Miért olyan nagy baj a mai nőknek ha a elvárjàk tőlük a mosogatást meg főzést?

"Alapvető szükségletek az étkezés meg a szex."

Oké. Akkor főzzel.

Azt mondod, nem is akarsz összeköltözni a nővel.

Akkor mire fel házimunkázna nálad? Mindenki csinálja a sajátját.

Akkor leírom, hogy nálunk hogyan működik. (Kettő éve vagyunk együtt, másfél éve élünk együtt.)

A lakásunkat fele-fele arányban fizetjük, mindketten dolgozunk, bár elég jó beosztásban. Mindketten takarítunk, hogy éppen mikor ki, az attól függ, hogy pont azt az elintéznivalót ki látta meg hamarabb, de vannak személyes preferenciáink is. Én például utálok portalanítani és porszívózni, ezért ezt a párom intézni, míg ő mosni és mosogatni nem szeret, ezeket én intézem. Mindketten itt élünk, így alapvető, hogy mindketten teszünk is azért, hogy tisztaság és rend legyen.

A sütés és főzés ugyanez. Néha én intézem, néha ő, néha közösen, néha beülünk valahova, néha rendelünk, néha maradékot eszünk. Nincs olyan, hogy ez az én vagy az ő dolga. Mindkettőnknek igénye van az evésre, ezért mindketten kivesszük a részünket belőle. A párom még többet is szokott sütni és főzni, mert jobban szereti a konyhaművészetet és gyakran többet is van otthon, amikor éppen megrendeléseken dolgozik.

Szexelni akkor szexelünk, amikor mindketten vágyunk rá, ami naponta egy-két alkalmat jelent átlagosan. Olyan is van, amikor csak az egyikünk kényezteti a másikat viszonzás nélkül, de ez is olyasmi, hogy kölcsönös. Már rég kiábrándultunk volna egymásból, ha az egyikünk jelentősen többet tenne bele a dologba, mint a másikunk.

Nem olvastam el minden hozzászólást, így elnézést, ha ismétlek valakit, de kérdező, belőled ez a kölcsönösség hiányzik. Illetve elvárnád a nőtől a hagyományos női szerepet, anélkül, hogy te hoznád a hagyományos férfi szerepet. Így viszont a nőnek jelentősen több munkát kellene a belefektetnie a mindennapi életetekbe, ami nyilvánvalóan senkinek sem lesz vonzó.

25/N