Csúnyám összevesztünk a férjemmel - bevágta az ajtót, és elment itthonról. Mit csináljak?

Csíkosan marad főzőlap, és társai.

Tényleg olyan súlyú dolgok, amikért érdemes csesztetned, akit elvileg szeretsz, és olyan dolgok, amikért érdemes beállnod nap mint nap harcosok tanácsába, és szétcseszned a kapcsolatotokat.

Én annyit mondtam volna ebben a helyzetben a páromnak, hogy "De jó, hogy letakarítottad a főzőlapot, köszi szépen! Aztán max. később áttöröltem volna egyszer, ha csíkos, de azt is csak akkor, ha esetleg ételmaradék miatt csíkos.

Tényleg nem akarom megbántani az érzéseidet, de a hozzászólásokra adott válaszaidból úgy tűnik, hogy - ha még időben vagy vele - érdemes lenne elgondolkoznod azon, hogy az a fontosabb neked, hogy igazad legyen a vitákban, vagy az, hogy szerető párod legyen, és nyugodt életetek egymás mellett.

"Bevallom, nekem semmi komoly gondom a kapcsolatunkkal."

A szakításhoz, váláshoz elég, ha csak az egyik félnek van tele a hócipője a folytonos cseszegetéssel, és azzal, hogy nem lehet normális hangnemben megbeszélni a nézeteltéréseket, az otthon meg csatatér a béke szigete helyett, és már nem jó érzés hazamenni.

Velem is csinálta ugyanezt a volt párom. Én sose beszéltem vissza ingerülten. Ha csinálta a feszkót, abban a pillanatban, hogy felemelte velem a hangját, vagy lekezelően beszélt velem, elmentem otthonról sétálni, hogy kiszellőztessem a fejem, neki meg legyen ideje lehiggadni.

Ez megtörtént egyszer, kétszer, gondoltam, rájön majd, hogy ez így nem fog működni.

Amikor az x-edik alkalom után úgy mentem haza a sétából késő éjjel, hogy nekem ebből elég volt, és másnap este elmondtam, hogy én nem szeretnék így élni, szeretném, ha szétköltöznénk, akkor nem akarta elhinni, hogy komolyan gondolom.

Mert szerinte még akkor is alapvetően rendben volt a kapcsolatunk, amikor én azt éreztem, hogy hiába szeretem, én ebbe belebetegszem lelkileg, ha maradok.

Neki hetek kellettek, hogy felfogja, hogy tényleg vége.

Megszoksz vagy megszöksz. Ha ő az utobit választotta akkor volt esze.

Te meg remélem örökre egyedül maradsz mert megérdemled.

"Bevallom, nekem semmi komoly gondom a kapcsolatunkkal."

A férjemnek sem volt. Nekem annál több.

9 hónapja külön. Szóval kapj az eszedhez.

.indig van egy csöpp, amiről kiderül, hogy jé, ez volt az utolsó.

6 éve megálltak a szellemi fejlődésben egy házasság ellenére?

Mi sokat alakultunk.

A 6-7 év al első komoly krízis időszak, szóval az se volna csoda, ha ha lenne valakije.

Nem valami szexbomba kell ahhoz, csak egy figyelmes, szelíd, kedves nő.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy egy kapcsolat lehet boldog ezek mellett is.

Sztem élj cigány csávóval, aztán kössetek bele együtt mindenkibe meg egymásba is éjjel nappal, ha neked tányérdobálás a boldogság akk élj ilyennel.