Elbukott, rossz szülők vagyunk?
Egy 2 és egy 3,5 éves gyerek... elegem van már belőlük, elszakadt a cérna teljesen.
A szép szó, türelem semmit se használ. Minden nap üvöltözésbe torkol részünkről, büntetésbe rakjuk őket, de már azt is letojják... már fizikai erőszakhoz kell folyamodnom, hogy ne legyen dac olyanokért, hogy menni kell aludni, hogy nem rohangálunk, hogy fel kell kellni, hogy meg kell enni az ételt, hogy kezet kell mosni, hogy levegőt kell venni...
És ez nem egy korszak gyakorlatilag évek óta készítenek ki bennünket, pedig úgy álltunk hozzá, hogy türelmesek leszünk.. nem sikerült.
Tudom, hogy gyerekek, de direkt arra játszanak, hogy kikészítsenek, letojnak, visszadumálnak, felénk csapnak.. pedig ki van nyalva a seggük (a szabályok persze be vannak tartatva).
Ma reggel a nagyobb különösen kikészített. Visszarohant az ágyba, nem lehetett kikönyörögni, aztán nem volt hajlandó öltözni, wc-re menni, cipőt húzni semmit... minden reggel ez a cirkusz, de most többször kapott az arcába hideg vizet, mert már semmi nem használt csak hogy megfogom és erővel intézem, amit muszáj.. egyébként nem az ovodával van baja.. csak a hiszti és ellenkezés megy.
válasza:Még a nagy is csak 3,5, jó korán lett eleged. Nyilván ez nem sokat segít.
A dackorszak ÉVEK. 1,5 éves kortól kb. 4-ig. És minél rosszabbul kezeled, annál tovább tart.
Neked jelenleg mindkettő benne lehet. Nyilván ez duplán idegörlő, de ti választottátok, eszerint kellene hozzáállni. Nem a gyerek akarta, hogy megszülessen.
Pozitív fegyelmezés könyvet olvasd el. Van külön totyogóskorszakra írt változat. Fényt gyújthat.
Eddig telefonról írkáltam, most így egy kellemes 150km-re a hisztizsákoktól reagálnék pár dologra.
Nem kell mindent szó szerint venni, meg szavakat kiforgatni. Nyílván nem a szeretetünkért várunk hálát, hanem bizonyos gesztusokért, amik persze alapból "járnak", de mégse olyan reakciót várnál a gyerektől, amit kapsz cserébe.
Pl szépen próbálsz neki elmagyarázni valamit, pl mit miért nem szabad, és akkor rád se néz, hanem mondja: "aha, aha, uhum, aha" mindezt olyan hangsúllyal, hogy jó befejeztem már végre a szentbeszédet... aztán persze semmi hatása.. el tudja venni az ember kedvét.
Szakirodalommal, rengeteg könyvel, meg az internet tárházával el vagyunk látva. De persze a legtöbb dolog "common sense". Nem kiabálunk a gyerekkel, nem élünk vissza az erőfölénnyel, türelmesen, megértően állunk hozzá stb stb. Örülünk ha tízből 1-2 szer beválik. De attól még felöltözni kell, ovódába menni kell, fürödni menni kell, hajat mosni kell, enni kell stb stb.
A nagyobbik egyébként fél éves kora óta hisztis, ha vmi nem tetszett neki hátradobta magát.. a kőpadlón is. De ezzel nem volt különösebb probléma, ő az utóbbi fél évben lett nagyon dacos..
Na a kisebb..sajnos azt kell mondjam, hogy ha a nagyobb lett volna olyan mint a fiatalabb, akkor tényleg nem válalunk kettőt-az első hisztis volt, de ő 3* annyira.. egy pelenkacserét nem lehetett megúszni üvöltés és hiszti nélkül, aludni sose akar/akart stb. nem azért mert bármi rossz neki, hanem mert akaratos.
most a két gyerek együtt tényleg sok lett. ugyanakkor szerettünk volna, ha nem egykék, és mint írtam ,amikor a második megfogant az elsővel nem volt igazán probléma.. mondhatni relative jó gyerek volt.
A gyógyszer, nevelési tanácsadó stb megfontolandó, de igazán nem az elmélet hiányzik.. egyszerűen minden gyerek, szituáció más.
A kérdés kiírása meg kissé indulatból történt, nem vártam semmi jót, csak kiírni magamból. A konstruktívan hozzáállóknak köszönöm. A kritikát is elfogadom.
Ez van.
válasza:23-as, ezt írtam: "amikor a második megfogant az elsővel nem volt igazán probléma.. mondhatni relative jó gyerek volt."
Hogy jött le neked ebből az, hogy nem "bírtunk vele"?
A kis korkülönbség pedig hasznos, és főleg nekik lesz majd jó, el tudnak majd játszani együtt.
válasza:A kis korkülönbség pedig hasznos, és főleg nekik lesz majd jó, el tudnak majd játszani együtt.
Ha majd agyon nem veritek őket a kedves felesegeddel
Reméljük te nem fogod földhöz vagy falhoz csapni őket ha elkap az ideg mint nemrégen azt a szegény kislányt az apja, csak azért mert sírt...
válasza: válasza:#26
Azért csak írd le. Hátha más is okul a nagy bölcsességből.
válasza:27-re. Semmi dolgom veled. Ha a kérdező szeretné, neki fogom leírni.
De az ilyen kérdéseknél általában nem a valós segítségkérés van, inkább ventilláció, meg magyarázkodás, a valós segítségre és belekérdezésre sosem jön reakció. Mert jellem 90%-ban nem tart ott.
válasza: válasza:Azzal neked van dolgod, hogy mit vált ki belőled egy komment és miért. Nemet mondtam neked.
Nyilván mivel nem rendelkezel öneflexióval, a frusztrációt nem tudod kezelni, ami kialakult benned amiatt, hogy nem írtam le, amit akartál. És ilyenkor én vagyok az agresszor, meg a szemét nem "emberbarát" :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!