Abortuszom lesz, első terhesség, és nagyon félek. Félek a fizikai és a lelki gyötrelmektől egyaránt. Hogyan éljem túl?

Csak részleteket olvastam el, de azt nem értem, hogy ha ilyen prímán le tudod vezetni, hogy a magzat nem ember és nem érez és stb.. Minek teszel fel ilyen kérdést? Mi gyötörne akkor?

És ha már ostorozod azokat, akik szerinted a valóéletről semmit sem tudnak, csak mert megtartanának egy gyereket akkor is, ha nehéz lesz... Gratulálok. Ha olyan jó körülmények között nőttél fel valószínűleg most sem a híd alól kommentelsz, de persze szíved joga eldönteni, hogy kell e vagy sem a gyerek. Csak akkor ezt az álszent dumát ne nyomd legalább, hogy te tudod, mennyibe fáj felnevelni egy gyereket, te felelősen döntöttél. Egyszerűen Te nem akarsz nélkülözni! Ráadásul Te ugyanúgy mocskolódsz, mint akik téged ítélnek el...

Ami nekem is feltűnt, az az ellentmondás a kérdezőnél.

Itt sír a kérdésben, hogy nem tudja hogy fogja túlélni a lelki gyötrelmeket, közben meg minden érzelem nélkül, tárgyilagosan levezeti, hogy az még nem is ember.

Jó körülmények között nőtt fel, mégsem adtak a kezébe egy használható szakmát, amivel dolgozni tudna. Mégsincs lakása, megélhetése, sem tartalékai. Az én szüleim, bármennyire nem éltünk jómódban, gondoltak ilyesmire.

Többször kijelenti, hogy a magzat még nem ember, a kérdésben mégis "babámnak" nevezi.

Én is remélem, hogy ez egy kamu kérdés, és aki kiírta jól szórakozott a sok válaszon és a vitán, amit generált.

Ja és kérdező, valóban a teherbeesés a téma, de (!) te már terhes voltál, így a terhesség témakör lett volna a jobb. Mellesleg igaz hogy a nem kívánt terhesség is terhesség, de ha kicsit is ismernéd az oldalt, akkor tudnád, hogy itt olyan nők írnak, akiknek az élete akörül forog, hogy napról napra hőmérőznek, grafikonokat rajzolnak, tesztelnek és várnak. Mert szeretnének egy kisbabát. Te pedig a képükbe tolod, hogy a tiéd csak úgy összejött és épp ki akarod kapartatni? Komolyan azt gondoltad, hogy majd mindenki lelkesen támogat és megveregeti a vállad?

Ha nem érdekel ki mit gondol, miért kérdeztél amúgy?

Én is írtam már egyébként hogy nagyon rossz kategóriát választott, szerintem ezt az egész gyerekvállalás-nevelés témakört békén hagyhatnák az abortuszos kérdésekkel.

Ja és nem gondolnám hogy Téged bárki is irigyelne itt kérdező... Itt a babát sajnálják!

Legközelebb írd csak a nők egészsége rovatba, az embrió ugye szerinted úgysem gyerek, meg nem is vállaltad!

Megnyugtatnék mindenkit, majd ha egyszer lesz gyereke, akkor ezerszeresen át fogja érezni, hogy mit tett. A lelkének nem tud hazudni, és bizony a terhességek, a szülés, a gyereknevelés első éve alatt kőkeményen dolgozik a mélylélektan. Na, meg ha netán majd sorozatban elvetél (mert sokszor abortusz után vannak spontán vetélések, míg végre szülni tud), akkor majd megint lesz min gondolkodnia.

Akinek még nincs gyereke, és ennyire csak magára gondol, az nem érti, hogy miről van szó egy kicsiny élet létrejöttekor.

Egyébként az ellentmondás a kiírt kérdés és az összes többi hsz-e között tényleg annyira nyilvánvaló... Mellesleg, ha nem kamu az egész, simán lehet, hogy ezzel az erőszakossággal, nemtörődömséggel hárít és bagatellizálja a tettét, hiszen, mint mondtam, a lelket nem lehet átverni...

Kedves előző, miért nem lehet elfogadni, hogy különböző emberek különbözőféle módon gondolkodnak ugyanarról a kérdésről? Amiket itt felsoroltál, azok mindegyike az úgynevezett "szuperego"-n (vagy ha úgy tetszik tudatelőttesen) műlik, mint az összes szokás, értékrend, értékítélet és társai, aszerint fog ez történni amit itt jósolsz, vagy éppen tök más dolgok.

Ha érdekel, hogy a kérdező hogy fog majd reagálni, kérd meg, hogy csináljon meg néhány mélylélektani tesztet, tanuld meg kiértékelni őket és értékeld ki, és akkor már jó közelítéssel jósolgathatsz... így meg jó sansszal úgy fogsz járni, mint anyám, aki milliószor lenyomta nekem a "majd meglátod, majd ha ez meg az, majd hálás leszel még érte" c. patkányírtó dumát, oszt sose lett igaza.

Nos szerintem is egy gyerek szülés megváltoztatja a nőket, hormonok stb, nomeg látja a saját gyermekét és imádja! Nekem ha lett volna abortuszom tuti eszembe jutott volna mit is tettem annak idején. Bár igazad van, vannak lelketlen emberek is, akiket egy fikarcnyit sem visel meg ez a dolog, még az is lehet hogy elfelejti. Én szerencsére nem ilyen vagyok!

Persze ezt egy férfi biztos nem érti milyen kihordani egy gyermeket, megszülni és anyaként szeretni.