Mondjátok már meg nekem, miért olyan nagy büszkeség az ha valaki gyereket szül?

Na jó... Akkor MINDEN érintettnek mondom (akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, kössön hozzá nyakkendőt is): Kölcsönösen ki lehet szállni egymás magánéletéből! De mindkét tábornak! Komolyan ba**ki, mint az óvodások, akik a kis kék vadászgépen civakodnak!

A magam részéről tudom: Nem akarok gyereket. Egyrészt inkább leszek egyedül, mint egy f*s párkapcsolatban amit már tényleg csak a gyerek tart össze (illetve már a gyerek sem), másrészt a hosszútávú terveimbe nem fér bele a gyerekvállalás, mint olyan. Annak minden anyagi terhével, pszichológiai nyomásával együtt. Igen, teljesen nyilvánvaló, hogy gyerek nélkül is megbotlik a ló, de akkor van a mindenkori páromnak 72 órája az életemből eltűnni. És nincsen osztozkodás, nincsen gyermekelhelyezés, nincsen SEMMI.

Ezt úgy mondom, hogy TELJESEN el tudom fogadni azt, ha valaki a gyermekvállalásban tud kiteljesedni, szeretne gyereket vállalni. Gyanítom, hogy ezek az emberek tudnak olyan rendes, stabil anyagi és érzelmi hátteret biztosítani a gyereknek hogy az jó legyen. És ez egy jó dolog. Azzal is tisztában vagyok, hogy sok örömet tud a gyerek okozni, és az is egy jó dolog, hogy látsz egy kicsi embert felnőni. (Egyebekben a véleményemet kifejtettem a kérdést illetően).

Igen ám, de aki nem akar gyereket az instant "felelőtlen", "meg szexpartikra járó örök tini", aki meg gyereket vállal az meg "ősanya", meg "momzilla"? Csak ez a két véglet létezik? A f*szt! Dehogy is!

Személy szerint teljesen meg vagyok döbbenve egyik-másik kommenten. Most kajak egymást szabdaljuk egy ilyen f*szs*gi dolgon? Akinek nem inge ugye, ismét. De normálisak vagytok? Mert szerintem nem.

Ja, és nyugodtan lehet lepontozni.

A terhesség nehéz, fáj, számos lemondással jár, de soha ekkore örömöt nem éreztem az életben, mint amikor megtudtam, hogy itt van bennem a kisbabám. Valahogy egyszerre ő lett a legfontosabb, és tudtam hogy képes leszek mindenre.

Én nőies kaliberű nő vagyok, nem célom a presztízsszerzés, nem próbálok sem élre törni se magányosan boldogulni, mindig is vágytam gyerekekre. De aki nem ilyen típus, az jobb,ha nem vág bele, mert tényleg itt az elsődleges a baba lesz, nem pedig a saját igényeink, és ez anyaként természetes.

A sok idióta nő máshoz nem ért, csak ahhoz hogy kitoljon magából egy gyereket, holott ezt minden egészséges nő megtudja csinálni, csak így azt érzik hogy különlegesek meg valamit végre "letettek az asztalra"...

29/N