Hogyan győzzem meg, hogy nem tarthatja meg a babát?
A feleségem teherbeesett védekezés mellett. Nyilván azért védekeztünk, mert tudtuk, hogy nem fér bele már egy baba az életünkbe. Van már három fiunk.
Egyszerűen nem tudjuk vállalni. A három gyerekkel is fizikai és mentális teljesítőképességünk határán táncolunk. Nincs időnk magunkra, egymásra és a gyerekekre sincs annyi, amennyit szeretnénk. Anyagilag sem tudjuk vállalni. Albérletben lakunk, ami már ötünknek is kicsi. Egy kisbabának már tényleg nem lenne hely. Én erőfelett dolgozom, ő otthon babázik évek óta. A legkisebb fiunk most múlt 1,5 éves. Úgy volt, hogy hamarosan visszamegy dolgozni és könnyebb lesz az anyagi helyzetünk. Ebből egy új baba mellett nem lenne semmi.
Idegileg mindketten kivagyunk. Fáradtak vagyunk, befásultak. Néha úgy érzem, már a harmadik is felelőtlenség volt, egy negyedik főleg az lenne.
De ő nem akarja elvetetni. Azt hajtogatja, hogy belehalna lelkileg. Engem hibáztat, mert az én szexuális igényeim nagyobbak és szerinte csak az a biztos védekezés, ha nincs szex. Hiába mondom neki, hogy ez sajnos megesik másokkal is és engem is nagyon elszomorít. De még én szükséges rossznak fogom fel, ő gyilkosságnak. Sajnos az idő telik és nem várhatok arra, hogy majdcsak észhez tér és belátja hogy nem tarthatjuk meg. Mivel, hogyan hassak rá?
válasza:Azért, mert senkin nem hajtanék végre semmilyen műtétet az akarata ellenére. Nem is tudom elképzelni hogy történne egy ilyen. Benyugtatózod, kikötözöd és feldugsz valamit? Nekem ez borzasztóan morbid. Egy ilyen után hogy tudnál az illető szemébe nézni? Vagy hogy néznék a gyerekeim szemébe? Akár bárki szemébe. Az ilyet a tátsadalom morálisan elítéli.
Azért egy gyerek engem ennyire biztos nem tenne taccsra, hogy pszichológus, meg gyógyszerek. Ha valaki idáig jut, ott nem csakna gyerek a baj, hanem alapból zavar van mentálisan.
válasza: válasza:Kérdező (#132) megválaszoltam privátban, em célom itt ötleteket adni publikusan...
Viszont ami nem volt, az majd lesz...
válasza:
válasza:#130: "nekem papírom is van róla, hogy teljesen normális vagyok:)" A :) gondolom azt jelenti, hogy nem gondolod komolyan ezt a kijelentést. Mondjuk ha abból indulunk ki, hogy sokaknak meg arról van papírja, hogy alkalmasak a gépjárművezetésre...
"jogom van a maximális mértékben visszsautasítani az erőszakkal a nyakamba szült gyereket" Miért, megerőszakolt a feleséged? A dugás gyerekkel járhat, azt ne mondd, hogy nem tudtad? Lehet csökkenteni a fogamzás valószínűségét, de nullára csak drasztikus módszerekkel (elkötés) lehet levinni. Megoldottad, hogy részedről ne lehessen gyerek? Akkor ne a nőre húzd már rá a vizes lepedőt, hogy erőszakkal a nyakadba szülte! Ő hordta ki, nem te. A pasi leléphet, ehhez jogod van, de ahhoz nincs, hogy valakinek a gyerekét erőszakkal elvetesd.
"Pusztán extrém módon nem tűröm, hogy más erőszakoljon felelősségeket és kötelességeket" Az állam ehhez mit szól? Vagy az adófizetést azért eltűröd? Az egész társadalomban élés egy rakás kötöttséggel és kötelezettséggel jár. A tettek meg úgy általában felelősséggel.
Azért az elég beszédes, hogy a többség szerint a nő bolond, felelőtlen, ingyenélő p...., mert nem hajlandó elvetetni a gyerekét, az erőszakkal abortuszra kényszerítés tök OK és a férjnek erővel rá kellene erre akarata ellenére vennie a feleségét (akinek amúgy jelen helyzetben döntési joga van és határozottan döntött is). Az abortusz egy semmi kis dolog, ami aztán tutira nem fogja anyukát megviselni és hogy a 4. gyerek csak valami romlásba döntő átok lehet és még véletlenül sem fordulhat elő, hogy ha a szülők elássák a csatabárdot, akkor közösen meg tudják ezt is oldani. De nem, inkább hergelitek a kérdezőt a felesége ellen és károgtok. Mert az aztán marhára segíteni fog neki. A feleség döntött. Hogy jól vagy rosszul, sok év múlva majd eldől. Most a férjnek kell döntenie, hogy mellette marad-e és támogatja vagy lelép. Megjegyzem, ha az anyós már úgyis beleszólt a történetbe, meg lehet neki említeni, hogy szívesen veszik az ő tevékeny segítségét is.
Én egy dolgot szerettem volna, hogy minden úgy maradjon, ahogy terveztük. Ő megy dolgozni, a gyerekek ovi, suli, bölcsi. Anyagilag kicsit helyrerázódunk és egymásra is jut időnk vagy kikapcsolódni. Sajnos erre ő nem nyitott.
De ártani nem akarnék a feleségemnek, a családomnak. Most azonban szóba sem áll velem, kérdéses lesz-e még családom.
Megértem az ő érzéseit is, és nem árult zsákbamacskát, tudtam hogy mi a véleménye az abortuszról. Az első gyerekünk után volt két vetélése. Megszenvedtük, megsirattuk őket. Tudom hogy a mai napig gondol rájuk, szóval tudom hogy kötődik ehhez a babához is. Csak így most újabb 2 -3 kemény év jönne. De kevésbé rossz lenne, mint a további életemet egy üres lakásban tölteni és kéthetente látni a gyerekeim.
És bár sokan kombináltak, hogy biztos direkt esett teherbe, ez nincs így. Az igazság az, hogy ő nem szed gyógyszert. A szexuális életünk szinte halott, így amikor a feleségem azt mondta, hogy kedve lenne, akkor kaptam az alkalmon. Úgyis, hogy nem volt itthon gumi. Gondolván, megoldom
válasza: válasza:Ez egy jogos kérdés, utolsó.
Engem még az érdekelne, kérdező, hogy amugy te miért ragaszkodsz ennyire egy olyan nőhöz, akinek fontosabb egy zigóta (mert most még csak az, egy sejtcsomó, semmi több), mint te, ÉS mint a már élő gyerekei, nem dolgozik csak élősködik rajtad és még szexuàlis életetek sincs?! Mi a f@sz?!
Életed legjobb dolga lesz, ha megszabadulsz tőle, hidd el…
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!