Vállalnátok így?

Én nem.

A gyerekvállaláshoz az is hozzá tartozik, hogy boldogan várod, készülsz rá, családot adsz neki.

Jelenleg rajtad kívül senki nem örül neki, és minden ember megérdemelné, hogy örömmel fogadják az érkezését.

Én így születtem, véletlen balesetből, és rengeteg problémám van, főleg önértékelési gondok, mert egész életemben az vett körül, hogy engem senki nem várt, nekem senki nem örült, az apámat sosem érdekeltem, a nagyanyám nem mulasztotta el soha megjegyezni, hogy anyámból miattam nem lett senki. Anyám imádott, próbált mindent megadni, de megkeseredett ember lett, a csalódását nem tudta feldolgozni.

Ha engem megkérdezett volna valaki, nem akartam volna megszületni, mert utálok élni.

Ha szeretnéd, egyedül a Te véleményed számít.A gyereknek első sorban az édesanyjára van szüksége, és Te szereted és mellette leszel.

Ha mások véleménye döntött volna arról, hogy világra jöjjek-e, akkor most nem lennék itt. Anyám az akkori fogalmak szerint "öreg"-nek számított a gyerekvállaláshoz, apám meg minden áron fiút akart így nem nagyon örült nekem. De én hálás vagyok anyámnak, hogy a huhogók ellenére mégis vállalt engem:-)