Azt mondta ma a párom,hogy én mindig hátrányban leszek a gyerekkel szemben és másodrangú. Ti ezt hogyan kezelnézek? Mi a véleményetek?

Az anyja neveli a gyereket papíron. A gyerek többet van itt, mint otthon. Kemény tartást utal a párom, mellé rengeteg játékot, drága cipőt, ruhákat vesz,és elviszi minden hova, amit a gyerek kinyög. Kettőnknek semmi magánélete. Nem tudunk elmenni kettesben sehová. Ezt nem egyszer szóvá tettem. És amikor itt a gyerek,én le vagyok tojva. Sem egy ölelés,egy szép szó... Érezteti a gyerekkel,hogy igenis ő a világ közepe,én max egy cseléd vagyok. Ezeket mind próbáltam megbeszélni,hogy másképp legyen. De helyette azt kaptam a gyerek előtt: "ha nem tetszik,takarodjak a K. Anyámba" "F..opo k...a" stb. Nem ezeket érdemlem. Főztem nekik minden nap, takarítottam,igazi házi asszony ként tevékenykedtem. Nem voltam jó. 3 év alatt nem volt képes eljönni, megismerni a szüleimet. Ő igaz,bemutatott a családjának,de többet nem vitt. Pedig szeretnek engem, kérdeznek felőlem. Gyönyörű nőnek mondanak, igényes vagyok, és úgy gondolom művelt is.

Egy szál rózsát nem kapok sosem. Helyette a gyerekének vett vörös rózsát pár hete... Rosszul esett, igen. Erre is az volt a válasz: ő a gyerekem,ha nem tetszik,takarodj a K. Anyádba". Nem egyszer bántalmazott,mert szerettem volna velük elmenni kirándulni,de felpofozott, és vissza lökött a házba,hogy én nem menjek. Amikor játszanak, próbáltam oda menni én is. Elküldött ezzel: Most mi játszunk kettem,menj innen. És becsukják a szoba ajtót. Szerettem... Az elején azt hittem ez más lesz. Megoldunk mindent,boldogok leszünk. De ennek az embernek a gyerekem kívül senki sem számít. Így van,sajnos nem tudom elviselni,hogy nem számítok semmit. Társat szeretnék,aki egyenrangúként kezel, tisztelt és szeret. Nem alaz meg,és mindent meg tudunk beszélni. Nagy ritkán jutottunk el együtt kirándulni ketten. Akkor is a savanyú arcát kellett nézni,mert a gyerek nélkül nem tudja magát jól érezni és kikapcsolni. Szabadnapokon csörög a telefon már korán reggel,az ex hívja valami semmitmondó dolog miatt, amiből az sül ki,hogy végülis jön a gyerek,mert neki dolga van. Belefáradtam. Most is elmentek kettesben valahová. Én éjszakás voltam,de a gyerek miatt reggel 10ig nem tudtam aludni,mert üvölteti a zenét,és magában beszél hangosan ( erre az apja azt mondja, normális dolog). Még azért is én kaptam,hogy felébresztett. (Takarodjak a K. Anyámba innen).