16 évesen terhes vagyok, de anya nem akarja, hogy megtartsam a gyereket, hogy fogadtassam el vele a döntésem?

Én 19 évesen estem teherbe, együtt is élek a gyermekem apjával, aki a világ legjobb apukája.

Ez az egyik oldal.

Viszont iskolás voltam teherbeesésemkor, és hiába lett két szakmám semmire sem megyek vele.

Ráadásul az egészségi állapotom is leromlott terhesség alatt,esélyem sincs a szakmámban dolgozni, pedig ez volt az álmom.

kb 140ezerből élünk egy hónapban.

Ha a szüleim nem segítettek/segítenének, fogalmam sincs mi lenne.

A lányunknak mindent megadunk, magunktól mindent megvonunk.

A férjem kétszer, én naponta egyszer eszem.

A gázfűtést csak este használjuk, 50lett a csekk. 15 fokra állítottuk a hőmérsékletet.

Napközben inkább egy kis elekrtomos fűtőtesttel melegítem a gyerekszobát, én két pulóverben vagyok, meg duplanadrágban.

Vegetálunk.

A kislányom nem érdemel ilyet.

Most úgy néz ki, három műszakba megyek dolgozni, míközben a gyermekem a szüleimnél lesz.

Onnantól, hogy az örökbeadást is lehúztad nem tudtam tovább olvasni.

Sajnos még önző vagy nagyon és bár próbálsz felnőttes lenni, de nem vagy az. Nem baj ha önző vagy ekkora korban, csak ezt ne egy kisbaba szívja meg.

Az a baj, hogy máris az anyukád segítségére, a barátok segítségére apellálsz.

Az a baj, hogy nem érted, hogy két szék közé esehetsz, mert anyud nem elégített ki (hiszen ő is gyerek volt, amire ő már rájött közben, hogy nem volt talán a legjobb döntés, és megakar téged menteni)attól is ,hogy úgy gondoljon majd a te gyereked rád, mint te anyukádra.

Ha dolgozni mégy, vagy anyud segít (ami azért nem helyes, mert így nem lehet elkezdeni elvárva mástol valamit amit az anyának kellene csinálni) akkor más csinálja, ha mást kérsz meg akkor megint nem te vagy vele és a kapcsolat máris nem lesz szoros, mint anyukáddal sem az.

Az, hogy téged nem érdekel, az apja, nem akarod elmondani, azzal a gyereket szivatod megint. Attól még nem kell együtt maradjatok, hogy a gyerek apja lehessen, ill. a gyereknek lehessen esetleg egy törődő apja.

Tudod, hogy nehéz lesz, hát tudod megtapasztalni meg annál is nehezebb lesz.

Én helyedben csak utánajárnék egy olyan örökbeadási formának, ahol látogathatnád hivatalosan a gyereket, ahol bemutatnak a jövendőbeli szülőnek, és a gyerek életében maradnál, tudná is ki vagy, de lenne valaki, aki megtudná neki adni mindazt ami a gyereknek kell érzelmileg anyagilag stb. Mert azt hiszed érzelmileg csak te tudod megadni, ez nem biztos, mert ha nem kapsz segítséged, akkor úgy kikészülsz,- meg ha kapsz is, de nem szivesen,- hogy nem fogsz már tudni érzelmi táplálást adni a picidnek.

Az a baj, hogy nem rá gondolsz, hanem magadra. És ez nem helyes !!

Legalább fontold meg az örökbeadást, járj utána, ne zárd ki.

Szerintem a kerdezo egyaltalan nem hulye, es ertelmesen reagal / valaszol. Aki meg a tinimami sorozatot emlegeti en is neha belenezek a kulfoldi verzioba, szerintem Angliaban van nem Amerikaban de ez mar lenyegtelen. Aki azt kerdi a kerdezotol h el majd meg Mo-n? azoknak csak azt mondanam kulfoldon sem konnyebb. En kulfoldon szultem, es nincs olyan h terhes vagyok es kiiratom magam betegallomanyba mert ilyen nincs, probaltam az utolso honapra amire kozoltek 'terhesseg nem betegseg'. Nics a nagy ahitott kulfoldon TB, vagy fizetsz maganbiztositast es az fedez betegallomanyba kiveve terhesseget mert arra nem ad fedezetet, tehat nuku jovedelem, nincs GYES, GYED, TGYAS. Semmi. ami van egy szereny 1 ev fizetes nelkuli szulesi szabadsag, ami attol a naptol ketyeg amikor utoljara voltal a munkahelyeden nem a baba szuletesenek a napjatol. Ergo itt a legtobb kismami huzza ameddig csak birja es sok esetben a munkahelyrol megy szulni. Es csak azokank irnam itt sem konnyu egy fizubol elni, a lakashitel miatt. Ja csaladi potlek nincs, mert jovedelemtol fugg, nem gyerekek szamatol. Tehat igy utolagosan azt mondom osszetennem a kezem ha otthon szulhettem volna es lehettem volna anyuka!!!

Es lehet h pl seggunk alatt a kocsi, de itt tavolsagokat utazunk, Bp-en masfel ora alatt atszeled a varost, itt eljutottam egy kulvarosi keruletbol a belvarosba, es meg mindig ugyanabban a varosban vagyok. tehat muszaj az auto, nem azert van mert flancolunk, hanem nem jutunk el A-bol a B-be. Bp-n tok jo a tomegkozlekedes, igen szidjuk a BKV-t, de gyere ide es nezd meg az ittenit, mindjart aldani fogod a BKV-t. Frejem le volt dobbenve h milyen joa tomegkozlekedes otthon, h belvarosban percek alatt jott a busz, a metro, kulvarosban fel orankent a busz. Nalunk belvarosban peak time megy a metro 20 percenkent es ez surunek mondhato.... busz nincs osszehangolva a metroval, es meg sorolhatnam.

H a kerdesre is valaszoljak nem tudom mi a helyes. A ferjem novere 16 evesen szult, a papaval kulon mentek 2 ev utan, es a kislanyt a nagymama nevelte 6 eves koraig, mert a ferjem novere akkor elte meg tini korszakat. Valahogy mindig is ugy tekintett a kislanyra, h csak egy pup a hatara es ereztette is vele. Sosem alakult neki ki a kotodes.

Nehez egy pici babaval es sok lemondassal jar. De ha kepes vagy ra, es eleg eros, akkor vegig lehet csinalni. Lehet baba mellett tanulni, es dolgozni is. En visszamentem dolgozni koran koszonhetoen az itteni remek rendszernek, felso vezetokent, es mellette tanulok, mert szaktanfolyamot kell elvegeznem. Hogyan csinalom???? h nincs idom magamra. Ejjel tanulok mikor a kislanyom alszik, nem nezek TV-t, filmeket egyebek. De meg lehet csinalni.

Ha az en kislanyom kerulne ilyen helyzetbe, akkor en biztos tamogatnam, foleg ha anyagilag nem is okozna gondot. Ahol eszik 2 ott jut 3nak is. Nem mondom hude orulnek de nem kenyszeritenem bele egy abortuszba.

Es ahogy irod az abortusznak nem a fizikai fajdalom a rossz, hanem a lelki fajdalom. Amikor ide kijottem igaz 10 evvel idosebb voltam mint te, sajnos nekem nem volt mas valasztasom, csalad, baratok rabeszeltek. Sosem felejtem el a datumot h mikro volt, es mikor szuletett volna. Meg igy is h eltelt azota most mar lassan 10 ev. Igy is h azota szuletett egy egeszseges kislanyom. Es igy utolag, igy oregebben es tapasztaltabban azt modnom, h eljutottam volna idaig akkor is ha akkor anno megtartottam volna az elso babat. Lehet h nehezebb lett volna, lehet h mas cegnel dolgoznek, mas feltetelekkel...

Szerintem cselekdj aszerint amit legbelul a szived mond, es ne masra hallgass, ne masnak akarj megfelelni.

Az amcsi tinimamikról meg annyit, hogy kinlódnak. Mind másképp csinálná ha visszamehetne, de ez van, mostmár csinálják szenvedve.

Az hogy van kocsijuk házuk őrült szépnek látszik. De itt albérletezés van, nem a sajátjuk. Ha igen, de ha albérlet is, a szülők fizetik, ha meg maguk, akkor a gyereküknek tudnak kevesebbet adni, és már tudják, hogy ez micsoda szar érzés. Teli vannak adóságokkal, mert ez itt nagyon menő. Úgy látszik, az embereknek van két kocsikuk is stb stb. közben meg teli vannak adóssággal. De ezt nem írják ki magukra. Egyébként mind azt mondja, hogy másképp csinálná, és lebeszélik a tiniket, hogy babát csináljanak. Attól, hogy mostmár a szituban vannak és csinálják, és vannak jobb pillanatok is, ettől még tudják, hogy megszivatták magukat.

Kérdésedre nem tudom hogy vedd rá anyudat, hogy támogasson, hiszen ő már ezen átment lehet másképp csinálná, tehát hogy támogathatná ugyanazt a szitut ?

hm...nehéz helyzet...én 2o vagyok, egyetemre járok, 5 éves STABIL kapcsolatom van, kellő védekezés(értsd: tabletta és óvszer) mellett talán terhes vagyok(a tesztem negatív volt, de a tünetek megvannak). Párommal beszélgettünk róla, hogy mi lenne ha, számolgattunk is.Ő pár évvel idősebb tőlem, fél éve van jó munkahelye 2! éves szerződéssel, még a szüleivel lakik az anyagiak miatt, és nem tudjuk, hogy ha jönne meg-e merjük tartani,mert nincs meghatározatlan időre szóló szerződése, és mivel ebben az évben szeretnénk elkezdeni építkezni(és nem az ő pénzéből,közösen, mert én is melóztam és félretettem minden centet!!! Kölcsön nélkül apránként, ahogy módunkban áll majd, ha 1 évig, ha 2 évig legalább annyira, hogy bele tudjunk menni), és nem is terveztünk babát még legalább 2 évig, pont az anyagiak miatt.

Tudom, hogy szüleim, anyósomék támogatnának abban, hogy tartsuk meg a babát, mert ők segítenének, de mi felelősségteljesen szeretnénk majd babát, hogy tudom, hogy van félretéve valamennyi pénzünk, és van hol laknunk, egy hely, ami a miénk, és nem kell félnünk, hogy nem tudjuk majd fizetni a hitelt. És ez legalább még 4-5 év. Ő is túlórázik, szombat-vasárnap dolgozik, én is suli mellett dolgozok.

A Te helyzetet elég kilátástalan, mivel írtad, hogy nincs jó viszonyod az édesanyáddal nincs jó viszonyod, édesapáddal nem beszéltél, a baba édesapjának el sem mondod. Az, hogy nem mondod el neki, hogy gyereke lesz nagyon gyerekes viselkedésre vall. Nem dacból akarod ezt a babát? Azért, hogy édesanyád figyeljen fel rád?

Belegondoltál abba is, hogy 18 éves korod után az édesanyád megmondhatja neked, hogy kitesz a lakásból vagy a házatokból? Lenne hova menned a babával? Lenne miből felnevelned? Erre is kell gondolnod, nem támaszkodhatsz arra, hogy majd édesanyád felneveli, főleg, ha ilyen viszony van köztetek!

Hidd el, ha mégis terhes lennék, szívesen megtartanánk, imádom a gyerekeket, de mivel még nem állunk úgy anyagilag, azért nem tudom, hogy meg e merjük tartani...

Nem ártana még 1x mindent mérlegelned, aztán döntened, és ezt nem rosszból és nem kioktatásból írom!De gondolj abba bele, hogy mi lenne majd, ha a Te 16 éves lányod lenne terhes, te hogyan fogadnád!!

16.04-es vagyok, a 11 éves kiskamasz anyukája!

Az lemaradt a nagy regényírásomból, hogy magamtól mindent megvontam és megvonok.

Magamnak semmit,a gyerekemnek mindent.

Neki megveszem a csokit,a túrórudit, a narancsot a stb-t, ruhák és cipők, csizmák tömkelege kell és minden évszakban új mert annyira nő.

Magamnak ruhát? Meg se tudom mondani mikor vettem utoljára mióta megszületett, egy-két pólót turkálóban...

Próbálok erőmön felül megadni neki mindent, különórákat fizetek neki, angolóra, úszóedzés stb.

És magamra semmi nem jut.

Mert minden fillérem elmegy havonta a gyerekemre és a csekkekre, és az ételre (és nem is főzök luxusdolgokat). Legtöbbször nem is főzök, mert ő eszik a suliban, én meg többnyire semmit, vagy épp ami van, estére mindig kitalálok valami hideg kaját. Hónapról hónapra élünk.