Első babátokra vágyakoztok, de mind hiába?

Ja, neeeeeem! Nem vettem bántásnak egyáltalán :) Minden eset más és más és mindenkinek a sajátja a legbántóbb még ha együtt is érzünk egymással. Tehát én is megértek minden szomorkodó, gyermeket akaró nőt. Nem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet velünk, de sajnos így alakult. Igyekszem pozitív maradni :) "N"

Köszönöm,hogy irtatok! valóba igy van,az orvosom,akibe megbiztam,akire rábiztam a fiam,és a saját életem amikor szültem,ráadásul nem kis pénzeket hagytam nála..mélységesen csalódtam benne,hogy nem tájékoztatott.. és igen,csináltam tesztet,pont ma,ami sajnos negativ,de ha nem betegszek meg,jövöhéten felkeresek egy orvost..egyébként pedig ugy érzem,sztk alapon sz*rnak rám(elnézést am kifejezésért) és nem értenek a szakmájukhoz! ha végigolvasták volna a papirt,nem irták volna,hogy a bal oldalam el van tömődve,amikor oda van irva,hogy az eltömődést megszüntették. "nagy magyar orvosok nagy tudással". mikor orvoshoz megyek már mondom,hogy szerintem ez és ez a bajom..és rájönnek,hogy ó télleg!!szörnyű hentesek! Amina

Sziasztok!Csatlakozom hozzátok,azt hiszem a kérdezőhöz rettenetesen hasonlító az én "babaváró életutam".3éve és még 7 hónapja várjuk a csodánkat,igaz ebben voltak olyan időszakok hogy nem volt időnk foglalkozni a problémával,vagyis a sokszor elhangzó mondat:"ne görcsöljetek rá és jönni fog",nálunk nem vált be.A legnagyobb intenzitással az utóbbi 7 hónapban kezdtünk neki az okokat felderíteni,most ott tartok hogy érzem nem kell soká várni már,mert lassan kiderülhet mi a gond.Kaptam clostit én is,bár az én orvosom azt mondja semmi bajom nincs,mégis a 2.clostis hónapban ott volt az a valami ami neked kedves kérdező,és 2 db pozitív teszt mellé...aztán néhány nap múlva a zokogás a teljes megsemmisülés,amikor megjött mégis.A 3,5 év alatt ez volt az első földöntúli boldog érzés amit éreztünk,és még most is összeszorul a szívem mikor rágondolok.Kaptam progi pótlást következő hónapban de akkor már ne sikerült és eddig még azóta sem.Viszont lelkileg megviselt már minket ez,kimondva kimondatlanul,ezért most tartjuk a "pihenőt",mert nagyon fontos hogy lekileg erős emberek akarjanak babát,azok vagyunk csak sok volt most ez egy kicsit.Próbálok én is másra koncentrálni,de belül tudom hogy nem megy,mert egy fontos dologért harcolok,sokmindent elértünk már az életben,harcoltam már sok mindenért,de akkor leszek megnyugodva ha a legfontosabb is belép az életünkbe akiért harcolok,és soha nem adom fel!Nagyon sok erőt adnak ezek a dolgok mkor kibeszélhetem magam olyan embereknek akik pontosan tudják miről beszélek és nem néznek bolondnak...és ahogy mondtad kedves kérdező a sok szakszó amit betéve tudunk....ettől ezektől leszünk erősek és ezektől leszünk nagyon jó anyák,és a gyerekeink boldogok ha megszületnek!34 éves vagyok a férjem 36.Ez a körülöttem mindenki szül és terhes,rám is igaz,és most kezdem magam tudatosan irányítani érzelmileg...mert észrevettem az irigységet és a haragot magamon,amit irántuk érzek,és ezt nem szabad,ők nem tehetnek erről.

Bocsi,"L" a szignót elfelejtettem. :)