Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van ilyen sok nő, aki nem akar gyereket?
Azért, mert nekem a saját lelki egészségem és az esetleges születendő gyermekem lelki egészsége fontosabb, mint "AZ Emberiség". Én pl. baromi diszfunkcionális családban nőttem fel, olyan szülők gyerekeként, akiknek egymással tutibiztos, nem kellett volna gyereket vállalniuk, de megtették, mert biztos féltek, hogy kifutnak az időből vagy ki fogja őket nézni a társadalom... de még az is lehet, hogy egyáltalán nem kellett volna gyereket vállalniuk. Olyan pszichés gondokat kaptam a hathatós nevelésüktől, hogy még ma is nyögöm, pedig elmentem pszichológushoz és rohadt sok energiát feccöltem bele... és nyilván azt "tanultam" meg, amit tőlük kaptam / amit meg kellett szoknom a velük való kommunikáció alapján... így pl. ha kapok egy erőteljesebb kritikát, és nem értek vele egyet, az első, reflexszerű reakcióm az lenne, hogy feszülnek az inak a nyakamon, és görcsbe / ütésre áll a kezem, mert megszoktam, hogyha kulturáltan elmondtam a gondjaimat higgadtan, akkor le sem sz...nak, de akkor figyelnek rám, ha ordítok és török-zúzok... vagy fordítva, bőgök... na már most, ezt egy munkahelyen pl. szökőévente 1x tudom kezelni, meg jobb esetben egy párkapcsolatban, ha ezt elmondom a páromnak, akkor van annyira normális, hogy akkor odafigyel arra, hogy tálalja nekem a kritikát... de egy gyereknél, aki nem tudja kontrollálni azt, mit és hogy mond nekem... egy ilyen szülővel pokol lenne az élete, és kapna egy ugyanolyan szar szülőt, mint én a szüleimmel, és nagy lenne az esély, hogy kiküldenék a világba egy ugyanilye pszichés roncsot. Na, ez nem éri meg azt, hogy "legalább majd lesz vki, aki kitermeli a nyugdíjamat" meg hogy "Budaházy Edda aszonta, hogy szülnöm kell, mert miattam fogy a magyar".
Ehhez meg az is hozzájárul, hogy látom, hogy milyen a környezetemben a gyerekes anyák sorsa, és nem túl vonzó. Nem ártana, ha az állam kicsit többet tenne értük, és nemcsak hitelekkel, ill. ha az emberek hozzáállása változna. Pl. hogy ne legyen ciki, ha az apa is otthon marad a gyerekkel - a svéd modell tök jól működik Svédországban, nálunk meg, ha anyuka jobban keres, és ő megy dolgozni, akkor mindenki sajnálkozik, hogy "szegény Józsika, a Katika hogy elférfiatlanította... szegény, hogy fog egy gyerekkel elbánni?". Aztán meg ha otthon marad a nő a gyerekkel, akkor jóval kevesebb eséllyel talál munkát, mert neki kell majd a szülőire mászkálnia, és úgy keresnie, hogy "hát max 6 órás" meg "4kor legkésőbb el kell mennem". Voltam olyan munkahelyen, ahol amúgy tök jó referenciákkal rendelkező, értelmes nő Budapesten csak irodai közmunkát talált ilyen paraméterekkel, és a főnököm össze-vissza alázta-csicskáztatta (mielőtt vki szólna, szóltunk a főnöknek, hogy ezt nem kellene így)...
A születés utáni depresszió egy valós és létező betegség, erre ha ilyen depressziója van a nőnek, és nem kicsattanó szuperanyu egy héttel a szülés után, akkor elmondják hisztisnek meg szar anyának. Apuka jó, ha a fürdetésnél ott van meg hétvégén 1-2x játszik a gyerekkel, akkor ő szuperapu, de anyu meg végezze el az összes házimunkát, nevelje a gyereket, emellett az ágyban legyen vadmacska és a szülés után fogyjon vissza úgy a versenysúlyára meg legyen tiptop, hogy apu annyira nem képes sokszor "jaj, de elfáradtam a munkában" jeligével, hogy azért felkeljen egy órával előbb a gyerekekhez, hogy anyuka el tudjon menni futni meg cicomázódni-öltözködni-hajat ondolálni. Ha a haja hullik, és amiatt rövidebbre kell vágatnia, mert akkor kevésbé látszik, akkor fujj, nőietlen, miért nem akar a férfinak tetszeni.
Ő viszi a gyereket mindenhova, alig van normális beszélgetése felnőttekkel a postán kívül... ha már el akar menni heti 1x a barátnőivel, akkor szar anya, de ha apukát nem akarja elengedni ilyenkor a haverokkal sörözni igazságosság alapon, akkor házisárkány...
Ilyen helyzetben azért nem annyira vonzó foglalatosság a gyerekszülés...
Nem kötelező csak magyar nők közül választani. Eleve nagy részük golddigger. Nem elég, hogy szülni nem akarnak, de még golddiggerek is. Ez a kettő negatívum pedig nagyon kevés helyen van egyszerre jelen.
Pl a nyugat-európai nők sem akarnak szülni, de legalább nem golddiggerek. A harmadik világbeli nők (afrikai, arab, muszlim stb) pedig noha golddiggerek de legalább akarnak szülni.
De ilyen, hogy a nők egyszerre legyenek golddiggerek és még szülni sem akarnak, na ez csak itt Magyarországon van.
Továbbra sem értem, hogy az egyik pillanatban én a normális férfi így jártam, hogy nekem senki nem akar szülni, a másikban nők panaszkodnak, hogy olyannak szültek, aki nem segít a házimunkában. (Az exemet még az sem érdekelte, hogy segítek a házimunkában, a porszívózás arról szólt, hogy a szőnyegbe ragadt hajszálait csomóban porszívóztam fel, mosogattam és bevásároltam stb.! Most csinálhatja magának.)
Meg miért van mindenki ott leragadva, hogy milyen a gyereknevelés? Faterom februárban lesz 60 éves, rég nem téma nála a gyereknevelés, mert fel vagyok nevelve egy ideje. Mintha gyerekvállaláskor csak a pelenka és az iskoláztatás számítana, mindenki elfelejti, hogy az a gyerek majd fel fog nőni, és a gyereksége csak átmeneti állapot? Tehát nem is gyerekvállalásról beszélünk, hanem következő generáció kineveléséről. Szomorú, hogy lusták a férfiak, de ettől még az csak egy korszak egy ember életében, hogy gyerek, el szokott múlni.
#27
Az a durva, hogy mindkettővel volt tapasztalatom (míg magyarral szerencsére nem).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!