Miért nem kellek soha senkinek, akinek akarok?

#51! Onnan, hogy te, bár egyetértesz vele, tök normálisan tudsz írni, építő kritikát fogalmazol meg. Ő pedig egyetlen hasznos mondatot se írt, csak a saját sérelmeit sorolja. Pl.: "Csak csettintenek és a kiszemelt személy máris ott terem talpig szerelmben? Én férfiként szerinted hányszor éltem ezt meg?" Itt először úgy állítja be, mintha nekem elvárásaim lennének "csettintek", mintha fényeztem volna magam, hogy nekem ez jár. Erről szó se volt. A példában azt írtam a férfi is szerelmes volt belém, én is belé, csak nem tudtunk róla. A szerelem ilyen, nem válogat, pont úgy esett, hogy egymásba voltunk szerelmesek. Ez nem az én érdemem, én ettől nem érzem magam se jónak, se szépnek, se tökéletesnek, mint ahogy ő próbálja beállítani. Mindezt azért tesz, hogy "letörje a szarvaimat", nehogy jó nőnek érezzem magam, hogy "lealázhasson". Miközben eleve nem éreztem attól jó nőnek magam. Ez tipikus nőgyülölő hozzáállás. Az, hogy beleírta, hogy ő ezt "férfiként" hányszor élte meg, ennek megerősítése. Szerelmet, visszautasítást egyaránt kaphat férfi is nő is, a nemeknek ebben semmi szerepe, nem kell megemlíteni, azért emeli ki, hogy "leuralja" a nőt, éreztesse a felsőbbrendűségét. Ugyanebben a mondatban sorolta a saját sérelmeit. Később megint visszatért a nemekre, "te mint nő?" Hogy megpróbálja belém beszélni, én a nemem miatt várok el privigéliumot, többnek érzem magam egy férfinál. Ez sem igaz, hisz semmit nem írtam nemekről, pont azért, mert nálam nincs jelentősége. Én egyenértékűnek tekintem a nemeket. Ő viszont nem, ez is egy megerősítés.

Sorolhatnám reggelig. Minden mondatomat úgy próbálja kiforgatni, hogy úgy tűnjön, mintha egy beképzelt pics@ lennék, rahúzva azt a többi nőre is. Pl. Amit én írtam valójában és, amit én gondolok: Van (egyszerre)egy, az életben több férfi, aki számomra vonzó és én is az vagyok számára. Van több férfi, aki számomra nem vonzó, de én vonzó vagyok számára. Ez a két "csoport" különbözőképpen viselkedik velem, számomra ismeretlen okból. Mivel erre az okra vagyok kíváncsi, erről a 2 csoportról írok a kérdésben. De van egy 3.csoport. Abba az a többmilliárd férfi tartozik, aki nem tart engem vonzónak. Ez azonban a kérdés szempontjából irreleváns, hiszen ők nem kötődnek a problémámhoz. Ezért róluk nem írok. De ő már úgy akarja beállítani, mintha én ennek a csoportnak létezéséről nem tudnék. Mintha azt képzelném, hogy mindenki engem akar. Teszi mindezt azért, hogy alázatra inthessen.

Ugyanúgy nem írtam hogy szép vagyok. Épp ellenkezőleg. Valamelyik kommentemben írtam, hogy nem tartom magam szépnek. Tehát mit tesz? "Kiforgatja ezt úgy, hogy én szépnek képzelem magam, ezért vannak elvárásaim. Csak hogy éreztesse, NEM vagyok szép. Ez is a másik ember (nő) alázásának része. Ha figyelmesen megnézed, ezekkel van tele az írása, ugyanakkor a kérdésemre nem ad választ.

Ja, és a végén még számonkér, hogy miért utasítom el azokat, akiket elutasítok. Ez tipikus incel hozzáállás. Hát, ezért lett nőgyülölő incel.

Bocs, de egyszerre nem látom az ő írását, meg a tiéd, ezért egy másikban reagálok az #51-es kommentedre.

#52! Na, ez már sokkal normálisabb hozzászólás. Te legalább tanultál #52-től.

Azért még van mit csiszolni: "én alázattal álltam az élethez, és hálás voltam minden egyes szép percért vagy dologért. Itt a te egod dolgozik. Honnan veszed, hogy én nem voltam az? Azért, mert a kérdésem nem erről szól? Azt hiszed egyetlen kérdés alapján te már ismersz egy embert? Fogalmad sincs milyen ember vagyok, vagy mit éltem át. Semmit nem tudsz az életemről vagy rólam. Ez a kérdés egy olyan pici szelet belőlem, hogy nem is látszik. De már azt képzeled, többet tudsz rólam, mint én magamról. Tök ismeretlenül ítélkezel. Hol van itt alázat?

"Veled ellentétben én megfigyeltem, hogy mi miért történik..." Itt megint a semmi alapján állítasz valamit. Egoból. Honnan tudod, hogy nem figyeltem meg? Honnan veszed, hol siklott el? Felsoroltál ebben az mondatban 3 dolgot. Bármelyiknél elb@szhattam, azért kértem segítséget. Ha te tudod, hogy te ezt tetted és ez működik és valóban segíteni akarsz valakinek, aki kérdez, akkor megkérdezed, hogy ő melyik fázisban ronthatja el és arra adsz célirányosan tanácsot. De ha fényezni akarod magad, akkor csak leírod, hogy bezzeg te tudtad mit kell tenni. Hát, azzal a másik nincs ugyan kisegítve, de a te egod jóllakott.

"Tanuld meg elengedni a dolgokat". Abból nem tanulok semmit, mint a példa mutatja. Ha nem értem egy dolog működését, ugyanez fog történni újra, meg újra, csak a szereplők változnak. Ezért akarom érteni. Szerelmes vagyok, ő is szerelmes, nem tudjuk egymásról. Tudomásul veszem, elengedem. Majd megtudom, hogy szerelmesek voltunk, mégse jött össze. Ó, de kár! Kis sopánkodás, majd X év múlva ugyanez egy másik férfival. Ezt játszhatom életem végéig, csak nem akarom. Valamivel hasznosabb, ha megtudom, miért nem lett kapcsolat 2 szerelmes ember között. Akkor talán legközelebb nem b@szom el.

Amit mindketten leírtatok arra mindjárt külön válaszolok.

#51!#52! Ezek szerint egyformán nem értitek, mi a problémám.

Nem várok el semmit másoktól és végképp nem szeretném, hogy bárki is megváltozzon. "Te változol azért, hogy másikból pozitív, számodra kedvező reakciókat válts ki." Viszont én sem szeretnék változni. Nagyon sokan szeretnek, az emberek jelentős többségéből kizárólag pozitív reakciót váltok ki. Még azokból a férfiakból is, akikről a kérdésem szól, akiknek "nem kellek." Mielőtt még megint kiötlenétek, hogy tökéletesnek képzelem magam, szólok, hogy nem. Mindössze arról van szó, hogy ami működik azon nem szeretnék változtatni. Szociális kapcsolataim jók, értékes baráti kapcsolataim vannak, semmiféle ellenszenvvel irányomba nem találkozom. Kifejezetten jól működnek az emberi kapcsolataim mindenhol. Jól kijövök mindenkivel, megtalálom a hangot a kukástól a vezérigazgatóig bárkivel. Még egyszer hangsúlyozom, tudom, hogy van egy csomó hibám, nem képzelem tökéletesnek magam, csak azt szeretném, hogy ne a nem létező problémára fókuszáljunk, hanem arra, ami gondot okoz.

Tehát megpróbálom értelmesen összefoglalni, hátha sikerül: Adott volt egy plátói szerelem, amely kölcsönös volt, mégse lett belőle semmi. Tekintve, hogy én is benne voltam, én is hibáztam. Nem tudom, mit kellett volna NEKEM másképp tenni, tehát nem tanultam belőle, ergo ugyanúgy elkövettem azt a hibát. Arra szeretnék megoldást, hogy ez ne így legyen.

A kérdés: Adott 2 "csoport". A: Vonzónak tartom és ő is vonzónak tart engem. B csoport: Vonzónak tart, én pedig nem tartom vonzónak. A esetében számomra nem derül ki, hogy vonzónak tart. Valamiféle érdeklődést érzékelek, én erre próbálom jelezni, hogy én is érdeklődöm iránta. Már amennyire gátlásosságom engedi. Mivel nem látom egyértelműen az érdeklődését, én is visszafogottan, de pozitívan reagálok. Itt a dolog megreked, nem lesz belőle semmi. B csoport: Nem adok érdeklődésre utaló jeleket, hisz nincs. Ha a másik oldalról érzékelem az érdeklődést egyértelmű negatív, visszautasító jeleket adok. Ennek ellenére B csoport tagjai egyértelmű lépéseket tesznek értem. Azt nem értem, miért van ez a különbség. Ha feltételezzük, hogy mind a 2 csoport tagja vonzódik hozzám, mi az oka annak, hogy ahol a visszajelzés pozitív(hisz részemről is van vonzalom), nem lépnek felém tovább? (A csop.) Ha pedig nincs, vagy negatív a visszajelzés (hisz részemről nincs vonzalom), lépnek felém tovább. Logikusan pont fordítva kéne lenni! Az én tippjeim:

1. Teljesen véletlen. Mivel A csoport tagjainak száma sokkal kisebb, mint a B, így lehet, hogy az a 2-3 fős minta az A csoportban pont ilyen, B-ben viszont szintén van egy csomó olyan, aki ugyanúgy nem lépne + jelzés esetén, csak róluk nem tudok, hisz nem adok + jelzést.

2. Félig véletlen. Azzal a különbséggel, hogy én alapvetően a gátlasosabb emberekhez vonzódom, tehát az A csoportban másmilyen nem is lehet.(Ez azért nehezen elképzelhető nekem, mert ugye nagyon jó külsejű férfiakról van szó, amivel nem fér össze a gátlásosság a fejemben.)

3. Csak azt hiszem, hogy A csoportnak + visszajelzést adok, pedig nem.

4. Csak azt hiszem, hogy B csoportnak semmilyen/negatív visszajelzést adok, pedig nem.

5. A csoport tagjai nem is tartanak vonzónak, csak én értem félre.(Ez az első esetben ugye megdőlt, de más esetben még lehet.)

6. Valami tök más.

Szóval, ha tudnám, hogy miért van ez, akkor tudnék változtatni is, de mivel nem tudom, ugyanabba a folyóba lépek rendszeresen.

Köszi, ebben van igazság. Az első részben teljesen igazad van. Egyszer feltettem egy kérdést, amihez összeírtam, hogy milyen "visszajelzéseket" adtam. Már az összeíráskor rájöttem, hogy ez semmi, és még is erősítettek benne. A probléma ott van, hogy az ő kezdeményezése se volt egyértelmű. Tudom, most ráfogom, de az tény, hogy a semmire nem lehet visszajelezni. Ugyanúgy nem tudom eldönteni, hogy az a szellő furcsa játéka, vagy kezdeményezés volt. Nyilván nem akarok beégni, hogy kezdeményezésnek veszek valamit, ami nem az. Minél jobban érdekel az illető, annál inkább nem tudom eldönteni, mert azt gondolom, hogy csak bebeszélem magamnak, hogy valami volt a semmi. Aki nem érdekel, annál meg meg tudom állapítani. Csak azt nem tudom, ezen, hogy tudok változtatni.

Persze, hogy foglalt szinte mindig. De 2 nő között mindig újra jöttek a jelek vagy nem jelek. Aztán mégse lépett egyértelműen, hanem összejött mással. Ebből levontam a konklúziót, nem kellek neki. Kész szerencse, hogy nem adtam visszajelzést, hisz csak kiröhögtettem volna magam. Aztán minden nő után újra és újra. Ördögi kör.

Nem biztos, hogy EQ nullák. Van köztük mindenféle. Volt olyan is, aki kimondta, hogy nem fog már nekem "udvarolni", mert tudja, hogy nem kell nekem. Vagyis észrevette a negatív jelzést, de felvállalta, hogy részéről van érdeklődés. Ezt hiányolom A csoportnál, hogyha van is, nem egyértelműek.

A merítési kört nem tudom és nem akarom bővíteni. Nem akarok minden áron pasit. Csak azt az egyet akarom, vagy senkit.

Igazából csak azt szeretném, hogy ugyanolyan "laza" tudjak lenni, azzal, aki érdekel, mint azokkal, akik nem. És hogy felismerjem, hogy van-e részéről érdeklődés. De fogalmam sincs, hogy kell. Egyszerűen nem megy.