Hogyan győzzem meg, hogy nem tarthatja meg a babát?
A feleségem teherbeesett védekezés mellett. Nyilván azért védekeztünk, mert tudtuk, hogy nem fér bele már egy baba az életünkbe. Van már három fiunk.
Egyszerűen nem tudjuk vállalni. A három gyerekkel is fizikai és mentális teljesítőképességünk határán táncolunk. Nincs időnk magunkra, egymásra és a gyerekekre sincs annyi, amennyit szeretnénk. Anyagilag sem tudjuk vállalni. Albérletben lakunk, ami már ötünknek is kicsi. Egy kisbabának már tényleg nem lenne hely. Én erőfelett dolgozom, ő otthon babázik évek óta. A legkisebb fiunk most múlt 1,5 éves. Úgy volt, hogy hamarosan visszamegy dolgozni és könnyebb lesz az anyagi helyzetünk. Ebből egy új baba mellett nem lenne semmi.
Idegileg mindketten kivagyunk. Fáradtak vagyunk, befásultak. Néha úgy érzem, már a harmadik is felelőtlenség volt, egy negyedik főleg az lenne.
De ő nem akarja elvetetni. Azt hajtogatja, hogy belehalna lelkileg. Engem hibáztat, mert az én szexuális igényeim nagyobbak és szerinte csak az a biztos védekezés, ha nincs szex. Hiába mondom neki, hogy ez sajnos megesik másokkal is és engem is nagyon elszomorít. De még én szükséges rossznak fogom fel, ő gyilkosságnak. Sajnos az idő telik és nem várhatok arra, hogy majdcsak észhez tér és belátja hogy nem tarthatjuk meg. Mivel, hogyan hassak rá?
Na most ástad el magad.
Gumi nélkül dugtál, így már nem jogos a kérésed, akármilyen szar is lesz. Megfizetheted a hülyeséged.
A három gyerek teljesen tervezett volt. Ott nyilván direkt arra gyúrtunk hogy sikerüljön.
De azon túl mindig megszakítással védekeztünk, ritkábban óvszerrel, de az engem lelankaszt. A mostanit leazámítva soha nem csúszott hiba a gépezetbe.
#136 "A pasi leléphet, ehhez jogod van, de ahhoz nincs, hogy valakinek a gyerekét erőszakkal elvetesd." - ezzel nyilván vadonat újat mondasz nekem, nem ám én írtam be az eredeti hozzászóláshoz a Btk szerinti büntetési tételét az adott tetthez... tehát számomra is evidens, hogy következménye lehet, nem? Innentől kezdve az én döntésem, hogy nekem ez ilyen áron megérné-e avagy nem... nem pont ezt írtam eleve is? És saját tapasztalataim szerint azt kell mondanom, hogy nekem bőven megérné, ha újra ilyen helyzetbe kerülnék... (mondjuk nagy a valószínűsége, hogy nem fogok, mert másodszorra már megtanultam, mire kell odafigyelni a párválasztásomkor)
Mások erkölcsi szempontjai meg nem nagyon érdekelnek, mert nekem is megvan a sajátom, ami szerint azt, ha egy nő képes egy fejletlen embriót a párkapcsolata elé helyezni, azt a megcsalás leggusztustalanabb formájának tartom. Tehát magát ezt a tettet ítélem el, amiben is ugye már totál indifferens, hogy a terhesség bekövetkeztében kinek milyen szerepe vagy felelőssége volt. A dolog arra szűkül, hogy a párkapcsolata és egy embrió közül kit választana...
A következőkben látom a különbséget egy "klasszikus" szerető meg egy embrió között:
1, senki sem várná el, hogy a szeretőt szeressem
2, senki sem várná el, hogy a szeretőt eltartsam
3, senki sem várná el, hogy a szerető miatt ne hagyjam ott a nőt
stb...
Tehát magyarul sokkalta rosszabbul járok egy ellenemre megtartott "becsusszant" embrióval, mint egy hús-vér szeretővel...
Az én hozzáállásom pusztán e-szerinti...
Az elején még sajnáltalak kérdező, de most, hogy elmondtad mennyyire felelőtlenek vagytok, így már azt mondom: Egyétek meg amit főztetek. Annyi más védekezési forma van ha neked derogál gumit húzni, de nem...
Ezek után ne lepődj meg, ha kopogtat az 5.és a 6.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!