Ugyanis a mai világban éppen hogy megfordulni látszik Nyugat és Kelet között a helyzet, és sok tekintetben nem lehet már a Nyugat expanziójáról beszélni, sőt, éppen ellenkezőleg. Ez főleg a tudományra vonatkozik, de Kína esetén már a pénzügyeket, a gazdaságot is lehetne említeni.

A technikai és tudományos innováció letéteményese a mai világban éppen hogy Japán, Kína, Dél-Korea stb. sok ágazatban, gondolok itt pl. a mikrotechnikára, a robotikára és hasonlókra. Pl. Japán, ahol alig van nyersanyag, rá van kényszerülve a leginnovatívabb technológiák használatára, és nem hiszem, hogy manapság valaki kételkedne abban, hogy a japán robotika, informatikus technológia vagy akár az űrkutatás valami utolsó bóvli lenne...

Ezek után teljesen érthetetlennek hat a te okfejtésed, miszerint a keleti emberek valamiféle ősember szintjén állnak kreativitás terén és faviskókban laknak... Hasonlítsd már össze a japán mágnesvonatokat a MÁV-val... Ha innen nézem, igazából fogalmam sincs, hogy te miről beszélsz...

Pontosítok.

"Viszont Európa 16. századi expanziójának az egyik alapfeltétele a hajózás fejlődése volt, amihez olyan technikai és tudományos előrelépések kellettek, amelyek többsége pont hogy Keletről jött. Kezdve az iránytűvel"

Nem olyan formában jött az iránytű, ahogy azt a felfedezők használták. Kezdetben egy vödör vízben úszó mágneses anyag volt, amit használtak. A zsebiránytűt, száraz iránytűt Európában csinálták.

"Arisztotelésszel (bármennyire is furán hangzik, de a középkor őt is főként Keletről importálta, mert az ókor tudományainak egy tekintélyes részét az arabok vitték tovább és nem a keresztények)"

Csakhogy ez nem köthető a kolóniák kialakulásához, mert amiről beszélsz az 12. században történt.

"azokkal a gondolatokkal, hogy a föld gömbölyű"

Tudták, hogy a föld gömbölyű.

"azt pont annak (is) köszönhetjük, hogy az arab kultúrával került Európa a középkorban szoros kapcsolatba. Az a nyitottság, a tudás iránti szomj, amely a reneszánszban bontakozott ki, és nem csak az ókor iránt, hanem a környezet, a Föld, az emberi test stb. iránt is, ennek a szemlélete pont hogy az araboktól jött."

Ezzel az a baj, hogy az arabokkal való szoros kapcsolat a keresztes hadjáratok során történt, 400 évvel a reneszánsz előtt.

"De a papír és a könyvnyomtatás tudománya is Keletről jött..."

A könyvnyomtatás nem Keletről jött. Európában Guttemberg találta fel, külön más kultúrák behatásától. Ez abban is látszik, hogy Keleten nem moduláris nyomdát használtak, Európában a nyomdát külön betűkből rakták össze, emiatt sokkal hatékonyabb volt, mert nem kellett minden oldalanként új lapot faragni.

Jó, az igaz, hogy a könyvnyomtatás nem Keletről jött, ott a papírra gondoltam. Tehát maga a könyvnyomtatás európai találmány, de a papír kellett hozzá...

A többi érved elég gyenge lett...

"Ezzel az a baj, hogy az arabokkal való szoros kapcsolat a keresztes hadjáratok során történt, 400 évvel a reneszánsz előtt."

"mert amiről beszélsz az 12. században történt"

ÖÖ... Na ilyenkor esnek ki a csontvázak a szekrényből... Szeretsz a történelemmel kapcsolatban okoskodni, de nem értesz hozzá.

A MÁV és a japán mágnesvasút kontrasztja pedig látszik, hogy észhez térített, mert arra már reagálni sem tudsz.

"ÖÖ... Na ilyenkor esnek ki a csontvázak a szekrényből... Szeretsz a történelemmel kapcsolatban okoskodni, de nem értesz hozzá."

Nem a kérdező vagyok. A kérdező egy szerencsétlen. Csak pontosítottam. De kíváncsi lennék, mi nem igaz a mondandómban?

Először is az, hogy én sehol nem írtam pl. az iránytű kapcsán, hogy azt már végső formájában vettük át Keletről, így hiába "pontosítasz", én éppen hogy azt írtam, hogy a keleti ötleteket, bizonyos találmányokat a Nyugat tökéletesítette, a maga számára használta fel. Így a te megjegyzéseid nem értem, miben pontosítanák az én mondanivalómat.

"Tudták, hogy a föld gömbölyű."

Kik tudták és mikor? Ha ennyire általánosan fogalmazol, az nem értem, miben pontosítana...

"Ezzel az a baj, hogy az arabokkal való szoros kapcsolat a keresztes hadjáratok során történt, 400 évvel a reneszánsz előtt."

"mert amiről beszélsz az 12. században történt"

Ezek tárgyi tévedések a részedről.

"Ez nem így van. Te most azért gondolod azt, hogy a Nyugaton kreatívabbak az emberek, mert a 16. századtól kezdve Európa egyfajta politikai-társadalmi-kulturális expanziót hajtott végre a világban."

Ez az elterjedt hiedelem igazán az Amerikai történészek Amerika - centrikus világképéből jön. Európában a késő középkor kezdetére (1300) teszik a nyugat technológiai vezető szerepének kezdeteit.

" Kezdve az iránytűvel, de még folytathatnám Arisztotelésszel (bármennyire is furán hangzik, de a középkor őt is főként Keletről importálta, mert az ókor tudományainak egy tekintélyes részét az arabok vitték tovább és nem a keresztények),"

Volt egy jelentősebb keresztény bizánci hatás, mivel a reneszánsz legnagyobbat akkor lendült mikor az ókori művek Bizánci menekülteke tömegesen érkeztek Itáliába, jóval annak elfoglalása előtt már a 14.században megindult az elvándorlás Konstantinápolyból az Itáliai városokba, főleg a tanultabb rétegek, és vállalkozók. Konstantinápoly pedig szegényedett zsugorodott, de nem csak a területi veszteségek miatt, hanem az Itáliába való elvándorlás miatt is. Maradt az alja.

"Az a nyitottság, a tudás iránti szomj, amely a reneszánszban bontakozott ki, és nem csak az ókor iránt, hanem a környezet, a Föld, az emberi test stb. iránt is, ennek a szemlélete pont hogy az araboktól jött. "

Mivel az arabok nem találtak fel soha semmit, csak átvették az ókori görög-római világ találmányait tudományát, ami felefért az Iszlám világnézetbe. Ezért nincsenek nagyon ismert arab találmányok, amit tényleg az arabok találtak fel és nem átvettek / másoltak. Jópárszor volt erről vitám amit az angol Wikivel tételről-tételre kiütéssel megnyertem, mert gyakorlatilag mindenről kiderült, hogy csak másolták korábbi civilizációktól.

" És a papírról, könyvnyomtatásról "

A kínai könyvnyomtatás nem terjedt el igazán kínában sem, teljesen más technikai felépítése a Guttenberg présgépéhez képest. Tehát nem befolyásolta a nyugati könyvnyomtatást.

A papír lényege olcsósága volt, a pergamen sokkal jobb minőségű volt mind írás mind nyomtatás során mint a korabeli papírok , csak rengeteg pénzbe kerülne, ezért fontos oklevelek kiadásához használták csak.

"De mindegy is, hagyjuk a kora újkort, mindenesetre kijelenthető, hogy Kína a 16. századig semmiben nem volt lemaradva Európához képest, de kb. az arab civilizáció sem"

JA a kínai emberek 90%-a rizsföldeken mezőgazdasági monokultúrában kutyaól méretű és stílusú házakban élt a 20.századig.

NY Európában már megjelent átlagembernél a rendes tetőcserép, csatorna, a kémény fűthető kemence stb... JA és el ne feledjük, hogy a késő középkori nyugaton magasabb volt a városlakók aránya is, 20%-ot átlagban elérte, legfejlettebb országokban 25%-ot is a 14.századra. Tehát a nyugat városiasabb volt összességében.

Hol volt a középkori keleten mechanikus óra? Szemüveg? Acél rugó? Rokka? Nehézeke? Vizimalom? Acél edzése, valódi kormánylapát kormánykerékkel, ja KLINKER palánkoklás , jóval erősebb mint a korábbi hajók, és hidrodinamikusan gyorsabbak a kisebb ellenállás miatt, alkalmas óceánjárásra, míg a kínai hajók ókori palánkolása viharban életveszélyes volt, nem alkalmas másra csak partmenti hajózásra.

"A MÁV és a japán mágnesvasút kontrasztja pedig látszik, hogy észhez térített, mert arra már reagálni sem tudsz."

Tudtommal a MAGLEV NYUGATI TALÁLMÁNY.

First maglev patent

High-speed transportation patents were granted to various inventors throughout the world.[9] The first relevant patent, U.S. Patent 714,851 (2 December 1902), issued to Albert C. Albertson, used magnetic levitation to take part of the weight off of the wheels while using conventional propulsion.

Early United States patents for a linear motor propelled train were awarded to German inventor Alfred Zehden. The inventor was awarded U.S. Patent 782,312 (14 February 1905) and U.S. Patent RE12700 (21 August 1907). [note 1] In 1907, another early electromagnetic transportation system was developed by F. S. Smith.[10] In 1908, Cleveland mayor Tom L. Johnson filed a patent for a wheel-less "high-speed railway" levitated by an induced magnetic field.[11] Jokingly known as "Greased Lightning," the suspended car operated on a 90-foot test track in Johnson's basement "absolutely noiseless[ly] and without the least vibration."[12] A series of German patents for magnetic levitation trains propelled by linear motors were awarded to Hermann Kemper between 1937 and 1941.[note 2] An early maglev train was described in U.S. Patent 3,158,765, "Magnetic system of transportation", by G. R. Polgreen (25 August 1959). The first use of "maglev" in a United States patent was in "Magnetic levitation guidance system"[13] by Canadian Patents and Development Limited.

New York, United States, 1968

In 1959, while delayed in traffic on the Throgs Neck Bridge, James Powell, a researcher at Brookhaven National Laboratory (BNL), thought of using magnetically levitated transportation.[14] Powell and BNL colleague Gordon Danby worked out a maglev concept using static magnets mounted on a moving vehicle to induce electrodynamic lifting and stabilizing forces in specially shaped loops, such as figure-of-8 coils on a guideway.[15] These were patented in 1968–1969.[16]

Ezt a cikket egy dán pszichológus írta, bemutat egy érdekes szempontot, amit komolyan meg kell fontolni.

Kíváncsi, hogy a muzulmán emberek miért küldik gyermekeiket ide élő bombaként, és miért kell hagyni, hogy muzulmánok jöjjenek bármilyen okból Európába? Ez csak azért érdekes, mert megmagyaráz nagyon sokat arról, hogy mi történik a világban ma.

A szerző (Dr. Nicolai Sennels) helyesen rámutat, ha az iszlámot hagyjuk tovább növekedni és átveszi a nyugati országokat, mint ami most történik Európában, az egész génállomány is súlyosan megsérül, és az emberiség leromlik eredményeiben.

Cikkében is megmagyarázza, hogy miért nem ők nyertek néhány Nobel-díjak és miért nem alakultak ki új találmányok az arab világban úgy, mint a nyugati embereknél.

De ami a legfontosabb az egészben, hogy elmagyarázza az őrült gyilkos fanatizmust, amit egyszerűen nem lehet megérteni.

Dr. Nicolai Sennels egy dán pszichológus, aki már komoly kutatásokat végzett a muszlim világ egy kevéssé ismert problémájával: A muszlim beltenyészet katasztrofális eredményei, amit az első

unokatestvérek közötti házasságok okoznak.

Ez a gyakorlat tilos a zsidó-keresztény hagyományban, amit már Mózes idejében is büntettek, de Mohamed követőinél már folyik 50 nemzedék óta (1400 éve) a muzulmán világban.

Ez a beltenyésztési gyakorlat soha nem szűnik meg a muszlim világban, hiszen Mohamed a végső példa és a hatóságok hajthatatlanok minden ilyen kérdésben, beleértve a házasságot is.

A hatalmas beltenyészet a muszlim génállományban gyakorlatilag visszafordíthatatlan károkat tett, kiemelten az intelligenciában, a józan gondolkodásban, és az egészségben.

Dr. Sennels szerint az összes muszlim közel fele a világon beltenyésztett.

Pakisztánban a számok az mutatják, hogy megközelítően 70%.

Még Angliában is a bevándorlóknak közel fele az első unokatestvérével köt házasságot.

Dániában a pakisztáni bevándorlók mintegy 40%-a beltenyésztett.

A számok egyaránt elborzasztóak más fontos muszlim országokban is:

67% Szaúd-Arábiában;

64% Jordániában és Kuvaitban;

63% Szudánban;

60% Irakban; és

54% az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban

A BBC szerint a pakisztáni muszlim ihletésű beltenyészet azon valószínűsége, hogy egy gyermek recesszív genetikai rendellenességekkel születik, 13X nagyobb, mint egy brit családban.

Ugyanakkor míg az Egyesült Királyságban a pakisztániak felelősek 3%-ban a genetikailag hibás születésekért, Pakisztánban 33% ez az arány.

A kockázat az úgynevezett autoszomális recesszív betegségek, mint például a cisztás fibrózis és gerincvelői izomsorvadásban 18-szer magasabb, és a halálozási kockázat miatti fejlődési rendellenességek is 10-szeresek.

A beltenyésztés másik negatív következménye, hogy 100%-kal nőtt a kockázata a halvaszületéseknek és 50% -kal nőtt a lehetősége, hogy a gyermek meghal a szülés alatt.

Csökkenti a szellemi kapacitást is a muszlim házasság-minta.

Dr. Sennels szerint a kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek a vérségi házasságok miatt elveszítenek 10-16 IQ pontot, és a szociális képességek fejlesztése is jóval lassabb a beltenyésztett babáknak.

Annak kockázatát, hogy az IQ-ja alacsonyabb lesz mint 70, (a hivatalos demarkációs szint miatt a minősítés "retardált"), elképesztően (400%) megnöveli az unokatestvérek közötti házasság. (Hasonló hatások figyelhetők meg a fáraó dinasztiáknál az ókori Egyiptomban és a brit királyi családnál, ahol a beltenyészet volt a norma egy jelentős időszakban.)

Dániában a nem-nyugati bevándorlóknak több mint 300% -kal nagyobb valószínűséggel nem sikerül a szükséges intelligencia tesztjük a dán hadseregbe való bejutáshoz.

Dr. Sennels azt mondja, hogy "a tudásképesség és az absztrakt gondolkodás egyszerűen alacsonyabb az iszlám világban."

Rámutat arra, hogy az arab világ mindössze 330 könyvet fordít le minden évben. Ez mintegy 20%-a annak, amit csak Görögországban fordítanak le.

Az elmúlt 1200 éves Iszlám csak 100.000 könyvet fordított le arabra, ugyanannyit, mint Spanyolország egyetlen év alatt.

10 török közül 7 még csak nem is olvasott egy könyvet sem.

Dr. Sennels rámutat a nehézségekre, hogy miért nem sikeresek a muzulmánok a Nyugaton: "Az alacsonyabb IQ együtt a vallással, amely elítéli a kritikus gondolkodást, biztosan megnehezíti, hogy sok muszlim sikeres legyen a mi high-tech tudásalapú társadalmunkban."

Csak kilenc muszlim volt, aki valaha Nobel-díjat nyert, és öt olyan volt aki "békedíjat." A Nature magazin szerint a muszlim országokban mindössze 10% -át hozzák létre a világ tudományos kutatásainak. (mért cikkek egymillió lakosra vetítve).

Dániában (Dr. Sennels hazájában) a muszlim gyermekek nagymértékben felülreprezentáltak a gyermekek körében a sajátos nevelési igény tekintetében.

Egyharmaduk (33%) a költséges dán iskolák által biztosított gyógypedagógiai szolgáltatást veszi igénybe; 51% -70% a testi fogyatékos muzulmán gyermekek száma Koppenhágába.

Tanulási képességük súlyosan érintett. A vizsgálatok kimutatták, hogy az iskolás arab gyermekek szüleinek 64%-a még 10 év után is írástudatlan.

A bevándorló muszlim diákok lemorzsolódása a dán középiskolákban kétszer akkora, mint a bennszülötteké.

A mentális betegségek is egy végterméke a belterjes házasságoknak. Minél közelebb van a vérrokonság relatíve annál nagyobb a kockázata a skizofrén betegségeknek. A fokozott téboly lehet a magyarázata, hogy Dánia legnagyobb kórházában a klinikailag őrült bűnözők 40%-a bevándorlói háttérrel rendelkezik.

Az USA sem mentes ettől. Dr. Sennels szerint, "Egy tanulmány alapján 300.000 amerikainál azt mutatják ki, hogy a muszlimok többsége az USA-ban alacsonyabb jövedelmű, kevésbé képzett, és rosszabb a munkahelye, mint a lakosság egészénél."

Dr. Sennels arra a következtetésre jut:

"Nincs kétség afelől, hogy a széles körben elterjedt hagyományos első unokatestvérek házassága a muzulmánok között ártott a génállománynak. Mivel a muszlim vallásban tiltják a nem-muszlimok közötti házasságot, az megakadályozza, hogy friss genetikai anyag kerüljön a lakosság körébe. A génállomány genetikájának okozott kárt a próféta tette, amikor az első unokatestvérével kötött házasságot 1400 évvel ezelőtt. Ennek elsöprő közvetlen és közvetett emberi és társadalmi következményei lehetnek. "

A lényeg: az iszlám nem egyszerűen egy jóindulatú és erkölcsileg egyenértékű alternatívája a zsidó-keresztény hagyománynak.

Ahogy Dr. Sennels rámutat, az első és a legnagyobb áldozatok maguk az iszlám muzulmánok.

Egyszerű keresztényi kötelesség, és a józan ész diktálta szükség, hogy megvédjük a nyugati civilizációt a pusztító iszlámmal szemben, és megállítsuk ennek a sötét és veszélyes vallásnak a terjedését .

Ezeket a súlyos szociális terheket is figyelembe kell venni, amikor létrehozzák az államok politikáját és az iszlám országokból való bevándorlással kapcsolatos intézkedéseket.