A régi időkben, ha egy tanár megütött egy diákot, és elmondta otthon, akkor az apjától is kapott egy pofont. Ön szerint helytelen, vagy helyes ez a klasszikus nevelési módszer?

83as születésű vagyok.

94 vagy 95-ben kaptam egy pofont a tanártól.

Semmi különöset nem csináltam a szünetben az udvarra lekiabàltam valakinek az osztályból.Egy ràmszolas is bőven elég lett volna.

Else mertem mondani otthon

Abszolút nem volt helyes.

De az sem, hogy sem a tanár, sem a szülő kb a hangját sem emelheti fel, mert sérülnek a gyerek jogai, meg a lelke…

A testi fenyítést többek között azért IS ítélem el, mert egy munkahelyen a főnök sem megy oda és veri pofàn az alkalmazottat, ha az nem megfelelően viselkedik.

Viszont a másik véglet sem az igazi, hogy 169-edjére is magyarázzuk el türelmesen, ne kiabáljunk, stb.

Kicsit más, de pl volt egy cikk, hogy a gyerek ne halljon otthon hangos szóvàltást, kiabálàst, mert megijed, félni fog, instabil lesz.

Ott is feltettem a kérdést:

Az ilyen szèltől is óvott nebáncsvirág gyerekkel mi lesz, ha iskolába megy? Ott nem fog hallani kiabálàst? Vagy ott úgy megijed majd, hogy maga alá sz*rik?

Azért tartsunk már egy középutat.

30-as korosztály vagyok, nálunk már nemigen volt rendjén, hogy a tanàr üsse a gyereket. (Azt nem mondom, hogy nem láttam rá példát, de gyerekként sem tetszett.)

Na, de tegye fel a kezét (😂), aki nem hallott tanárt torka szakadtából ordítozni, mert 1-2 diák kihozta a sodrából…

Na, ugye…