Így hogy ne őrüljek meg itthon?

161,a kérdező nem jár még dolgozni a kicsi mellől.Ha fog,neki is jobb lesz Most csak otthon van,és "csak"a gyerekek a program.És én felfogom,hogy nektek más jó,ti nem akarjátok elfogadni,hogy másnakeg az nem elég ami nektek.A kérdés arról szólt,hogy hogyan lehet ép ésszel kibírni,hogy minden nap ugyanolyan.Nincs munkahely,nincs semmi más inger,csak a gyerekek,nincs felnőtt társaság a nap 90%-ában.Látod,te sem értetted meg.Neked van inger igen,mert eljársz otthonról dolgozni,ahol te te vagy,nem anya.Csinalsz valami olyat,ami másnak is fontos,ahol felnőtt vagy.Meg vnak olyan emberek,akik még igenis vágynak társaságra.És a belépökre is az tud ráunni,aki sokszor kap,és jár el,az,akinek szinte soha nincs lehetősége,az nem.Szóval én értem a problémát,ti nem,mert én el tudom képzelni hogy van másmilyen ember,ti meg azt gondoljátok,hogy csak olyan van mint ti.Ha nektek elég a társaság akkor másnak is,ha ti szerettek állatkertbe járntakkor más is,ha a ti gyerekekkel lehet utazni, akkor a másé se ordítja végig az utat,vagy ha mégis, akkor ő is pont olyan higgadtan le tudja ezt sz@rni mint ti.Na de hagyjuk,mert megint kiderült,hogy olyan ossza az észt,aki eljár otthonról,nem olyan aki ugyanúgy csak a gyerekkel van egész nap.

Simán olvasható,csak másba nem tudsz belekötni már!Van szóköz rakva,csak van elgépelés,mivel gyerekek mellől írogatok telefonról.Lényeget megfogták, empatikus személy is vagy!Jár a taps!A lényeg,hogy neked jó, akkor a másiknak is jónak kell lenni,mást nem tudsz elfogadni.

Megoldodott ez a problema?szerintem sokunk kíváncsi ra mire mentel a tippekkel,otletekkel.