Miért dönt úgy valaki, hogy nem szeretne gyereket?

"ha a nők azt látnák, hogy a pasik ugyanúgy részt vesznek a gyereknevelésben, meg a háztartási munkákban, akkor lényegesen több karrierista nőnek is lenne gyereke "

Miert, szerinted a gyerek megakadalyoz abban, hogy karriert epits?Hat hany olyan szineszno, politikus, stb. van, akinek van gyereke?Biztos konnyebb ugy, ha nincs gyereked, de aztan kivel elvezed majd a munkad gyumolcset?Ja, veszel brillians nyakorvet a kutyadnak:-)

""ha a nők azt látnák, hogy a pasik ugyanúgy részt vesznek a gyereknevelésben, meg a háztartási munkákban, akkor lényegesen több karrierista nőnek is lenne gyereke "

Miert, szerinted a gyerek megakadalyoz abban, hogy karriert epits?Hat hany olyan szineszno, politikus, stb. van, akinek van gyereke?Biztos konnyebb ugy, ha nincs gyereked, de aztan kivel elvezed majd a munkad gyumolcset?Ja, veszel brillians nyakorvet a kutyadnak:-)" ha senki nincs, aki segítse, és minden háztartási, gyereknevelési, stb feladat rá hárul, az nehezítheti a saját karrierje építését.

én legalábbis több embertől hallottam azt elmaraszalólag, hogy a nők a karrierjük miattt nem vállalnak gyereket. és rengeteg pasit láttam már, aki cseszik a házimunkára, iletve kimerült anyákat stb.

egyébként jó esetben, szeintem is összeegyeztethető a kettő

az előző válaszomhoz még, kommentemhez ez volt az előzmény:

"Igen,biztos, hogy van olyan csaladanya, aki feltekeny a fuggetlen nokre, de sztem legalabb annyi karrierista, maganyos no is van, aki szeretne gyereket, csak mar nem lehet neki..."

ezt a válaszomat : "ha a nők azt látnák, hogy a pasik ugyanúgy részt vesznek a gyereknevelésben, meg a háztartási munkákban, akkor lényegesen több karrierista nőnek is lenne gyereke "

kizárólag azokra a karrierista nőkre értettem, akik egyedül a karrierjük miatt nem vállalnak gyereket, és egyébként szerettek volna.

71% százalékos, az a baj hogy itt nincsenek ellenérvek. Mi nem arról próbáluink meggyőzni titeket hogy ne szüljetek gyereket hanem arról hogy mi is ugyanolyan emberek vagyunk mint ti. Te viszont arról próbálsz meggyőzni hogy nincs igazunk. Itt viszont az igazság és az érvek nem számítanak, valaki akar vagy nem akar, és tök mindegy milyen érveid vannak ha ő úgy érzi hogy nem akar.

Ha te elfogadnád ezt akkor nem írogatnál ide ilyen nagy hévvel. Te úgy fested le az egész gyerekvállalást hogy az milyen tökéletes dolog. De arra bezzeg nem válaszolsz hogyha mindenkinek van ösztönre, mindenki szereti a saját gyerekét és tud mellette karriert építeni akkor mégis miért van annyi gyerek akit utálnak a szülei, aki szenved, akivel nem foglalkoznak a karrier miatt? Tán mert mégis csak nem mindenkinek ugyanolyan jó a gyerek?

Ha te is annyi sértést és bántást kapnál azért mert valami kis pici dolgot máshogy látsz mint a többség akkor az neked is nagyon fájna szerintem és te is megkérdőjeleznéd a normálisságod és minden eszközzel (pl felteszel egy kérdéstö próbálnád elérni hogy elfogadjanak, kideríteni hogy tényleg olyan nagy dolog ez mint ahogy beállítják. De neked hiába mesélem hiszen nem volt benne részed hogy anyáznak meg fújnak rád, válogatott és durva sértéseket dobálva rád csak mert nem akarsz szülni. Nem azért teszünk fel ennyi ilyen kérdést mert mi nem érezzük helyesnek a döntésünk hanem mert a társadalom nem hagy békén. És ha sok birka összeáll ugyanazt bégetni akkor hajlamos az ember azt hinni hogy mindjárt igazuk is van, ami egyáltalán nem biztos.

Mert nincs munkám, se végzettségem, sem szerető párom.

25/N

Szerintem meg az egy hülyeség, hogy a karrier összeegyeztethető a családdal. Ilyen nincs, valamelyik a rövidebbet húzza. Én a művészvilágban dolgozom, itt sincs ilyen. Ha karriert akarsz, még a párkapcsolat is nehézkes, nemhogy gyereke legyen az embernek. Képzeld el, mikor egy énekes/színésznőnek heti többször előadása van este. Ez olyan fokú koncentrációt kíván, hogy egész nap már az estére készül, tanul, pihen, előkészül, akármi, de ebbe egyáltalán nem fér bele a gyerek, ez egy életforma.Még a partnernek is nehéz kibírni, főleg ha nem szakmabeli.

Persze van olyan akinek van gyereke, de vagy a szülei, vagy az ottlakó babysitter neveli. Más szakmákban pl. menő orvos, ügyvéd, akármi, ott meg napi 12-14 órát ledolgozza az ember, szintén nem fér bele a gyerek. Szóval aki szerint ez összeegyeztethető az hazudik, vagy felelőtlen, és másnak szüli a gyereket, nem magának!

Egy bizonyos szintig megoldható, de még úgy is keveset látja az anyját a gyerek, tudom, mert átlagos munkaidőnkkel sem egyszerű, még így is babysitterre szorulunk. Mi (a férjemmel) lejjebb adtunk a karrierből, mert úgy döntöttünk, hogy nem kívánjuk azt a család nélküli életet, amit

szerintem vannak olyan esetek, mikor összeegyeztethető, és vannak, mikor nem annyira.

Elhiszem, hogy nem mindenki képes összahangolni a kettőt, de ha valakinek normális családja van, akkor sztem leggyakrabban össze lehet hangolni a kettőt. Számos péáldát tudnék rá mondani.