Ha egy 3 év alatti kisgyereknek testvére születik, nem lesz rá rossz hatással az, hogy a baba lesz a középpontban/vele kell többet foglalkozni?

#2-essel értek egyet, ikerim vannak, plusz még egy nagyobbacska. Senki nem lett lelki sérült. Ellenben figyelnek, vigyáznak egymásra. Hol civakodnak, hol imádják egymást, mint bármilyen korkülönbséggel rendelkező tesók.

Jah, segítségünk zéró volt mindig is. Képesek lettek várni a sorukra, nem önző, egoista rémecskék.

Nálunk kereken 2 volt a nagy fiam, mikor a kicsi született, nem volt semmi probléma. Figyeltem rá is, bevontam mindenbe, sosem volt féltékeny, igaz, ő szerette mindig a babákat, kisgyerekeket.

A kicsi is kettő lassan, imádják egymást.

Egyébként ez egy hülyeség, hogy 0-24-ben az újszülöttel kell foglalkozni.

Mennyi egy pelenkacsere, 2 perc?

Szoptatni én úgy csináltam, hogy ültem a földön, szoptattam, a másik kezemmel játszittam a nagyobbal.

Ez nem úgy megy, ahogy te képzeled, hogy anyukq ül egész nap a gyerekkel a kanapén és tojik a nagyobbra.

Nem tom nalatok hogy van ez kerdezo, de nalunk nem szokas a nagyobbat kitenni az udvarra vagy belokni egy ures szobaba, csak mert teso szuletett :D

Igen, megvaltozik a csaladi dinamika, lesz egy uj helyzet; amibe bizony mindenkinek bele kell szokni, de azert nem lesz vilagvege.

Kb 50%-ban múlik a szülőn és 50%-ban a gyereken!

Én pl folyamatosan próbáltam felkészíteni a fiamat a kistestvére születésére. Beszéltünk róla sokat. Néztünk videókat, olvastunk meséket ebben a témában. Együtt rendeztük be a babaszobát. Úgy tűnt minden rendben. Aztán elmentem szülni és annyira zokon vette, hogy mikor hazamentem hozzám se szólt, ellökött magától.

Nem fogadta el tőlem az ennivalót sem. Nem akart velem játszani.

Bele telt néhány napba, mire megbocsátott, hogy eltűntem pàr napra. Hozzáteszem erre is fel lett készítve! Programcsászárom volt, tudta, hogy mikor megyek. Nem hirtelen tűntem el.

Aztán mikor megbékélt, fullra anyás lett. Nem engedte, hogy megetessem vagy felvegyem a picit. Rángatott és sírt, hogy menjek vele.

Hiába próbáltam bevonni bármibe, hiába dicsértem, hiába szeretgettem, hiába jutalmaztam, semmi, de tényleg semmi nem érdekelte.

Nem volt hajlandó a kistestvérével egy légtérben lenni! Egész nap hisztizett és nem engedte, hogy altassam, etessem a picit. Így segítséget kellett kérnem. Férjem szerencsére el tudott jönni home officeba. Kb fél évbe telt, mire a fiam kezdte elfogadni a helyzetet, hogy testvére van. Mostmàr lassan 1 éves a kicsi és kimondottan jól elvan a két gyerek együtt.

Szóval, nálunk kimondottan megsínylette a gyerek a kistesó érkezését és marhára nem rajtunk múlt, mert tényleg mindent megtettünk, amit csak lehetett.

Van egy nagyon jó könyv, az a címe hogy Sor(s)rend. Az hogy a családban hanyadik helyen helyezkedünk el, jobban determinál minket erre arra. Érdemes elolvasni.

Máskülönben az emberek idegesítően rosszul használják a lelki sérülés fogalmát, meg azt mikor azt mondják nekem vagy az enyémeknek nincs baja.

Az emberek fejében a baj, a lelki sérülés egyenlő azzal ha valaki depressziós, pszicho vagy szociopata, öngyilkos hajlamú vagy hasonló nyalánkság.

Közben ezek a “nekem semmi bajom” emberek észre se veszik, hogy nem tudnak nemet mondani, határt húzni, teljesítmény kényszeres, nem tudja kimutatni az érzelmeit, nem mer kilépni egy rossz kapcsolatból, nehogy egyedül maradjon, nem vált munkahelyet már tíz éve, mert jaj ez a biztos, ő biztos nem kell sehova és végtelenségig lehetne sorolni a “nincsbajokat”. Mert ezek a legtöbb ember szemében nem baj, ha egyáltalán észreveszi hogy ő ilyen. Az meg végképp elképzelhetetlen számukra, hogy a kora gyerekkorral (vagyis az az első 3-4 év) tapasztalataival összefügghet, “hisz nem is emlékszem azokra” mondják ők. És nem kell “baj” tudattal élni, de tudatosítani kell, hogy mindig van hova fejlődni és hogy minden az alapoktól indul ki.

A pszichológiában hinni nem olyan mint egy vallásban, ami csak akkor hat az életünkre ha hiszünk benne. Vannak összefüggések amik akkor is működnek ha nem hiszünk benne. Az a baj, hogy nem olyan mint egy matek egyenlet, ha ezt csinálod, akkor tisztán az lesz. Több tényezős, de vannak alapok, amiket ha valaki nem kap meg, a többi minden sem úgy épül, ahogy optimális lenne. Ha egy háznak nincsenek beton alapjai, akkor nézhet ki akármilyen jól, lutri, hogy mikor dől össze.