Első babátokra vágyakoztok, de mind hiába?

"T"

Látom sokan vagytok úgy vele, hogy bár akaratlanul is de dühösek és féltékenyek vagytok a világra, arra hogy néhány embernek milyen könnyen összejön a baba. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy bennem is munkál a féltékenység és az irigység (ha mondhatom így) épp az imént láttam, hogy egyik ismerősöm alig 3-4 hónapja van együtt barátnőjével és decemberre meg már nagy boldogsággal várják a babát. Közülünk meg sokan már évek óta hiába várják. Tudom jól (ahogy ti is), hogy nem szabad dühösnek és féltékenynek lenni a másik boldogságára de mégis hol itt az igazság........ DE NEM SZABAD FELADNI!!!!!!!

Engem a másik oldal is "irritál". Amikor valakinek beszélek pl. a vetélésről, akkor egyből jönnek a hasonló rémtörténetek. Múltkor egy kolléganőm előtt úgymond elszóltam magam, nem igazán akartam bevonni, mert nem akarom, hogy az egész munkahely ezen rágódjon. Mindegy, elszóltam, ez van. Egyből jött a kontrareakció, hogy az ő nővérének a barátnőjének a szomszédja is kétszer vetélt, egyszer méhen kívüli volt, de olyan durván, hogy ki kellett venni az egyik petefészkét, de azóta három sikertelen lombik után a negyedikkel teherbe esett és hogy most milyen boldog... Ilyenkor a sírás kerülget és legszívesebben üvöltenék. Miért hiszi azt bárki, hogy engem ezek a rémtörténetek, csak mert happy end a vége, megnyugtatnak és esetleg megvigasztalnak? Egyáltalán nem, sőt. Ha arra gondolok, hogy ennél még lehet rosszabb és a poklot megjárta sok nőtársam, még az élettől is elmegy a kedvem.

Úgyhogy egyrészről engem is sokáig rosszul érintett más kismamás boldogsága, ugyanakkor más boldogtalanságával nem tudtam megvigasztalódni. Ez egy nagyon faramuci helyzet és érzelmileg nagyon nehéz ezt kezelni, de sikerülni fog!!!!! :)

"T"

Utolsó hozzászóló igen ebben igazad van, megértem, hogy miről beszélsz. Nem tudja az embert megvigasztalni sőt inkább dühiti az, hogy mások is átmennek hasonlón vagy még rosszabbon és hiába mondják, hogy majd jobb lesz, csak kitartás, stb...stb... Rám a legutóbbi havim alkalmával az orvos hozzta a szívbajt és az idegeskedést. Olyan erős görcseim voltak, hogy nem tudtam felállni, meg hánytam, színte a fajat kapartam és hiába vettem be gyógyszert nem enyhült semmit erre a párom kihívta a mentőket. A dokinő megvizsgált és közölte, hogy hát csak görcsoldót mer adni fájdalomcsillapítót azt sajnos nem mert lehet hogy méhen kívüli terhesség, én azt hittem ott kapok idegbajt hát nem volt elég bajom még rémisztgetnie is kell mondta volna inkább azt, hogy keresem fel a nőgyógyászt. Na de tudom ez nem ehez a kérdéshez tartozik.

[link]

Drága lányok!

Ezt olvassátok el.Ördög Nóri blogbejegyzése,mint tudjátok,neki is sok év sikertelen próbálkozás után lombikkal sikerült a csoda.Ma megjött nekem ismét,ilyenkor sajnos nagyon fáj a lelkem,és most sírhatok is kicsit mert a férjem éjszakás...tudjátok előtte nem akarok,mert neki is épp elég rossz,nem akarom ezzel bántani,majd holnap már megrázom magam és megyek tovább...de ma még nehéz.Tudom hogy ti megértitek.És olvassátok szeretettel,mert sok erőt ad.Szép éjszakát."L"