Nem bántátok meg, hogy lett gyereketek?

2 gyerekünk van, egy 10 éves fiú és egy 2,5 éves lány. Egyáltalán nem bántuk meg és kicsit sem irigylem azokat, akiknek nincs gyerekük.

Fárasztó? Igen, persze, de ez nem azt jelenti, hogy megbántuk volna. Valószínűleg te is a fáradtságot látod és csak önigazolást keresel, hogy miért ne vállalj gyereket (amivel semmi baj, nem mindenkinek kell gyerek).

Én nem tudom, hol látod ezt a sok kikészült, a gyereket folyton lepasszolni vágyó szülőt, mert se gyerekvállalás előtt, se utána nem ez volt a jellemző a környezetemben.

Szerintem azért írják neked ezt az önigazolásos dolgot, mert ezt csak te magyarázod be magadbak, hogy "látszik rajtuk", hogy irigykednek rátok meg unalmasak a napjaik, te ezzel nyugtatod magad, mert akkor van mire fognod, hogy nem akarsz gyereket, pedig nem kell ezt magyaràzni, a te dolgod, nem kell akarni.

De én pl. nem vagyok irigy a gyermektelen ismerőseimre, mert szeretem a gyerekeim, nem jó belegondoln, mi lenne, ha nem lennének. Nyilván fárasztó sokszor, meg más az élet, mint gyerek nélkül és igen, jól esik, ha egy nap a nagyi vigyáz rájuk, de nem bántam meg őket, azt bánnám, ha nem lennének.

Szóval bocsi, ezt ne vedd személyeskedésnek, mert nem az, de én is azt gondolom, hogy ez valahol ilyen önigazolás magadnak, most ha ezt gondoljuk, mit írjunk?