Hogyan győzzem meg, hogy nem tarthatja meg a babát?

Ép erkölccsel bíró férfiben fel sem merül az, hogy a párját bármivel is az abortuszba belezsarolja.

Oké, hogy közösen kell dönteni, de mi van akkor, ha nem tudnak egy közös döntést meghozni? Csak annak az akarata érvényesül végül, akinek be kell mennie a kórházba...

#112, valójában ép erkölccsel bíró nőben fel sem merül az, hogy a párja (akit állítólag szeret) nyakába általa nem önként vállalt felelősségeket és kötelezettségeket erőszakoljon.

"de mi van akkor, ha nem tudnak egy közös döntést meghozni?" - nagyon egyszerű, ha bármelyik fél NEM-et mond a gyerekvállalásra, az akkor NEM, lévén másképp nem biztosítható, hogy ne legyen senki nyakába ráerőszakolt felelősség és kötelesség. Tehát ha úgy tetszik, a gyerekvállalással szemben mindkét érintett félnek vétójoga kell, hogy legyen.

#113 Valójában ép eszű ember fejében nem fordul meg az, hogy egy nőre önként nem vállalt abortuszt erőszakoljon.

Ha bármelyik fél nemet mond a terhességre, akkor az lesz, amit a terhes nő akar. Nem azt kell biztosítani, "hogy ne legyen senki nyakába ráerőszakolt felelősség és kötelesség", hanem azt, hogy ne legyen senki nyakába ráerőszakolt abortusz. Tekintve, hogy a kényszerabortusz sokkal rosszabb, mint a kényszer-gyermekvállalás.

A terhességgel kapcsolatban pedig csak annak van vétójoga, akiben benne van a magzat. Ez így van, így is kell, hogy legyen, a kérdező pedig tisztában volt ezzel.

"Tekintve, hogy a kényszerabortusz sokkal rosszabb, mint a kényszer-gyermekvállalás." - ezzel ABSZOLÚT NEM ÉRTEK EGYET!!!

Az abortuszon egyszer kell átesni, és onnantól már a feldolgozás fele halad (kinél gyorsabban, kinél lassabban), a nem kívánt gyerek viszont folyamatosan termelni fogja a problémákat és megoldandó helyzeteket, soha sem jutsz el odáig, hogy lezárhasd és feldolgozhasd a történetet...

114, van 3 meglévő gyerekük, szarul élnek.

Itt anyukának túl kellene lépnie a saját lelkecskéjén és a már MEGLÉVŐ gyerekeire gondolni.

Az abortuszba "erőszakolással" szemben itt bizony az áll szemben, hogy a megtartással a saját 3 gyerekét veszélyezteti. Nem 1 gyerek fog felnőni apa nélkül, ha ezt véghez viszi.

Kérdező: Ebből már tényleg nehéz lesz jól kijönni. Jó döntés itt alapból nincs, csak kisebbik rossz, emellett belementetek a zsarolok-visszazsarolok játékba, ami még az egységet is megbontotta. Ha elveteti a gyereket, egy életen át ott lesz, hogy belezsaroltad egy abortuszba és ezután kérdéses, hogy meddig maradtok együtt. Ha megtartja a babát és velük maradsz, akkor benned lesz, hogy minek tartotta meg. Ha nem maradsz mellette, akkor buktad a feleséged, a gyerekeid, a fizetésed kb. felét (a maradékból meg oldd meg az albit, rezsit, ruhát, ételt stb). Válás esetén, ha "indulnál" a gyerekekért, rontja az esélyeid, hogy az anya lakhatása biztosabb, a legkisebb gyerekek még kicsik és a testvéreket inkább nem választják szét és a válás oka.

Érdekes, hogy sok válaszolónál a döntéspártiság csak addig terjed, amíg az anya akarja elvetetni a babát és más megtartani, ha az anya megtartaná, az apa nem, akkor már az apa döntése a helyes. Szóval valójában azt a döntést támogatják mindkét esetben, hogy vetessék el a babát. Hogy is van ez, a nő teste, a nő döntése? A férfi is dönthet sok dologban: dug/nem dug, ő (is) védekezik vagy sem, ha végképp nem akar gyereket, el is köttetheti magát, nem kötelező ezt is a nőre tolni, bár kétségtelenül kényelmesebb. Ahogy az is, ha "baleset" esetén elzavarja abortuszra. A nő teste, papíron az ő döntése és ezért neki kell utána ezzel a tudattal együtt élnie. Ha pedig a nő azt mondja, hogy ettől kikészülne, akkor ő a felelőtlen bolond, mert a válaszolók jobban tudják ám nála. Nem csak helyette döntenének, de - sarkítva - a saját érzelmeihez sincs joga. Az életpárti vonalat képmutatással vádolják (szvsz jogosan), de ugyanezt meg lehet találni a másik oldalon is.