Nem bántátok meg, hogy lett gyereketek?

Ismeretségi körben több helyen is születtek babák. Mindenhol olyan 1-2 év körüliek kb a gyerkőcök (van ahol újszülött) és rájöttem, hogy lassan én is elérem azt a kort amikor már gondolkodik az ember, de őszintén 0 késztetést érzek rá, hogy legyen (pedig nő vagyok). A barátok élete teljesen átalakult és bár azt állítják szavakkal, hogy az isten áldása a gyerek és a gyerekvállalás a legszuperebb dolog a világon a tetteikből teljesen mást látok… dögunalmasak a mindennapjaik, amikor csak lehet próbálnak bulikat szervezni és lepasszolni a kölköt nagyinak meg papinak. A facebookon megy a csoda fotók posztolása, élőben meg az ágyon mobiloznak miközben a gyerek átrendezi a lakást és olyan fejük van, mint akik már most az egy év után k*rvára megbánták az egészet. Az egyik lány elhízott és elterült, mint a nagyalföld, az arca teljesen eltorzult (nyilván nem tehet róla szegény, de engem megijesztett milyen szinten átalakítja a terhesség a testet) . Akárhányszor látom bármelyik párocskát nyomaszt az egész… látni az arcukon, hogy elegük van és rohadtul bánják. Azt is érzem, hogy irigylik, hogy nekünk nincs és azt csinálhatunk amit akarunk.. Nem tinédzserekről beszélünk! 30+ Emberek