Ha nem fekszem le a párommal akkor többet nyujt majd a kapcsolatba, vagy hogy kell ezt?

83# Lepontozhattok, de a kérdező itt egy érdekes dolgot feszeget a maga kissé naiv módján meg tini nyelvezetén. Nagyrészt egyébként nem értek egyet veled, nagyon másképp állunk a párkapcsolathoz (néhány előző válaszban ezt kifejtettem)

Gondolok erre:

"Az emberek javareszt ugyanazokon a tapasztalatokon esnek át kapcsolatokban nem erdekes?"

Manapság, mint valami párkapcsolati komformizmus, vagy nem tudom, hogy nevezzem.. egyre inkább "divat" a legkisebb zűr esetén rávágni kívülállóként a megoldást, mint valami atyai "jótanácsot", hogy szállj ki, szakíts! Nem vett virágot? Kedvetlenül szólt vissza? Nem illetek össze!

Mindezt azzal az ígérettel, hogy majd lesz másik, majd jön egy jobb, meg majd befut az életedbe a NAGY Ő (több ilyen potenciális ember van, illetve nem egy nagy ő van, hanem kettő: először NEKED kell a nagy Ő-vé válnod...) A következővel se illetek össze? Nem baj! Keress még tovább, mindig lesz majd következő.

Kicsit idősebbként (nem tudom te mennyi vagy, kérdező, én 25) azt kell, hogy mondjam, hogy nem egészen így működik ez.

Én úgy gondolom, hogy az ember változik, és - már amennyiben elég intelligens érzelmileg - akkor tanul a kapcsolatokból. A saját és mások hibáiból és képes fejlődni érzelmileg. Tapasztaltabbá válik. Ráérez, mire van szüksége a másiknak.

Mindemellett látom, hogy ragaszkodsz hozzá, a szavaiddal véded, őt igazolod, magadnak is ellentmondva. Akkor pedig el kell döntened, hogy mi a fontosabb. Megéri-e feladnod az alapvető igényeidet szexért cserébe? Mert szerintem van igényed többre (bármennyire próbálod magad előtt is bizonygatni, hogy lényegében ez így jó), hisz akkor nem írtad volna ki a kérdést.

105# Egy kicsit te magad is belezavarodtál, úgy látom.

Nem tudom, mit szeretnél: Ugródeszkának használni a párodat (és a jövőbeni párodat), hogy MAJD EGYSZER eljöjjön a NAGY Ő, akit te már tapasztaltan (=több rossz kapcsolatból kimenekülve), edzetten (=sokak által használva és eldobva) tudj befogadni az életedbe.

(Nem kívánom ezt, nehogy úgy értsd, csak ez következik a gondolatmenetedből)

Érdekes "stratégia". Ez a szó jutott eszembe arról, ahogyan gondolkozol. Ha azt vesszük, akkor nagyon pozitívan állsz a dolgokhoz (mindenből tanulsz, fejlődsz) viszont mintha lenne benned egy távolságtartás, kívülállóság ("mi jár a szexért cserébe" meg ilyen elszólások)

Próbálod megérteni a férfiak működését, miközben nem látsz túl a jelenlegi párodon, mindent belőle vezetsz le.

Nem tudom, mit mondhatnék még. Ne gondolj ennyire túl mindent

Szerintem, kérdező, akkor keresgélsz jó helyen, amikor egy pasi mellett vállalod majd az áldozatokat, a nehézségeket, a "nem jó részeket" is, és nem fejlődési ugródeszkaként tekintesz rá. S persze akkor leszel jó helyen, ha ez a pasi is így áll majd hozzád. Lehet, hogy nem lesz minden hibátlan, de mindketten teljes gőzerővel akarjátok majd, hogy működjön, és hajlandóak lesztek tenni is érte.

Én egy szempontból jóval kevesebb tapasztalattal rendelkezem, mint te, mert egy pasim volt eddig, és jelenleg ő a férjem, de már 7 éve együttvagyunk. Nagyon hasonlítunk: a habitusunk, az értékrendünk, a kedvteléseink, a korunk. Mi gyakorlatilag partnerekké "neveltük ki egymást", és nem hibátlan a kapcsolatunk, de nagyon szeretjük és tiszteljük a másikat. A rózsaszín ködök mellett is mindketten úgy gondoljuk, hogy a szerelem döntés: minden nap a másik mellett döntök.A rossz napokon meg a jó napokon is. És az is lehet egy döntés, hogy ő lesz a legjobb szerető számomra, mert mindkettőnknek az a legfontosabb, hogy vele legyen tökéletes a szex, hogy vele legyen egyre jobb a kommunikáció.

Ebben van még egy számunkra nagyon fontos gondolat: veled megelégszem. Elég vagy nekem, a hibáiddal, a gyengeségeiddel, és a társadként feladatom segíteni abban, hogy önmagad még jobb változata lehess. Ez persze a mai fogyasztói társadalom számára talán visszatetsző, de szerintem egy nagyon fontos alapköve a hosszútávú kapcsolatnak.

Én csak remélem, hogy sikerül még sokáig kitartanunk egymás mellett, és nem gondolom, hogy nem lesznek gondok és krízisek, de bízom benne, hogy megoldjuk majd őket. És nem ömlengeni akarok, de azt tapasztalom, hogy az őszinteség, nyílt kommunikáció, az áldozathozatal és a tudatosság mind nagyon fontos egy párkapcsolatban. Ha mindkettőtök számára önmagatok a legfontosabb, akkor nem tudtok majd egy irányba menni.

Szóval, kérdező, kívánom neked, hogy megtaláld magadnak azt a férfit, aki "elég", és ő is megbecsüljön és megelégedjen veled. :)

(És persze mindazt, amit itt írok, olyan kapcsolatokra értem, ahol a pár tagjai egyenlő felekként vannak jelen. Egy bántalmazó kapcsolatban áldozatokat hozni teljesen más, és nem is buzdítanék rá senkit.)