Tesóm tíz éves fia már öt éve nálunk lakik. Párom már kezdi unni, hogy plusz egy gyereket etessen. Mit tehetnénk?

51-nek

Gondolom nekem szólt, hogy neveljem én is más gyerekét.

Tudod ezt lehetett volna normálisan is intézni még 5 évvel ezelőtt. Úgy, hogy a gyereket se hozzák ilyen helyzetbe.

De nem tették, most meg szegény gyerek azt látja, hogy csak egy nagy púp mindenki hátán.

Nem arról beszélek, hogy jogilag nem lehet semmit tenni, egyszerűen csak a kisgyerek helyébe képzelem magam, és látom magam előtt a sok érzelmileg nulla embert.

Ha a kérdező nem tett 5 évig semmit akkor a gyereket már szinte magáénak mondhatja. Az első év végén még lett volna erkölcsi alapja a gyereknek új helyet keresni, hiszen egy évre vállalta. Az első év után anya keresés, gyámügy bevonás stb.

5 év után már nem pattoghat. Miért nem lépett az első év végég? Miért?

Hogy fogja egy 10 éves megérteni azt, hogy eddig elfértél itt, de már nem kellesz? Hogy lehet egy gyerekkel ilyet csinálni?

Kérdező és a férje voltaképp egy dologban hibázott szerintem - tisztán naívságból és jóindulatból - ott, hogy bevállalták anno 5 éve ezt az egészet. Nem szabadott volna... (de szerintem erre már a Kérdező is rájött)

Ezen túl csak a maximális tisztelet illeti őt és főképp a férjét, hogy 5 éve szívességből tartanak el és nevelnek egy olyan gyereket, akihez a világon semmi közük, akinek a bevállalásában nem volt szavuk.

Kérdező, becsüld meg jól a "folyton motyogó" férjedet, én a helyében már ennek a szitunak a bevállalásánál de legkésőbb az 1 év lejárta utáni hónapokban közöltem volna, hogy "ha így bevállalod, akkor én lépek" és ennyi.

Egyébként meg ebben a kérdésben tényleg nektek kell valamiféle megegyezésre jutnotok a dologban, és tagadhatatlan, nem egyszerű a kérdés és nem igazán látszik mindenki számára jó kompromisszum se. Sajnos még így is megeshet, hogy hamarosan 3+1 gyerekét egyedül nevelő anya leszel...

A hivatalok bevonása is nehéz dió a dolgoknak ezen a pontján, okkal lehet tartani tőle, hogy még azok is nektek ugranak, pedig ti csak naívak és jóindulatúak voltatok... talán érdemes lenne ügyvéd tanácsát kérni ebben, vagy informálisan beszélni először valami gyámügyes szakemberrel...

#57, a válaszadók meg nem fogják fel a jelek szerint, hogy a Kérdező nem felelős a húgáért és nem felelős a húga gyerekéért se.

(paradox módon azért viszont igen, hogy a húga gyerekét így bevállalta.... a t. hatóságoknak, leplezve és kisebbítve a saját hibáikat és mulasztásaikat, egyből eszébe fog jutni azt varjazni, hogy a Kérdező mit miért és milyen jogon írt alá, mit miért és milyen jogon nyilatkozott, mit miért és milyen alapon nem jelentett be... ezért nehéz egy ilyen történet ezen a ponton)