Bevállalnátok az otthonszülést?

19.38. csak azt ismételgeti hogy buták, de nem veszi észre hogy mennyire egyedül van a véleményével, max 1-2 beszari (aki fél a kórháztól) és önző, felelőtlen ember követi a példáját.

Azt mondja hogy de buták vagyunk, tényleg szüljünk kórházban. Mintha az valami büntetés lenne.....ritka ostoba ember vagy, remélem nem vagy valóban ápolónő mert akkor nem akarok a kezeid közé kerülni, te ritka gyenge példánya a szakmádnak :)

Ápolónő és ennyire felelőtlen, szűklátókörű (mert te vagy az, ez egyértelmű) butuska, stb. embernek NINCSa keresnalója az egészségügyben.....ezért ilyen a magyar egészségügy, mert ilyen emberek vannak benne. Ki kéne gyomlálni kicsit, mindjárt javulna a helyzet.

Lehet hogy pont a magadfajták miatt tartják egyesek veszélyesnek a kórházat, mert aki ennyire nincs tisztában a szülés nehézségeivel, hogy mennyivel fontosabb a kórházi biztonság mint hogy otthon nomja ki a kismama a gyereket a kis nappalijában, hihetetlen rossz eü-s dolgozó lehet. Mondjuk végzett ápolónők közt is van olyan aki éppcsak ketteskével végzett, sok bukdácsolás után aztán felvették valahova punciborotválónak, szóval nekem az hogy valaki ápolónő, SEMMIT nem jelent.

Azt hiszem a két tábor vitája meddő. Két malomban őrölünk. Az otthon szülni vágyók csak a meghittségre, a szülés természetességére koncentrálnak és akárki akármit mond nem akarnak - ez látszik minden szavukból - nem is gondolnak a kockázatra. A kórházat pártolók pedig a kockázat kérdését tartják szem előtt, a többi nem érdekes, vagy legalábbis nem nyom sokat a latba a biztonságért. Magam is ez utóbbiak közé tartozom.

Az igazat megvallva, régebben otthon szülés párti voltam, de persze nem ilyen körülmények között, ahogy ma létezik,hiába is lehet már. És mindig hangoztattam, dönthesse el a nő, mit akar.

Mióta megfogant a kicsim és már meg is szültem kórházban, egyetlen gondolatom az ő egészsége volt, ezért már szóba sem jöhetett az otthon szülés. A kórházban biztonságosabbnak éreztem, pedig én sem szeretem.

A kórházi felesleges beavatkozásokról pedig az a véleményem, hogy biztosan igaz, talán túl sok a beavatkozás, de általában egy orvos megint csak a kockázat kizárását helyezi előtérbe. Ott is vannak negatívumok, de nagyságrendekkel kisebb az arány.

A két tábor egészen másról beszél, más a központi kérdése, ezért soha nem fogják egymást meggyőzni.

Ki lehet próbálni Angliát szülési szempontból, ott valószínűleg minden otthon szülni vágyó megkapja, amit most kíván,de nézzétek meg az angliai kismamák kérdéseit, mennyire lazább még a terhesgondozás is ott.

Itt felvetődik egy másik téma is, a nőgyógyászok az ő hálapénzükkel és bánásmódjukkal, de ez már nem ez kérdés témaköre.

Én nem vállalnám be. Ez többek között annak köszönhető, hogy szerintem nem elég biztonságos, nincsenek meg a megfelelő sürgősségi "megoldások". Olvastam pár napja egy cikket, ahol szóba került hogy az XY kórházban a szülőszoba mellett van egyből a műtő, de még így is vannak olyan esetek amikor nagynak tűnik a távolság!

Valamelyik tv-csatornán nyilatkozott egy híresség (talán színésznő lehetett?), hogy ő azt gondolja hogy ha Isten úgy dönt hogy meghaljon a baba szülési komplikációba, akkor annak úgy kell lennie. Na erre mondom én azt hogy akkor Isten miért teremtette meg a lehetőséget a kicsi túlélésére ha nem otthon, hanem kórházba szült volna az anyuka? Persze attól függ hogy mi a komplikáció, de valljuk be hogy ebből a szempontból egy kórház jobban felszerelt intézmény mint az otthonszülés...

Nekem elsősorban a gyermekem egészsége a fontos, még úgy is hogy teljesen panaszmentes a terhességem. Nem tudhatom előre hogy a szülés is komplikációmentes lesz e vagy sem, így nem is szeretnék kockáztatni. Az már más, hogy attól függetlenül hogy kórházban fogok szülni, szeretném a lehető legtermészetesebben (fájdalomcsillapító és oxitocin nélkül, gátmetszés nélkül). Én olyan kórházat és orvost választottam, ahol ez lehetséges, DE ész keretek között! Tehát ha én vagy a babám veszélybe kerülne bármi miatt, akkor sajnos elkerülhetetlen a beavatkozás. Amikor a szülésznőnél rákérdeztem hogy van e gátmetszés egyből azt mondta hogy az majd elválik. Mivel az orvosom szerint "nagy a baba", ezért arra számítok hogy nem tudom majd elkerülni a metszést, de ez legyen a legnagyobb bajunk. :)

Nem mondom azt hogy elítélem azokat akik otthon szülnek, de nem értem meg őket. Azok után főleg nem, hogy manapság már bevett szokás az apás szülés (vagy akár szülő, barátnő is bemehet), tehát még azt sem mondhatják hogy egy rideg szobában van egyedül...

Nem fogják elfogadni. Azért, mert nincs lehetőség arra hogy minden otthon szülő nő mellé biztosítva legyen a legalább két orvos, szülésznő, ápoló, ház előtt mentő, abban MINDENFÉLE sürgősségi cucc ami kell, stb. stb.

Mert ha valami történik, akkor ezekre mind szükség lehet, talán még kevés is, ha nem érnek be időben.

Ehhez nem fogja vállalni a felelősséget senki akinek van esze. Hogy szükséges feltételek nélkül mindenki a kanapéján fekve szüljön mert fúj kórházszag meg bensőségesen veszélyeztetek inkább, stb.

Azt mondják páran hogy aki nem nem akar otthon szülni az tudatlanság miatt nem akar.......hát nem is tudom, amikor a nem-ek vannak hatalmas többségben, lehet hogy a többségnek van igaza ám, és a fennmatadó kis 2-3 százalék a tudatlan, ezért nem akar kórházban szülni. Vagy felelőtlen. Vagy önző. Vagy félős. Vagy kényelmes.

Egy szó mint száz: itthon NINCSENEK meg a feltételek, és ez egy érett, felnőtt, felelősségteljes embernek elegendő ok arra hogy kórházban szüljön, ne otthon a kis foteljében, bármilyen supi kényelmes és bármilyen bensőséges.

De azért még egy fontos dolog: kórházban szültem és bensőséges volt. Mert szerintem a szülés bensőséges voltát az adja hogy karodba foghatom a babámat és rámnéz, és apukája könnyes szemmel simogat minket, nem az hogy a kedvenc kanapémon vagyok mert nekem az a fain. A szülés jelensége a bensőséges, a gyönyörű, nem pedig az hogy milyen falak között teszed.

Utolso: Ez jo kerdes. En is kivancsi lennek a valaszra,hogy vajon miert vagyunk mind tudatlanok akik sajat kenyelmunket hatterbe helyezve gyermekunk biztonsagaert korhazba szultunk.

Szoval, mar ketten varjuk a valaszt!?

Vannak vélemények, és ellenvélemények. A kettő soha nem fog találkozni, mert mind a két oldal határozottan, és megmásíthatatlanul úgy gondolja, neki van igaza. Egyik tábor sem tudja meggyőzni a másikat.

A szomszédom tegnapelőtt szült. Nagyon erős volt az akarata, hogy otthon szüljön, de a 9. hónapban a még erősebb nyomás hatására megváltoztatta a véleményét, pedig tökéletes terhessége volt. A szülésnél minden rendben ment, jól tágult. DE a gyerek beragadt a kitolási szakaszban. 8 perc múlva már a műtőasztalon vágták fel a bemosakodott orvosok! A férje annyit mondott, hogy Hál Istennek, hogy nem otthon szült a felesége! Pedig minden mintaértékűen zajlott korábban, és semmi sem utalt komplikációra.

Mindentől függetlenül és mindenkinek kívánok olyan szülést, amilyet megálmodik magának, komplikációktól menteset, az otthonában vagy a kórházban egyaránt! A piciknek pedig boldog életet és jó egészséget!

Egy második gyermekét váró anya