Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én reagálom túl?
Tegnap kiderült, hogy történt egy tragédia a családunkban. Engem borzasztóan megviselt.
A férjemnek délután volt programja, egy baráti foci. Szóval nem meccs, nem olyan, aminek tétje lenne.
Kértem, hogy ne menjen, szeretném, ha maradna, mert szükségem van rá.
Ő elment. Nekem meg ez borzasztóan rosszul esett.
De szerintem túlreagálom, csak másfél óra volt, és hogy miért ne mehetett volna el.
Nem tudom, lehet, hogy én vagyok rosszul bekötve, de én úgy gondoltam, hogy én fontosabb vagyok.
Vagy rosszul látom?
“A hiszti az, ha mondjuk a macskát állatorvoshoz kell vinni, de nem akarok egyedül menni, és szólok, hogy ugyan maradjon már, mert nekem ez egyedül nem megy.”
Nem, ez sem hiszti. A ferjnek kutya kotelessege otthon mindenbol kivenni a reszet. A heti 3 foci is tul sok. Max. egy. Az ilyen egyaltalan miert nosul meg? Amilyen a tarsadalom mentalitasa, nem lehet csodalkozni, hogy ennyi a valas. 🥶 Fel kene mar noni gyerekek… es amig ez nem sikerul, teljesen felesleges csaladosdit jatszani. 🤫😉
Én azt is megértem, hogy neki a foci a minden, és ő nem úgy dolgozza fel, mint én.
De ha én nem tudom egyedül feldolgozni, és segítséget kérek, akkor az a megoldás, hogy jó, majd segítek, csak előbb elmegyek focizni?
Amúgy nem az első alkalom, amikor a focit minden elé helyezi. Általában megkérdezi, hogy elmehet-e erre vagy arra a meccsre (nem engedélyt kér, csak hogy van-e valami más program). De 10-ből 10-szer tök mindegy, milyen program van, ő megy és kész.
"Amúgy nem az első alkalom, amikor a focit minden elé helyezi"
Ez esetben nem értem, miért vagy meglepődve
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!