Van itt olyan, akinek valószínűleg idén sem sikerül bekerülni az orvosira?

Én nem tudom, honnan a fenéből van nektek ekkora bátorságotok. Alapból soha a büdös életbe nem jelentkeznék egy olyan szakra, ahová már n+1 alkalommal sem vettek fel. 1 elhasalás belefér, 2 még szódával, na de afölött ez már komolytalan. Pláne, hogy nem is kell semmilyen szempontból sok pontot összegyűjteni az orvosihoz, szerintem már volt bőven 400 alatt is ponthatár.

Másrészt: tényleg az orvosi egy csapda. 2012-ben kezdtem egyetemen, nem volt olyan indíttatásom, hogy orvosnak tanuljak, na de ha lett is volna, 100%, hogy meg sem próbálom. Ezer lehetőség van kibukni és ha ez megtörténik, akkor fizetheted vissza a tandíjat. Egy normál szakon ez 200-300 ezer / félév.... orvosin úgy kb másfél milla. Nyugdíjig fizetnéd túlzás nélkül :D

Az "évközben tanulok év végén meg csak ismételek" gondolathoz hozzászólva: :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD Bilibe lóg a kezed. Egyrészt a rozsdás bökőt a nyakamhoz, hogy ha lenne rá időd, sem csinálnád, de amúgy ez tök mindegy, mert egy átlagos nehézségű szakon sem lesz rá időd. Órák + utazás + anyámkínja elveszi az egész napodat. Ha nem kapcsolódsz ki soha, akkor meg begolyózol. Nem fogod tudni te azt játszani fél évig, hogy felkelsz, iskola, hazaérsz, kajálsz és tanulsz lefekvésig.

Dr 63%!

"Nem bántásból", de mégis hogy állsz egy beteghez, akinek súlyos betegsége van? Felesleges tervezned a jövőt, mert úgyis meghalsz? Minek küzdeni? Vannak itt olyanok, akik olyan elhivatottsággal beszélnek erről a szakmáról, mintha ezen múlna az életük. Képes vagy valakit lebeszélni az életéről, ráadásul úgy hogy nem is látsz mögé? Szerinted aki így küzd a céljáért nem lenne jó orvos? Na ne nevettess. Sok orvost láttam már életemben, de csak azok voltak jók, akik nemcsak a megtanult lecke alapján dolgoztak, hanem a páciens "mögé" is beleláttak/látnak.

Sosem értettem azokat az embereket, akik leszólják a másikat a célja miatt. Egyáltalán honnan tudod miért nem sikerült nekik? Gondolom tanultál pszichológiát... tudod hogy rengeteg olyan ember van, akiknek a stressz helyzetben előjön egy blokk az agyukban ami miatt nem jön elő semmi? Sokan nem is tudnak erről. A blokkot okozhatja a rettegés, amiatt hogy mi lesz ha nem sikerül? mit gondol a család? mit gondolnak mások? már megint kiröhög a középsulis szemét tanárom? mi van ha tényleg hülye vagyok? de hogy lehet ha otthon meg 90%os felettre csinálom meg az érettségiket,nyelvvizsgákat? Tudod hogy hányan vannak így? El sem hinnéd. És bizony akik bekerülnek nagy valószínűséggel SIKERÜLT LEGYŐZNIÜK ezt a blokkot. Nekem is volt ilyen sajnos, az okára is rájöttem és végül elmúlt - két vizsga között nem tanultam újat, mégis szuper jó lett az utóbbi.

Persze a blokk egy a sok közül. Vannak akik későn, érettségi után jönnek rá, hogy miként képzelik el magukat a jövőben... és végül saját magukat kell felkészíteni a nyelvvizsgákra, az érettségire, hogy bekerüljenek. Szerinted ez olyan nagyon könnyű dolog? Olyan nagyon nehéz elhinni?

Egyébként szerinted hányan kamuztak, hogy hanyadjára kerültek be? :)

A kontáros dolog meg eléggé általánosítás... Meg nem volt időd statisztikát csinálni, de azért azt nézegetted, hogy ki milyen tanulással, milyen orvos lett.

Semmi értelme annak, hogy bárki is beleszóljon a másik céljába... Aki igazán elhivatott, (habár kénytelen meghallgatni sokszor mások együttérzésével mentes véleményét és talán rosszul is esik neki, de )eltántorítani nem fogják a céljától. És általában ezekből az emberekből lesz EMBER.

"Nem bántásból", de mégis hogy állsz egy beteghez, akinek súlyos betegsége van?”

Az életre többé-kevésbé mindenki alkalmas. Az orvosi pályára NEM! Én nem vagyok hülyegyerek, de kismilliószor éreztem úgy egyetem alatt, hogy én kevés vagyok, nem mint ember hanem, mint agy erre a szakmára, akkorák a követelmények. Végül sikerült, és az itt őrjöngőkkel ellentétben én tudom, hogy milyen ez az egyetem. Rohadtul kemény.

„Vannak itt olyanok, akik olyan elhivatottsággal beszélnek erről a szakmáról, mintha ezen múlna az életük.”

Az ő elhivatottságukon és TUDÁSUKON nem az ő életük fog múlni, hanem más emberek élete! És ismétlem rohadtul elhivatottak lehettek ha harmadszorra sem sikerült az a szerencsétlen bejutás. Az megjegyzem ÖT ÉRETTSÉGIT jelent, tehát négyszer tudtak javítani… A gyakorlatban nincs olyan, hogy majd másodszorra, meg harmadszorra sikerül, ha elsőre elcseszted, akkor jobb esetben szétment egy véna, letört egy fog, rosszabb lett az infekció, rosszabb esetben meg meghalt a beteged. Ez nem az a szak, ahova mindenkit fel kellene venni, mert húú de nagyon szeretné. Van aki erre nem alkalmas. Azt persze nem én fogom eldönteni, hogy kiből lesz orvos, de a véleményem meglehet.

„Szerinted aki így küzd a céljáért nem lenne jó orvos? Na ne nevettess. Sok orvost láttam már életemben, de csak azok voltak jók, akik nemcsak a megtanult lecke alapján dolgoztak, hanem a páciens "mögé" is beleláttak/látnak.”

Az elhivatottság és az empátia fontos, de egyrészt én kétlem, hogy jelen esetben megvan. Az nem elhivatottság, hogy megpróbálom ezredszerre is hátha most mázlim lesz, az elhivatottság az az, hogy felkészülök normálisan és MEGCSINÁLOM. Itt ez nincs jelen, itt próbálkozgatások vannak.

„tudod hogy rengeteg olyan ember van, akiknek a stressz helyzetben előjön egy blokk az agyukban ami miatt nem jön elő semmi?”

Ez a kutyát nem érdekli. Ha éles helyzetben leblokkolsz itt emberek halnak. Megjegyzem, ha valamit tényleg normálisan tudsz, akkor nincs blokk. Ennyi próbálkozás után úgy kellett volna érettségire menni, hogy hajnali egykor álmából ébresztve is tudniuk kellett volna az anyagot.

„Persze a blokk egy a sok közül. Vannak akik későn, érettségi után jönnek rá, hogy miként képzelik el magukat a jövőben... és végül saját magukat kell felkészíteni a nyelvvizsgákra, az érettségire, hogy bekerüljenek. Szerinted ez olyan nagyon könnyű dolog? Olyan nagyon nehéz elhinni?”

Miért szerinted egyetemen lesz, aki fogja a kezüket. Nagyon nem. A kutyát nem érdekli, hogyan készül fel, csak tudja az anyagot. Nem sikerült órán megtanulni az anatómiát?! Semmi baj, lehet menni a tanársegédekhez 45 perc 5000 forint, feljebb az adjunktusoknál már 10000. Ilyen az élet.

”Egyébként szerinted hányan kamuztak, hogy hanyadjára kerültek be? :)”

Erre azt tudom, mondani, hogy ne magadból indulj ki. Egyébként előbb-utóbb kiderül ki hány éves. Szinte mindenki gimi után egyből jött orvosira, vagy ha nem akkor volt egy év kitérő bioszon, gyógyszerészeten, vagy pszichológián.

”Aki igazán elhivatott, (habár kénytelen meghallgatni sokszor mások együttérzésével mentes véleményét és talán rosszul is esik neki, de )eltántorítani nem fogják a céljától. És általában ezekből az emberekből lesz EMBER.”

És honnan tudod, hogy ők igazán elhivatottak! Mert minden évben beadják a papírt de megtanulni amit megkell vagy lusták vagy képtelenek?! Az meg, hogy belőlük EMBER lesz a betegségeket rohadtul nem érdekli, az artériás vérzés sz.rik bele, hogy milyen kis tündérbogár a doktornő, ő csak spriccel és spriccel és vagy megoldod, vagy nem. Továbbá, aki ilyen rosszul és ilyen stílusban viseli a kritikát, abból aligha lesz jó orvos.

És még egyszer azt tudom mondani, hogy orvosira bejutni nem próbálkozni kell. Oda kell menni és meg kell csinálni. A vérzésnél is, oda kell menne ha kell bele kell térdelni a beteg hasába rá kell tehénkedni de véresnek kell lenni, de el kell állítani a vérzést. A betegségek ugyanis nem empatikusak és itt életekkel játszunk! Hibázni persze lehet, hiszen emberek vagyunk, nekem sem sikerült minden vizsgám elsőre, de egy ilyen kudarcsorozat már több, mint hiba, amiről jelen esetben beszélünk.

Nagyon tetszik, hogy mindenre tudsz válaszolni. :D Tudod mit, el sem fogom kezdeni, mert én nem vagyok oda való. Inkább elmegyek újságot hordani, meg kukát üríteni és utcát seperni. Ahhoz nem kell semmi.

(A 23 éves kis csajszika voltam :D) Remélem a kis lelked megnyugszik, mert tényleg elfelejtem, hogy oda menjek szűk két hónap múlva. Igazad van! Jól alszol most már? Remélem! Egy kontárral kevesebb lesz legalább! Csak nehogy magadból indulj ki! Dr Egoizmus. :D Miért vagyok én neked kis csaj? Nem sokkal vagy szerintem idősebb nálam.

"Tudod mit, el sem fogom kezdeni, mert én nem vagyok oda való."

Ha már felvettek kezdd el, mert azt be kell valljam, ha nem kezded el egész életedben bánni fogod. Viszont valamit rohadtul máshogy, kell csinálnod, mert ez egyetemre nem lesz elég. Nem viccből és nem rosszindulatból írtam azt, amit, hanem azért, mert én már átéltem az egyetemet! Ó és nézd meg meddig nem fizetős, ha esetleg abba kell hagyni, mert tényleg iszonyatos csapda lett az egyetem és könnyen járhat úgy bárki, nem csak te hanem az is akit elsőre vettek fel, hogy ki is rúgják meg lesz mellé 3 millió adóssága is.

"Dr Egoizmus."

Lehet, hogy nagy az egóm, de van önkritikám. Az is kell ehhez a szakmához, és tudni kell, mi az ami nem megy és mi az ami igen. Én például nem vagyok alkalmas sebésznek, meg radiológusnak, de másban jó vagyok.

":D Miért vagyok én neked kis csaj? Nem sokkal vagy szerintem idősebb nálam."

Valóban nem, de kettőnk közül nem én viselkedem úgy, mint egy 18 éves.