Mit csináljak, ha a kisebbik gyerekemet már most sokkal jobban szeretem?
3 éves a fiam, 2 hónapos a lányom.
Már az első terhességnél is kislányra vágytam, mikor a Nifty tesztet megcsináltattuk és kiderült, hogy kisfiú, elsírtam magam. Utána persze ez elmúlt, imádjuk a fiunkat, sosem éreztem azt mellette, hogy bárcsak lányom lenne.
A kistesó viszont lány lett és vele úgy érzem, azonnal egy hullámhosszon vagyok, az első perctől. A fiamnál az első pár hét olyan volt, mintha idegen lettem volna a saját házamban, nem találtam a helyem, nem tudtam magammal mit kezdeni, furcsa érzés volt az egész. Féltem, hogy a második gyereknél is előjön, de nem, semmi ilyen nem volt. Kicsit ilyen "szivárvány és pillangók érzés", ami vele van, hogy minden jó, minden szuper, ha tehetném, egész nap vele lennék összebújva.
Ez a gond, hogy van ugye a fiam, aki ezt az idillt "megzavarja", legalábbis így érzem. Nem hibáztathatom, ezt tudom, de tényleg néha azt érzem, hogy bár elvinnék a nagyszülők magukhoz pár hétre. Vagy, hogy alig várom, hogy kezdje szeptemberben az ovit és kicsit nélküle legyünk... Tudom, nem jó ez így, én is érzem.
Anyukámmal beszéltem már erről, ő próbál azzal segíteni, hogy néha elmegy a picivel sétálni, vagy ha náluk vagyunk, ő eteti, altatja, hogy én lehessek többet a naggyal, hátha ez segít, de nem igazán ezt érzem.
Szerintem menj vissza az orvoshoz, mert a gyógyszereid nem hatnak. A férjed pedig hazudik. Aki ilyen mocsok ember, az jó anya sem lehet.
Igen te már csak tudod milyen a rossz anya, hiszen te is az vagy.
A helyzet közel sem annyira tragikus, mint itt beállítjátok.
Foglalkozom vele, ma is egész délután együtt voltunk. Leírtam, hogy szeretem őt is, de a picit jobban, ez van. Nem jó ez így, de a sértegetéseitek egy cseppet sem segítenek, mert az ocsmány válaszokat végig sem olvasom.
Ja egész délután vele voltál mégis a gyakorit nyomtad? El tudom képzelni mennyit foglalkoztál vele. Szegény kisfiú jobb anyát érdemel.
Pont az elmúlt hetekben olvasgattam hasonlót szakértői csoportban. Nem vagy bolond, ez még ilyenkor belefér, hormonviharban vagy és ösztönösen a legkisebbet, legvédtelenebbet véded. Van akinél ez így jön elő.
Rendeződni fog, ne aggódj. Adj egy kis időt magatoknak, szokatlan még a helyzet. Ha fél év múlva is így érzel, akkor keress fel szakembert ahogy a többiek javasolják, de szerintem még nem kell.
Türelmet és kitartást kívánok.
Esetleg segíthet ha próbálsz beiktatni minden nap egy kis időt, ami csak a nagyfiúé. Pl. amikor alszik a pici, játszotok. Ez csökkenti a testvérféltékenységet is, mert tudja hogy ez az idő csak az övé anyával.
Türelem, türelem. Új élethelyzet, senkinek sem könnyű. Kialakul minden idővel.
Kérdező, minek szologatsz be te is?
Két gyereked van, hogy a bánatba van időd itt valaszolgatni minden új válasz után?
Ha alszik a kicsi tessék foglalkozni a naggyal ne a gyakori nyomd
Telefonról fél perc egy válasz.
A gyerekeknek van egy apukájuk is, ő szokta az estéket vinni.
Egész délután a naggyal foglalkoztam, de annyi hülyeséget, amiket itt írnak néhányan, már nem tudok komolyan venni.
91-es.
Neki csak 1 gyereke van, a masik nem kell neki...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!