Nem bántátok meg, hogy lett gyereketek?

#42: És csak nem veszed észre magad... Nem baj, kell ez a szint is... Reméljük a gyerekedet mások nevelik.

Én beszélek lenézően? Pont én kifogásoltam, hogy ti álltatok neki lepontozni, meg beszólogatni, hogy ha neked kevesebb a teher, mint az öröm, akkor az úgy szentírás. Ebből indult az egész. Érdekes, hogy minden válaszodban oldalak óta csak személyeskedsz, az alapproblémát mindig kerülöd.

Persze, akinek nincs, az kussoljon. Gondolom a lányodat kiveszed azokról az órákról az iskolában, amiket gyerek nélküli vagy fiúgyerekes tanárok tartanak. Gondolom nem engeded focizni, ha az edző nem világbajnok focista volt minimum és lehetne sorolni. De mondok extrémebbet, a nőgyógyászod véleményét is elfogadod, annak ellenére, hogy férfi. Érdekes felvetés, nem? Nyilván nem így csinálod. Érdekes, hogy csak azzal van bajod, bajotok, aki gyerektémában szólal meg, más tekintetben el tudod fogadni mindenki véleményét az életben, akkor is, ha adott területen nem volt része teljes mértékben olyan dolgokban, amikben neked.

A lőtéri kutyát nem érdekli, hogy neked jobb gyerekkel, mint gyerek nélkül. A lőtéri kutyát az érdekli, hogy aki azt mondja, hogy neki pedig gyerek nélkül jobb, sőt, ki meri mondani, hogy megbánta, az ne legyen kevesebbe nézve, vagy éppen lehúzva ezért. Ennyi a történet.

#45: Ki lenne irigy és kire/mire? Miért irigykedne bárki valami olyasmire, amire nem vágyik? Magyarázd már ezt meg, mert tényleg érdekel, hogy ez honnan jön nektek mindig.

“ A lőtéri kutyát az érdekli, hogy aki azt mondja, hogy neki pedig gyerek nélkül jobb, sőt, ki meri mondani, hogy megbánta, az ne legyen kevesebbe nézve, vagy éppen lehúzva ezért”

Senki nem lett nézve és lepontozva. Ezt problémàt te teremtetted magadnak. Te a stílusod és a primitív kommentjeid miatt kaptad az ívet

#47: Te tényleg nem tudsz értőn olvasni? Hol kérdőjeleztem meg, hogy te élvezed? Senki nem kérdőjelezte meg. Azt kérdőjelezi meg mindenki minden ilyen kérdés, hogy attól még, hogy neked inkább öröm, miért tekinted általános érvényűnek, hogy másnak is így kell éreznie. Egyébként miért nem fogadod el a véleményem? Nem lehet, hogy médiakutató vagyok és helyes a megállapításom a megnyilvánulásodról? Dehogynem lehet, de te már eldöntötted, hogy személyes sértésnek veszed az egyetnemértést.

#48: Mégegyszer a kérdés, mire lennék irigy? És az újabb beszólásra, mit kell önigazolnom?

#49: Tényleg nem? #4, #24? Szóval nem én teremtettem magamnak. Nyilván a saját pontozásom nem érdekel, azért írtam meg az első kommentet a fő problémáról, onnantól nyilván az összezárás a vérmamik részéről megérkezik és végig van nullázva az összes válaszom. Tök mindegy. Az a nem mindegy, hogy még mindig ott tartunk, hogy a fent említett válaszok és mögöttük az emberek hogyan vannak megítélve.