Van itt olyan, akinek valószínűleg idén sem sikerül bekerülni az orvosira?

Egy érettségit bárki elszúrhat. 380 pontja lett, és? Szerintem ugyan nem lesz elég sehova, de újra próbálhatja ősszel, és tavasszal is. Egy év alatt lazán fel lehet készülni újra.

Az pedig, hogy ki mennyivel kerül be nem számít, a csoporttársaimat leszámítva nem is igen tudjuk, hogy ki mennyivel került be. Pontosabban már őket sem tudom, mert első óta ilyenről nem beszéltünk. Ez a hány ponttal jutottál be téma maximum gólyatáborban nagy szám.

Ha a %-ok megkevernének valakit, először kommentelek a kérdéshez. Miért is a 63%-os orvos van leoltva meg kioktatva? Olyan nehéz elhinni, hogy a 6 éves egyetem után tudja, miről beszél? Hogy össze tud hasonlítani egy érettségit egy orvosis szigorlattal vagy bármilyen vizsgával? Nem azért, de itt kettőtök közül ő tett le az asztalra egy orvosi diplomát, kérdező, és nem Te. Ezzel nem degradállak, csak hidd el, hogy kompetensebb a témában, mint te. Ő tudja, mire vállalkoztál, te még nem. Lehet, hogy a stílusa nem a legmegfelelőbb, de a tartalmán azért gondolkodj el. Nem mindig másban kell keresni a hibát, néha az embernek magába kell nézni. Azt csak Te tudhatod, hogy mennyit tanultál az érettségire (egy-egy vizsgára is, illetve összességében is), mennyi energiát fektettél bele a felvételibe eddig, és vajon mi az oka annak, hogy eddig nem sikerült. Nem kell leírnod, elmondanod, sőt, hangosan kimondanod sem. Csak őszintén nézz magadba egy kicsit. Ha úgy érzed, eddig nem tettél meg mindent, de majd most, akkor hajrá. Ha viszont valaki egy érettségin apait-anyait belead, és úgy sem sikerül X-edjére sem bejutni (nem első és nem második alkalomra gondolok), akkor valóban el kell gondolkodni, hogy valóban ez-e a megfelelő pálya neki.

Egy orvostanhallgató

Én is most végeztem, ahogy 63%-os, mégsem ugyanaz a véleményem mindenről, mint neki.

Azt azért vegyük már észre, hogy baromira nem látunk bele mindenki életébe, fogalmunk sem lehet róla, hogy más milyen problémákkal küzd meg. Honnan tudhatnánk, hogy a kérdezőnek, vagy mondjuk az a válaszadó, akinek nem látszik a %-a.

Én pl. elsőre bejutottam, csúszás nélkül elvégezte, nem is rossz eredménnyel. De nálam azért eléggé jók voltak a körülmények: erős gimibe jártam, jó tanáraim voltak, a szüleimnek volt pénze arra, hogy nyelvi különórákra járassanak, hogy legyen nyelvvizsgám, nem kellett közben dolgoznom/gyereket nevelnem/háztartást vezetnem, rendezettek voltak a családi körülményeim, az ismerőseimtől támogatást és nem lenézést kaptam.

De vajon ugyanígy sikerült volna minden, ha mondjuk egy ótvar gimibe járok, nincs pénz magánórákra és tanulás mellett még napi 8 órát dolgoznom is kellett volna?

Azért a világ nem fekete és fehér. Nem lehet azt mondani, hogy az, akit csak ötödjére vesznek fel, abból vagy nem lesz orvos, vagy ha igen, akkor szar orvos lesz belőle.

A kitartás, és a hozzáállás igen is sokat számít.

Egyébként tudtommal úgy van ez a tanulmányi szerződés, hogy az orvosit egy év után még fizetés nélkül ott lehet hagyni. Bár ebben nem vagyok teljesen biztos.

"Honnan tudhatnánk, hogy a kérdezőnek, vagy mondjuk annak a válaszadónak, akinek nem látszik a %-a, milyen okok miatt nem sikerült a bekerülés."

Bocsi, lemaradt a mondat fele:D

64%-os: Abban igazad van, hogy mérlegelnie kell, ezt én is leírtam (3. válasz).

Nyilván nem érdekel senkit egy szigorlaton, de az, hogy mi volt az érettségizések időszakában, az két külön dolog.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy simán lehet olyan körülmény, ami megnehezítette a dolgokat. De ettől még nem biztos, hogy totálisan alkalmatlan a pályára.

Tehát a reakcióm inkább 63%-osnak szólt.