A sínekre miért nem tesznek súrlódó réteget?
Köztudott, hogy a vonatoknak azért hatalmas a féktávolságuk, mert fém-fém csúszik egymáson, így tulajdonképpen a szerelvény tömege határozza meg, hogy mennyire hatékonyan tud lassulni a vonat.
Ebből kifolyólag logikusabb lenne, ha vagy a sín felületére vagy a vonat kerekeire tennének egy súrlódó réteget, így fékezéskor nem megcsúszna, hanem egymásba kapaszkodni a két felület (kerék és sín), így pikk-pakk lefékezhető lenne a vonat. Miért nem vezetik ezt be?
válasza:Mondjuk a légi közlekedést az égvilágon semmi értelme a vasúti közlekedéshez viszonyítani, mert ég és föld a kettő. Szó szerint.
"a józan paraszti ész mást diktál"
Miért diktálná azt a józan paraszti ész, hogy a vonatnak hamarabb meg kell állnia?
Egyrészt van súrlódás alapú fékezés, féktárcsának hívják a modern vonatokon, általában kisseb tömegű személyszállításnál. Nagyobb tömegnél meg egyszerűen bele kell kalkulálni, hogy ez bizony egy 100+ vagonból álló szerelvény, amit fokozatosan kell megllítani.
Csak mellékesen mondom, ha már fékezésnél a "sínen csúszik" a szerelvény, az régen rossz.
A homokoló meg csak nem lehet annyira a "béka segge alatt" ha a modern vonatokban is ugyanúgy használják.
válasza: válasza: válasza: válasza:Na meg összességében, a vasút lényege pont a súrlódás csökkentése.
Mind a sín, mind a kerék felől.
Ha már fékezés, akkor sokkal fontosabb maga a fékberendezés, ami hatékonyan fékez, de nem blokkolja a kereket. Kvázi mint autóknál az ABS. Aztán nyilván itt is más az igény egy 300+ sebességű személyszállító vonatnál meg más egy tehervonatnál ahol alapvetően az egyszerűség és olcsóság is számít.
Általános fékezés alapvetően előre tervezhető dolog. Vészfékezés esetén pedig legjobb dolog a megelőzés mint a jelzőrendszer, automatikus vonatfékezés tilos jelzésnél, stb. Igazán necces helyzeteknél meg nagyjából édesmindegy hogy 1000 vagy 800 m-en belül áll meg egy vonat.
Nem mellesleg, ha már repülőgép azért ott a kerékféken túl van egy csomó egyéb fékezési mód, mint a féklapok vagy a hajtómű tolóerő "megfordítása". Plusz ott is van egy minimum amivel kalkulálni kell típusonként.
válasza:Még ha logika szempontjából is nézzük:
Egy tehervagonnak teljesen mindegy mennyi idő alatt áll meg. Fontosabb az össz "költség" csökkentése, nem azon fog múlni a dolog hogy mennyire gyorsul vagy lassul a szerelvény, hiszen itt azért nem Forma 1-ben mérik az időt, nem számít minden tizedmásodperc a féktávokon.
Sokkal fontosabb a rendszerszintű működés. Ne álljon a vonat fél napot, mert nem tud elhaladni, ne kelljen feleslegesen várakoznia ha van másik szabad vágány, stb.
Személyszállításnál szintén nem sok jelentősége van a fékezésnek, hiszen nem 160-ról kell 0-ra fékezni, alapból a vasútálomások előtt csökkentik a sebességet, áthalad 10 váltón a szerelvény, plusz alapból nem max gázon rongyol be az állomásra. A csökkentett sebességről meg már "pikk-pakk" megáll mindenféle extra rásegítés nélkül.
válasza: válasza:A mozdonyokon, motorkocsikon - de még a villamosokon is - van homokoló berendezés.
a mozdonyvezető egy gomb megnyomásával kvrachomokot tud a kerekek alá juttatni. Illetve vészfékezéskor ez aa berendezés utomatikusan is működésbe lép.
Illetve van mágneses sínvék is mind a mozdonyokon mind a modernebb vasúti kocsikon. De a villamosokon, metrókon is van.
így működik: https://www.youtube.com/watch?v=pFljh7ad1lw
Ezen kívül van még elektrodinamikus fék is az újabb járműveken. A vontatómotorok generátoros üzemben működnek,
A FLIRT motorvonat 120-ról 300 métere alatt áll meg kb.
Egy 75 méteres 125 tonnás járműtől ez egész jó szerintem.
Főleg annak tükrében, hogy egy 50-55 tonnás tömeggel leszálló Boeing 737-esnek kell 1,5 km reverserre, spoilerekkel, stb.
Van a vonatokon fék és fog is mint a ződ festék!
A fékút a tömegből adódik.
"talán megmentheted 1-2 ember életét egy hatásosabb fékkel, viszont talán kórházba juttatod a vonat utasainak több mint felét"
Ezt nem igazán értem.
"Illetve van mágneses sínvék"
Igen, látom is a videón, hogy mennyire hatékony (semennyire). :D
"A fékút a tömegből adódik."
Na ez az, ami ebben a formában nem igaz. A tömeg meghatároz egy minimális fékutat. A fékberendezések általában a lehetséges minimális fékúttól NAGYON messze vannak, főleg vonatoknál, mert csúszik a sínen a fém kerék. Ezt kellene megoldani, hogy a minimális fékút közelében legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!