Első babátokra vágyakoztok, de mind hiába?

Sziasztok!

Mi jövőhéten megyünk inszeminációra. Az elsőre. Izgulunk. Ma voltam ultrahangon 3 szép tüsző van. Abból a 3 ból lehet már baba? Van rá esély?

" SZ"

Sziasztok!

"N" vagyok, aki később Nórivá avanzsált egy újabb "N" nevű beszélgetőpartner érkezése miatt.

Nagyon eltűntem az elmúlt hetekben. Igazából nagyon nehéz időszakon vagyunk túl: augusztus 16-án szépséges pozitívat teszteltem, három hete viszont meg kellett műteni a 12. héten a babám elhalása miatt. Második vetélés... Most jönnek a kivizsgálások, meg a lelki helyretétel, de én most egy jó darabig nem akarok pozitív tesztet látni (addig semmiképp, amíg nem derül ki, mi a bibi nálunk). Tehát én is még mindig vágyakozom az első gyermekem után. Azt hittem, hogy ez a terhesség más, mint az előző, gyönyörűen fejlődött, az UH-n már mozgolódott is. Aztán jön a hidegzuhany... Kegyetlen!

Azóta azt mondom mindenkinek, hogy inkább várjon a babára hónapokat, éveket, próbálkozzon és inkább érje hónapokig csalódás, mint sem ez, ami velünk történt! Borzasztóbb és lelkileg nehezebb is szerintem, hiszen felcsillan a remény, hogy anya leszel, hetekig ringatod magad ebbe a csodaszép érzésbe, majd egyetlen pillanat alatt romokban minden.

Azt kívánom Mindenkinek, aki itt van, hogy ne adja fel, menjen előre, csinálja a diétát, a gyógyszerkúrát, vagy bármit, amit kell! Nehéz, de mindenki szeme előtt az lebegjen, hogy sikertelen hónapok után nagy eséllyel fény derül a problémára és kezelik azt megfelelően, hogy a terhesség már problémamentes legyen. Nálunk pikk-pakk megy a fogantatás, de valamiért nem maradnak velünk a kicsikéink és még mindig nem tudjuk, hogy miért.

Van egy ismerősöm, aki két évig várt a babára, két évig küzdött. Most várandós és boldog, heteken belül anya lesz... cserélnék vele. Elcserélném vele azt a két évet is :( Nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de sajnos az életünk így hozta!

Fel a fejjel! És kitartást mindenkinek!!!!!!

Nóri

"A" vagyok. Hát nem lett pozi tesztem, sőt egy hét kínlódás utána ma megjött, addig csak pecsételgettem...nagyon ki vagyok borulva, hát már sosem leszek várandós....aaa, már mindent mindent kipróbáltam és semmi sem hatott, csak százezrek mentek el hülyeségekre....elegem van.

Nagyon sajnálom a vetélést, az biztosan még szörnyűbb, nem károgok tovább de nagyon kivagyok. :(((((

Kedves "A" és "N"! (és a többiek)

Nem hiszem, hogy bármelyikőnknek könnyebb lenne. Akár így, akár úgy. Aki még soha nem tesztelt pozitívat, annak az az embertelen, aki meg igen és úgy veszíti el, annak pedig az. Nekem úgy tűnik, a múltheti 7+2 Ultrahang üres petezsákja épp most távozik, amiben talán valaha élt a pirinyó magzatunk. Nekem bő egy éve kerek egy hét boldogság adatott meg abban a tudatban, hogy gyermeket várok, az idén négy és fél hét. Nem érezzük mindig igazságosnak az életet, nekem is nagyon fáj, de sajnos nem tehetünk semmit, csak előre nézhetünk.

Nálunk két egészséges, egymásba a végtelenségig szerelmes, érett, felnőtt ember várja a gólya érkezését és hisszük, hogy egyszer szülők lehetünk. Higgyetek ti is benne! <3

"N" Svédországból