Homokozós jelenet; hogy kellett volna lereagálnom? (lent)

A válasz írója 83%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 23:27

En meg a cuki kis anyukajat keresnem meg es b*sznek le neki egy akkorat hogy 3 hetig egy iranyba megy...

Az viszont tenyleg feltunt hogy volt egy kerdes, hogy ki mit csinalna az adott szituban, es az erre erkezett valaszok 95% hasonlo valaszt adott... tehat lehet benne valami... es megis mindet lepontozta az anyuka. Tehat ha mar kerdesunk van akkor fogadjuk el masok velemenyet, vagy ha nem akkor meg ne irjuk ki... az anyuka csak megerositest vart, de nem kapott...

Tegnapi 22:08-as vagyok.

Őszintén szólva kissé megdöbbenve olvastam a további reakcióidat... Ezt írtad az egyik válaszodban:

"Egyébként meg első gyermekem, első alkalom, hogy ilyen történt, engedjétek már meg hogy sokkoljon a történet:) Valószínűleg legközelebb már nem veszem fel ennyire, de első alkalommal szembesülni azzal, hogy a fiam védtelen,és a lány anyja még csak nem is mondja neki, hogy ezt nem szabad! "

És mondd csak, az még véletlenül sem merült fel benned, hogy vannak itt olyanok is, akik nem cseszegetni akartak/akarnak, hanem segíteni azáltal, hogy leírják, mi lett volna a helyes reakció, hogy legközelebb legyen némi elképzelésed, mit vagy hogyan kellene majd tenned?

Nem tartom magam szuper anyának, és nem is kérkedtem ilyesmivel soha. Én is követtem/követek el hibákat, de igyekszem tanulni belőlük. Ha ehhez az kell, hogy elfogadjam mások véleményét, akkor azt teszem, nem pedig lehurrogom azokat, akik VALÓBAN segíteni szeretnének... Mindegy.

Azt hiszem, a kérdésedre adott válaszomban semmi kioktató vagy sértő nem volt. Sőt, még elnézést is kértem, ha tudattalanul valami bántót írtam volna. Mindezek ellenére köszönöm a lepontozást, valóban ez a leghelyesebb viselkedési forma. A későbbiekben én is igyekszem majd eltanulni mindezt, hogy a velem eltérő véleményen lévő, de intelligens és normál stílusban válaszolók reagálásait a sárga földig lehordjam, csak a "nehogy neki legyen már igaza" - jegyében.

Ahogy az egyik, előttem kommentelő is írta: nem a kérdésed miatt lettél unszimpatikus, hanem a válaszaid miatt - mert kitűnik belőlük, hogy csak egyetlen véleményt vagy hajlandó elfogadni: a sajátod.

Csak... ennek fényében nem igazán értem, miért is tetted fel a kérdést.

Azt írtad, hogy nem vagyunk hajlandóak értelmezni a soraidat, és ezért nem is értjük, mit próbálsz a szánkba rágni.

Értjük, nyugi.

Csak TE nem érted, hogy nem kizárólag azok az anyák válaszoltak neked, akik "szuperek", hanem azok is, akik egyszerűen csak anyák, hasonló korú gyerekekkel - akik átéltek már ilyesmit, és a saját stílusukban próbálták megosztani, hogy ők hogyan reagálnának a felmerülő helyzetben - például, mert volt már rá példa az életükben.

A kérdésed második fele egészen pontosan így szól: "hogy kellett volna lereagálnom?"

Leírtuk. Innentől kezdve a te dolgod, hogy elfogadod-e, vagy sem.

De a helyedben kissé magamba néznék, hogy a tegnapi válaszaid alapján milyen képet festettél magadról.

Előre is köszönöm, ha megtisztelsz a reakcióddal - de az előzmények ismeretében annyit kérnék, hogy semmivel se tedd negatívabb, degradálóbb stílusban, mint ahogy én tettem.

Köszönettel:

24 hkm

Bocsi, de nem olvastam végig az összes hozzászólást. Én a következőre lennék kíváncsi: Te (kérdező) mit tennél, ha a 15 hós gyermeked a homokot rászórná egy nála kisebb gyerkőcre, az eset után pedig a másik gyerkőc anyukája megtenné azt a Te gyermekeddel, amit te csak gondolatban megtettél?

A másik kérdésem, hogy írtad "de tényleg nekem kell más gyerekét is nevelnem?" miért is, hisz te írod, hogy még nem voltál hasonló szituációba, azt nem tudod mit csinálj a te gyerekeddel, de a máséval tudod? Hogy is van ez?

Ne érts félre nem kötekedni akarok.

Az első hozzászólásom, egyébként az első oldalon van. Bocs, hogy itt már offoltam.

De miért kell itt kötekedni?

"Homokot szórt a szemébe,na bumm!" <- Miért kéne ezt ennyivel lezárni? Azért komoly szemsérülést okozhat egy ilyen kis baleset.Erre nem gondoltok kedves szupermamik?

És egy 1,5 körüli gyerek oldja meg a konfliktust a játszótéren?Jesszus...nem gondoltátok komolyan?

A kérdező olyan stílusban írt,amilyen stílusban írtatok.Tisztelet a kivételnek,de az kevés.

Egyből szar anyának tituláltátok,meg ti csapkodtátok volna meg a kérdezőt és ezek után elvárnátok,hogy a ti véleményeteket és tanácsaitokat fogadja meg?Akkor ki itt a rossz ember? Ti is elsőre verekednétek...pedig az adott szituációnál ott sem voltatok.

hihetetlenül agresszívak vagytok,mikor válaszolni kell,de nem gondolkodtok...nesze nektek szupermamik!Így kell csinálni a dolgokat!

Én elsőnek az anyukát vontam volna felelősségre. Ha én lettem volna 2,5 éves anyja, akkor is odamentem volna hozzád elnézést kérni vagy megbeszélni a dolgot, hogy ne legyen köztünk harag. Egy 2,5 éves pedig nem buta, nyugodtan el lehet neki magyarázni, hogy a tetteinek következményei vannak és neki sem esett volna jól, hogy telibepakolják homokkal a fejét.

A másik: szerintem az anyuka inkább indulatos, nyilván nem "adná vissza" a kislánynak amit ő tett, inkább csak anyatigris módjára védelmezne. Nem hinném, hogy szándékosan bántalmazná, ez egy kicsit túl lett spilázva szerintem.

És végül, persze, szocializálódni kell a játszótéren az anyukáknak is, már amelyik tudja, hogy ez mit is jelent. Ne haragudjatok meg, hogy ezt mondom, de akikkel én találkozom, annak kábé a 70%-a tarparaszt és nagy felszabadultságában esze ágában sincs a gyerekére figyelni vagy felügyelni, ráadásul sokan egyfajta nagynemesként tekintenek önnön magukra, mert sikerült szülniük egy gyereket és engem ez mindig is bosszantott.

Összegezve: nem a kérdező anyuka a hibás, mert szerintem mindenkiben felment volna a pumpa, ha először találkozik ilyen reakcióval egy másik gyerek részéről. A kislány sem hibás, mert kicsi.

Viszont az anyuka, aki nem tisztázta melegében a helyzetet, hanem hagyta az eseményeket így alakulni, na ő a felelős. Én őt vontam volna kérdőre, vagy legalábbis megmondtam volna neki, hogy legyen kedves a gyerekre szólni.

az én kislányom nemrég múlt 16 hónapos de én PONT EZÉRT nem nagyon viszem játszizni..

ő a legkisebb közöttük, és ott mindíg sokan vannak.

velünk is előfordult hogy a szemébe szórták a homokot

szándékosan fellökték, durván rángatták.

zokon esett, nem szóltam semmit hanem eljöttünk szó nélkül

ha már az anyukák nem is szóltak semmit gyerekeik viselkedésére, most én szóljak rá idegen gyerekre?

azért van ott az anyja ,..

úgyhogy marad későbbre a játszótér, inkább játszok vele itthon én. minthogy durváskodjanak kislányommal.

és nem az a baj hogy a szemébe szórták a homokot, hanem az, hogy az anyuka nem szól rá a gyerekére, hogy ezt nem szabad.

"Most bennem van, hogy legközelebb tuti visszaadom aki amit csinál a fiammal. de tényleg nekem kell más gyerekét is nevelnem?"

09.46-os! Talán ha ez a mondat nem került volna bele a kérdésbe, nem fajult volna idáig a vita.