Miért nem enged be az életében?

95

Nyilván ne maradjon vele, ha nem szerelmes belé. Én csak azt mondom, hogy adja meg az esélyt arra, hogy jobb legyen. 36 éves pasi nem fog egyik napról a másikra megváltozni, csak azért, mert a kérdező azt szeretné! És minden úgy legyen egy csapásra, ahogy azt a kérdező akarja. Ez az egóból fakad. Persze harmincas években is simán lehet párt találni, de ilyenkor már kb mindenki lelkisérült ilyen-olyan formában! Nem azért, mert degeneráltak az emberek, hanem mert már átmentek egyen s máson. Az elvárásokat realizálni kell.

Persze a kérdező ismeri a férfit, neki kell látni, hogy mi az, amit el tud vele képzelni hosszútávon. Ha tetszik neki, szereti, akkor fektessen bele több energiát. Kockázat nélkül nincs eredmény.

És persze ne azért maradjon vele, mert "úgysem lesz más".

Úgy tűnik már az előző barátnővel se mentek neki a dolgok. Én gaztevő helyett, inkább egy önbizalomhiányos, válságban lévő férfit látok, leírás alapján.

"Az, hogy valaki tapasztal, nem jelenti azt, hogy lelki sérült."

Nem, de azok már jellemzően megtalálták a társukat, esetleg már családot is alapítottak...

Ezt úgy mondom, hogy én is egyedülálló vagyok. Sok helyzetben tehettem volna jóval többet is, ha nem lettem volna annyira önbizalomhiányos, és ebből fakadóan egoista.

100: Nos, még egy összetevő: érdemes beszélni a volt barátnővel/nőkkel, mert ők már tudják, amit te még nem.

Tudod a nevüket?

100: Az is fontos, hogy ha ez a fiú tudván tudja, hogy mi öli meg nála a kedvesi kapcsolatokat, akkor akarnia kéne ezt megoldani. És nem tesz semmit. Nem mondja neked, hogy könyveket olvas, embereket kérdezget, terápiára jár azért, hogy meg tudjon nyílni egy kapcsolatban. Igaz? Akár pérterápiára is mehettek együtt.

De ő nem tesz erőfeszítést a jó szerelmi kapcsolat érdekében.

Ez egyébként egy nagyon jó ultimátum lehet, hogy ha hajlandó tenni ezügyben, akkor vele maradsz, ha nem, akkor egyértelmű, hogy nincs olyan szándéka, amit elvárnál egy partnertől, nem akar szerelmi partner lenni. Akkor meg nincs mire "várni".

Nem 23 éves, 36 évesen már az ember a maga életének a kovácsa, nem a külső körülmények játékszere, igenis széles a paletta, amin tenni tud, ha akar.

Úgy a 100. kommentig többé-kevésbé érthető volt a szituáció számomra, onnantól qrva zavaros. :D

Kérdező!

Én férfiként is átérzem a problémádat. A "pasid" problémáját is átérzem - van olyan, hogy valaki tényleg lassan nyílik meg. Hogy ez ennél az embernél "játszma" (titokzatosság fenntartása) vagy önbizalomból eredő probléma, esetleg kötődési nehézség, az már más kérdés. Az, hogy a "függetlenségét őrzi", a Te szemszögedből nézve értelmetlen, így nem is jöhet szóba.

Bármi is álljon a háttérben, a döntés a tiéd, de marhára észnél kell lenni, főleg, ha kezdesz beleszeretni.

Nincs arra tuti tanács, hogy várnod kell-e vagy nem. Ha várni akarsz, nincs egy pontos időpont, nem létezik egy biztos időintervallum arra nézve, hogy meddig 'kell', meddig érdemes.

Ezek helyett szerintem egy dologra figyelj, és az az egyensúly legyen. Idő kell neki? Okés, megadod, de neked pedig bizalom és biztonság kell (mert ugye kell? :)), ezért visszaveszel Te is picit. Ahogy ő megnyílik, úgy adsz Te is egyre többet. Ha kell(esz) neki, lépni fog. Ez nem játszma, nem taktikázás, hanem, úgy vélem, egy egészséges egyensúlyra való törekvés. Hagyj neki időt és teret, hogy kibontakozhasson, de ne hagyd, hogy kihasználjon.

32/F