Ha lenne a pénztárcádnak megfelelő segítség, igénybevennéd rendszeresen?

Elolvastad, amit írtam? :D Nem terhesgondozás. Tehát te előre tudod, ha beteg leszel 2 éven belül? Értem. Más nem így működik. De mint írtam megtudjuk oldani, de csak így,pont. Akinek ez lepasszolás,legyen akkor az.

Igazad van kérdező. Tessék itt a Magyar valóság, ahol az is lenézendő, aki kezelésre jár. De ez csak névtelenül ilyen. Az is lenézendő, akinek a férje nem tud 3 naponta eljönni random a munkahelyéről. Megnézném mondjuk milyen munkahely ez,gondolom valami home office, de sok olyan munkakör van, amit nem tudsz otthonról. A covid alatt a férjem is home officeba volt, ég és föld, egy élmény volt komolyan. Mondjuk mivel jobb az, aki beadja bölcsibe pedig otthon van fél napokra,mint az aki csak egy órára és siet vissza?

Szerintem amúgy azért - külföldi ismerősök alapján - mert ott nem gondolják azt az emberek, hogy a gyerekek lelke egy életre tönkremegy, ha másra bízzák nap közben.

Valamiért itthon ez nagyon elterjedt elképzelés, hogy “a gyereknek 3 éves korig az anyja mellett a helye, mert különben lelki sérült lesz”, “meg elég jó anyának kell lenned”.

Mármint vannak ismerősök, akik nemrég szültek Angliában, Hollandiában, Norvégiában és Svájcban is és nem tűnik úgy, hogy bármelyikük ennyit szorongana a gyerek lelkivilágán, mint mi. Mikor megkérdeztem, hogy nem aggódnak-e, hogy valamit rosszul csinálnak pl. rosszkor mennek vissza dolgozni vagy elrontják a gyereknevelést, mindannyian a felnőttek nézőpontjából válaszoltak (nem, a munkahelyemen nagyon megértőek ezzel kapcsolatban vagy nem, pár hét alatt át lehet szoktatni, ha felvett valami rossz szokást). Mikor próbáltam megmagyarázni, hogy mitől félek, hogy valamilyen cselekedetem lelki törést fog okozni a gyereknek, akkor nem is értették először és utána is kicsit furának gondolták.