Anya konkrétan lelki terrorban tart. Mit tudok tenni?

Ha itthon vagyunk, az baj, ha pedig nem, akkor az. Mindig sikerül valamin összeveszni, kibeszél mindenkit a háta mögött. (általában ezen megy a vita) Már ott tartunk, hogy mi (a gyerekek) nem szívesen megyünk haza, csak ha muszáj.

Anya beteg, a szívével van baj. Nekünk sosem mondta, hogy szeret, most pedig azt szeretné, hogy mi mondjuk neki, hogy szeretjük és üljünk le mellé, fogni a kezét. Mivel mi nem kaptunk olyan igazi szeretet, nem tudjuk mi sem kimutatni (nem csak felé nem, hanem úgy alapból az emberek felé is).

Most telefonon mindenkinek azt mondja, hogy minden menekülünk el a problémák elől, havonta vagy ritkábban jövünk haza. Igazság szerint minden (mi, gyerekek) a saját talpunkon állunk, így nem szorulunk az anyagi támogatásukra.

Ha most odamennék és megmondanám, hogy hallottam a telefonbeszélgetést, és nem volt szép dolog, hogy ilyeneket állít rólunk, csak újabb veszekedés lenne.

Tehát néhány szóban úgy tudnám összefoglalni, hogy egyik pillanatban ellök magától (összekap mindenen) másik pillanatban pedig szeretetre vágyik. És mivel tudom, hogy nem adunk elég szeretet (a fentiek miatt), bűntudatom van éjjel-nappal.